Bollók Ádám kollégánk 2016. február 23-án az MTA főtitkárától, Török Ádám akadémikustól Akadémiai Ifjúsági Díjat vett át. Bollók Ádám a honfoglalás kori ornamentika új szemléletű, fontos monográfiáját írta meg („Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez”, Budapest, 2015., MTA BTK Régészeti Intézet kiadása), ezenkívül eredményesen kutatja a késő antik kortól a 10. századig terjedő időszakot is, tagja a Seuso-kincset feldolgozó munkacsoportnak.

Az elismeréshez szívből gratulálunk!

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetével együttműködésben Intézetünk munkatársai, Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence geofizikai felmérést végeztek 2015 decemberében Polgár-Csőszhalom lelőhely környezetében. A kutatás célja a Raczky Pál vezetésével feltárt késő újkőkori tell-település körül található síkvidéki telep alaposabb vizsgálata és pontos kiterjedésének meghatározása volt. A méréseket az MTA kutatási infrastruktúra-fejlesztési támogatásával beszerzett Sensys Magneto MXPDA típusú magnetométerrel a lelőhely korábban geofizikai módszerekkel még nem vizsgált területein végezték el.

A sikeres méréseknek köszönhetően új ismeretekkel gazdagodtunk a település belső szerkezetére, jellegzetes régészeti jelenségeire, valamint pontos kiterjedésére vonatkozóan. Több helyen meghatározható volt az őskori megtelepedés határa, ami komoly összefüggést mutat az egykori természeti környezettel, igazodva annak domborzati és vízrajzi viszonyaihoz.
Az így kapott adatok az új információkon túl a település precízebb lehatárolása révén hozzájárulnak a jövőbeni kutatások még pontosabb előzetes tervezéséhez. Mindazonáltal az eddigi eredmények számos új kérdést is felvetnek, melyek megválaszolására várhatóan még az idén, újabb geofizikai mérések útján tehetünk kísérletet.

Megjelent Bondár Mária „The Late Copper Age Cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’s Excavations (1967, 1969–1972)” című kötete. Pilismarót-Basaharc a késő rézkori badeni kultúra egyedülálló sírszámú (110 hamvasztásos sír), Torma István által teljesen feltárt temetője a kultúra teljes elterjedési területén.
A monográfiában a hamvak antropológiai feldolgozása (Köhler Kitti), 12 sír hamvaiból nyert 14C eredmények kiértékelése (Derek Hamilton, SUERC, Glasgow), továbbá az állatcsontok (Gál Erika) és a kevés kőanyag (T. Biró Katalin, MNM) feldolgozása is jelentős mértékben hozzájárul az egykori valóság jobb megismeréséhez.
Az Archaeolingua Alapítvány gondozásában elkészült angol nyelvű kötet megjelenését az OTKA és az MTA BTK támogatta. A kötet tartalma itt olvasható.

A “Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei” korpuszsorozat 9. köteteként megjelent Kovács László "A Taktaköz 10–11. századi sír- és szórványleletei, valamint a tiszalúc-sarkadi 11. századi temető" című munkája.

A kötet a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete közös kiadványaként, az OTKA publikációs pályázata támogatásával jelent meg.

A Szegedi Tudományegyetem BTK Régészeti Tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézete között több évtizedes, szoros tudományos kapcsolat áll fenn, amely közös szakmai programokban, közösen készített sorozatok megjelentetésben, konferenciákban és az oktatásban is folyamatosan megnyilvánul. Ezt a széles együttműködést most a topográfiai munkákra is kiterjesztik.

A 2015. májusában rendezett "Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt – jelen – jövő" című konferencia után a SZTE Régészeti Tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézete a többi résztvevővel együtt e munkák folytatását időszerűnek és szükségesnek tartja, különös tekintettel a Csongrád megyei munkálatok folytatására.

A Csongrád megyei topográfia terve az MRT vállalkozás kezdete óta napirenden van, számos előmunkálat (terepbejárásos szakdolgozatok, hatástanulmány stb.) készült már a területről.

2016. január 27-én Szegeden a munkában közreműködő intézmények vezetői és munkatársai – SZTE BTK Régészeti Tanszék vezetője és munkatársai, az MTA BTK Régészeti Intézetének igazgatója és két munkatársa, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese és egy munkatársa, továbbá a Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának régésze – egyeztetett a munkák megkezdéséről, a kiválasztott teszt-területről, a megvalósításhoz szükséges gyakorlati teendőkről. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban tartott délutáni megbeszélésen az Intézet és Tanszék munkatársai a múzeum vezetőségével és régészeivel egyeztettek.

2016. január 29-én pénteken rendezik meg Szegeden a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke és az MTA BTK Régészeti Intézet által szervezett "Integrált archeobotanika" című konferenciát.

A részletes program és a pontos helyszín itt érhető el.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az észak-spanyolországi Burgos tartományában feltárt Alto de Reinoso megalitikus lelőhely multidiszciplináris kutatási eredményeit közölte a PLoS ONE folyóirat. Kurt W. Alt és munkatársai egy Kr. e. 3700 körül élt őskori közösséget vizsgáltak, összehasonlítva egy kollektív temetkezőhely feltárása során nyert régészeti információkat az eltemetett emberek antropológiai, archaeogenetikai és izotópkémiai vizsgálati eredményeivel.

 Az archeogenetikai eredmények elemzésében részt vett Szécsényi-Nagy Anna kolléganőnk is.

 A közel 100 éven át használt sír mintegy 47 ember maradványait tartalmazta. Az eredeti temetkezőhely a régészeti megfigyelések alapján egy szerves anyagokból készített kunyhó lehetett, amelyet az utolsó betemetkezés után elbontottak és annak helyére kövekből, földből sírhalmot emeltek. A sírhalom alatt feltárt emberek között számos anyai ági genetikai kapcsolatot sikerült rekonstruálni. Az izotópkémiai vizsgálatok alapján egy helyben élő egalitárius közösség használhatta a temetkezőhelyet.

A tanulmány eszköztára igen széles spektrumú, amellyel új irányt mutat az Ibériai-félsziget őskori közösségeinek kutatásához.

A régészeti adatok archiválásának fontosságáról és módszereiről tartott előadást Julian Richards a Közép-Európai Egyetem Auditóriumában „The Preservation and Re-use of Archaeological Data” címen 2016. január 11-én. A széles körű szakmai érdeklődésre számot tartó esemény immáron a harmadik állomása volt a többek között Intézetünk társszervezésében, az Archaeolingua Alapítvány és a Közép-európai Egyetem szervezésében megvalósult „Csúcstechnológiák integrált alkalmazása napjaink régészetében és az örökségvédelemben” című mesterkurzusnak.

Előadásában Richards kiemelte a régészeti munkák során született nagy mennyiségű adat megfelelő, évek múlva is jól felhasználható módon történő tárolását, valamint ismertette az általa vezetett, Nagy-Britannia teljes régészeti adatállományát befogadó, Archaeological Data Service erre vonatkozó módszereit. Külön kiemelte az adatok befogadásuk után való folyamatos karbantartása szükségességét (mind a fizikai eszközök, mind pedig az alkalmazott fájlformátumok tekintetében), valamint az információk interneten keresztül való elérhetőségének fontosságát. Utóbbi kapcsán kifejtette a szabadon elérhető régészeti adatok hasznát mind az egyes publikációk ellenőrizhetősége, mind pedig azok közösségi hasznosulása szempontjából. Végül, de nem utolsó sorban kitért egyéb, Európában jelenleg is megvalósítás alatt álló, hasonló, az adatok átlátható és biztonságos tárolását célzó fejlesztésekre, köztük a magyar részvétellel zajló ARIADNE projektre is.
Az előadáson vetített diák várhatóan az interneten is elérhetőek lesznek, a szervezők pedig minden érdeklődőt szeretettel várnak a Mesterkurzus további előadásaira. A következő előadást 2016. január 25-én, hétfőn „Cultural heritage practice (& failures) in a pivotal (digital) age” címmel Richard Hodges, a Római Amerikai Egyetem vezetője tartja.

Az archeogentikai kutatások legújabb eredményeit foglalja össze Szécsényi-Nagy Anna kolléganőnk a Budapest Science Meetup oldalán elérhető riportban:

 http://sciencemeetup.444.hu/2016/01/10/genek-irjak-ujra-europa-ostortenetet

A Német Régészeti Intézet/Deutsches Archäologisches Institut (DAI) a szervezet levelező tagjává választotta Oross Krisztiánt, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos titkárát.

Oross Krisztián kollégánknak szívből gratulálunk a tagsághoz!