Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjakat adományozott. A díjazottak között köszönthetjük Bálint Csanád akadémikust is. Bálint Csanád régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa, kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként kapta meg a díjat.

Ugyancsak március 15-e alkalmából vehette át Bondár Mária a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát.

Szívből gratulálunk az elismerésekhez!

2016. március 10-én jelent meg a PLoS One folyóiratban a "Maternal Genetic Composition of a Medieval Population from a Hungarian-Slavic Contact Zone in Central Europe" című tanulmány. A nyitrai, komáromi és budapesti genetikus és régész kutatók közös munkája a 9–12. századi magyar-szláv kontaktzóna anyai DNS-állományát elemezi. Nyitra-Sindolka és Csekej lelőhelyek temetkezéseit az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumában vizsgálták közösen, hozzájárulva a régió történeti korú népességei anyai ági összefüggésrendszerének eredményes rekonstrukciójához. A munka fontos alapadatokkal szolgál a Kárpát-medence középkori népességeinek mitokondriális DNS vizsgálataihoz is.

A vizsgált populáció anyai génállománya közel áll a mai európaiakéhoz, továbbá a már korábban vizsgált, a környező területeken élt kora középkori langobárd, középkori magyar és szláv populációkhoz. Igy annak szláv–magyar összetett volta genetikai adatokkal is megerősítést nyert, jól alátámasztva a régészeti leletanyagból levont következtetéseket. A vizsgálatokat a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Botanika és Genetika Tanszéke, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a komáromi Selye János Egyetem kutatóinak együttműködésével Budapesten végezték, szlovák kutatási pályázat (VEGA) és az MTA BTK Régészeti Intézet támogatásával. A cikk első szerzője a nyitrai egyetem PhD-ösztöndíjas kutatója, Csáky Veronika, társszerzői Szécsényi-Nagy Anna, Csősz Aranka, Nagy Melinda, Gabriel Fusek, Langó Péter, Miroslav Bauer, Mende Balázs Gusztáv, Pavol Makovický és Mária Bauerová .

Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2016. március 22-én, kedden 11 órakor a "The Late Copper Age cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s excavations (1967, 1969–1972)" című kötet bemutatójára.

Köszöntőt mond: Benkő Elek, az MTA BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet bemutatja: Raczky Pál egyetemi tanár, ELTE BTK Régészettudományi Intézet. A pilismaróti és a további rézkori kutatásokat a kötet szerzője, Bondár Mária tekinti át.

A meghívó itt tekinthető meg.

Sok szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a hosszú hétvége után, március 16-án szerdán, 10.15-kor Intézetünk tanácstermébe. A "Yamnaya IMPACT" nemzetközi kutatócsoport tagjai Piotr Włodarczak, a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársa és Volker Heyd, a bristoli egyetem oktatója a Kr. e. 4–3. évezredben végbement, ma már az archeogenetikai kutatások alapján is valószínűsíthető változásokról, migrációkról, az indoeurópai nyelvek kérdéséről, azok régészeti vetületéről tartanak előadást.

A részletes program és meghívó itt található.

2016. március 4-én tartottuk a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, az MTA BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében a közelmúltban megjelent “Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei” korpuszsorozat 9. kötetének bemutatóját, melynek tudományos jelentőségét a sorozatszerkesztők, Kovács László és Révész László vázolták.

A rendezvényen részt vett dr. Patay Pál, a magyar régészet doyenje, akinek tiszalúc-sarkadi ásatásán, egy erődített rézkori telep feltárása során került elő az a 11. századi temető, amely Kovács László ásató és feldolgozó munkája nyomán jelen munka gerincét képezte.

A megbeszélések érintették a korszerű természettudományi vizsgálati módszerek fontosságát, egyben a régebbi kutatások (így a Lengyel Imre-féle paleoszerológiai elemzések) revíziójának a szükségességét is. A korpusz-sorozat az utóbbi években látványosan felívelő szakaszba jutott a munkában részt vevő intézmények közös munkája nyomán, a szerkesztők idén nyárra várják a jubileumi, 10. kötet megjelenését.

Bollók Ádám kollégánk 2016. február 23-án az MTA főtitkárától, Török Ádám akadémikustól Akadémiai Ifjúsági Díjat vett át. Bollók Ádám a honfoglalás kori ornamentika új szemléletű, fontos monográfiáját írta meg („Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez”, Budapest, 2015., MTA BTK Régészeti Intézet kiadása), ezenkívül eredményesen kutatja a késő antik kortól a 10. századig terjedő időszakot is, tagja a Seuso-kincset feldolgozó munkacsoportnak.

Az elismeréshez szívből gratulálunk!

Megjelent Bondár Mária „The Late Copper Age Cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s Excavations (1967, 1969–1972)” című kötete. Pilismarót-Basaharc a késő rézkori badeni kultúra egyedülálló sírszámú (110 hamvasztásos sír), Torma István által teljesen feltárt temetője a kultúra teljes elterjedési területén.
A monográfiában a hamvak antropológiai feldolgozása (Köhler Kitti), 12 sír hamvaiból nyert 14C eredmények kiértékelése (Derek Hamilton, SUERC, Glasgow), továbbá az állatcsontok (Gál Erika) és a kevés kőanyag (T. Biró Katalin, MNM) feldolgozása is jelentős mértékben hozzájárul az egykori valóság jobb megismeréséhez.
Az Archaeolingua Alapítvány gondozásában elkészült angol nyelvű kötet megjelenését az OTKA és az MTA BTK támogatta. A kötet tartalma itt olvasható.

2016. február elején folytatódott a közép-magyarországi régió bronzkori településhálózatát vizsgáló terepmunka. Ezúttal a nemzetközi együttműködésben feltárt Kakucs-Turján mögött lelőhely körüli több mint 900 hektáros terület extenzív terepbejárására került sor. Az előzetes eredmények alapján számos új, az őskortól a kora újkorig keltezhető lelőhely azonosítása mellett a térség bronzkori, az egykori vízjárta természetes környezethez alkalmazkodó településhálózatának új elemeit sikerült megismernünk. Az adatok kiértékelése a következő hónapok feladata.

A kutatás az MTA BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoport településkutatási programja keretében valósul meg.

Az MTA 2016. évi kutatási infrastruktúrafejlesztési pályázatán Intézetünk további támogatást nyert műszerparkjának fejlesztésére. Ennek köszönhetően az idei terepmunkáink és az utómunkák eredményességét egy új, a régészeti lelőhelyek roncsolásmentes vizsgálatát szolgáló nagy értékű berendezések biztonságos szállítására alkalmas műszerautó, egy új geodéziai mérőállomás, valamint a geofizikai felmérések elemzését lehetővé tevő szoftver segíti majd.

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetével együttműködésben Intézetünk munkatársai, Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence geofizikai felmérést végeztek 2015 decemberében Polgár-Csőszhalom lelőhely környezetében. A kutatás célja a Raczky Pál vezetésével feltárt késő újkőkori tell-település körül található síkvidéki telep alaposabb vizsgálata és pontos kiterjedésének meghatározása volt. A méréseket az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel a lelőhely korábban geofizikai módszerekkel még nem vizsgált területein végezték el.

A sikeres méréseknek köszönhetően új ismeretekkel gazdagodtunk a település belső szerkezetére, jellegzetes régészeti jelenségeire, valamint pontos kiterjedésére vonatkozóan. Több helyen meghatározható volt az őskori megtelepedés határa, ami komoly összefüggést mutat az egykori természeti környezettel, igazodva annak domborzati és vízrajzi viszonyaihoz.
Az így kapott adatok az új információkon túl a település precízebb lehatárolása révén hozzájárulnak a jövőbeni kutatások még pontosabb előzetes tervezéséhez. Mindazonáltal az eddigi eredmények számos új kérdést is felvetnek, melyek megválaszolására várhatóan még az idén, újabb geofizikai mérések útján tehetünk kísérletet.