Megjelent Csiky Gergely angol nyelvű kötete az avar kori szúró- és vágófegyverekről „Avar-age Polearms and Edged Weapons – Classification, Typology, Chronology and Technology” címmel a Brill Kiadó „East Central and Eastern Europe in the Middle Ages, 450–1450” sorozatának (sorozatszerkesztő: Florin Curta) 32. köteteként. A kötet a Szerző PhD disszertációjának átdolgozott és bővített változata, amely az avar kori lándzsacsúcsok, kardok, szablyák és saxok osztályozása mellett bemutatja azok készítéstechnikáját, szerelékeit, felfüggesztését és földrajzi eloszlását különös tekintettel e fegyverek eredetére és kulturális kapcsolataira. A könyv e tárgyak társadalmi jelentőségét és funkcióját is vizsgálja a korszak fegyver- és hadtörténetének kontextusában.
A kötetről bővebben a Kiadó oldalán olvashatunk, további részleteket pedig itt találhatunk.
A napokban zárult a visegrádi Sibrik dombon elhelyezkedő lelőhely idei feltárása. A többkorszakos lelőhely régészeti kutatása 2013-ban vett új lendületet, amelyben az Intézetünk és a visegrádi Mátyás Király Múzeum közötti keretmegállapodás értelmében a Régészeti Intézet egyik fiatal kutatója, Merva Szabina is részt vesz. Az utóbbi három év kutatásainak többek között tanulsága az, hogy a 4. századi római erőd elhagyott falai között először nem az államalapítás korában, hanem korábban, már a 8. század végén, s a 9. században folyt élet. Az utóbbi két évben a Takács Miklós vezette OTKA-pályázat támogatásával nyílt lehetőség interdiszciplináris kutatásra a mikrorégióban (vegetációtörténeti kutatás, radiokarbon keltezés, anyagvizsgálatok, geofizikai kutatások). A mintavételezés szerves részét képezi a Sibrik-dombon feltárt lelőhely is, így segítve elő a 8-11. századi lelőhelykomplexum minél árnyaltabb megismerését.
Tíz magyar kutatót – közöttük akadémikusokat és az MTA doktorait – választott tagjai közé az 
A napokban telepítették a Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumába azt a nagyértékű műszert, amelyet az MTA 2014. évi Kiemelkedő kutatási infrastruktúra beszerzése pályázaton sikerült elnyerni a Kutatóközpont és a Régészeti Intézet pályázatával. Az Illumina cég MiSeq típusú szekvenátora az új generációs szekvenálók első vonalába tartozik. A készülék minden apró részletre kiterjedő beüzemelését, a próbafuttatást és a laboratóriumi személyzet részére tartott kétnapos tréninget követően lehetőség nyílik az archaikus emberi DNS-állomány az eddig használt technológiáknál magasabb szintű, nagyobb felbontású értékelésére, új lendületet adva a Régészeti Intézetben folyó archeogenetikai kutatásoknak. A műszer alkalmas arra, hogy ember anyai ági genetikai örökségét hordozó ún. mitokondriális DNS-állomány teljes genetikai kódját egy vizsgálattal olvassuk le. A beszerzett infrastruktúra jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Régészeti Intézet régész és genetikus munkatársai bekapcsolódhassanak az élvonalbeli nemzetközi kutatásokba.
A Ruralia régészeti egyesület (The International Association for the Archaeology of Medieval Villages and the Rural Milieu) kétévenként rendezi meg az európai, középkori régészet egy-egy témakörét érintő konferenciáját. Idén szeptember 7. és 13. között Clervaux városa (Luxemburg) adott helyet a „Ruralia XI: Religious places, cults and rituals in medieval rural environment című rendezvénynek, ahol 21 ország képviselői adtak körképet a középkori, intézményes és népi vallásosság témájában folyó régészeti, történeti vizsgálatok legfrissebb eredményeiről, valamint a különböző rítusok, kultuszok régészeti kutatásairól, aktuális kérdéseiről.
perambulation: religiously motivated travels in Medieval Hungary" címmel szerepeltek a programban.![DSC 0414[1]](/images/aktualis_hirek_fooldal/DSC_0414[1].JPG)
Az MTA BTK Régészeti Intézet munkatársai 2015. szeptember 7. és 11. között fejezték be a tavi és lápi üledékminták gyűjtését „A Kárpát-medence középkori környezettörténete” című pályázat (OTKA K-112318) keretében. A júniusban elvégzett első kutatóút során a könnyebben megközelíthető helyszíneken dolgoztak, míg ezen alkalommal csupán 4 nehezen megközelíthető helyszín volt terítéken.
2015. augusztusában folytatódik a Pest megyei Kakucs határában található Kakucs-Turján mögött középső bronzkori település régészeti kutatása. A 2013-ban megkezdett feltárásokat a Lengyel Kutatási Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a poznań-i Adam Mickiewicz Egyetem, a kieli Christian-Albrechts Universität és az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatócsoportjai végzik Mateusz Jaeger, Johannes Müller, Kulcsár Gabriella vezetésével, széles tudományos együttműködés keretei között.
