Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakbizottsága által szervezett „Fiatal kutatók félidőben” konferencián elhangzott 22 előadásból Kolláth Ágnes kolléganőnk "Buda gazdasági kapcsolatai az oszmán uralom alatt a kerámialeletek tükrében" című előadását választották a legjobb előadásnak. 

Szívből gratulálunk a kitűnő munkához és az elismeréshez Áginak!

2017. szeptember 28-án, csütörtökön számolnak be az MTA kutatóintézeti hálózatában dolgozó fiatal  kutatók legújabb eredményeikről.

A „Fiatal kutatók félidőben” címmel megrendezésre kerülő konferencián Intézetünk két munkatársa is részt vesz.

Csikiné Kolláth Ágnes "Buda gazdasági kapcsolatai az oszmán uralom alatt a kerámialeletek tükrében" címmel tart előadást, míg  Pósa Annamária kolléganőnk poszterrel vesz részt az eseményen.

A konferencia részletes programját és adatait  ITT olvashatjuk.

Az Ókori és Népvándorlás Kori Régészeti Témacsoport szervezésében tavasszal elindított előadások szeptembertől folytatódnak.

Az őszi első előadást Zatykó Csilla tartotta

"Régészet, történelem, természettudományok: egy tájhasználat rekonstrukció módszertani tanulságai"

címmel 2017. szeptember 19-én, kedden Intézetünk tanácstermében.

A visegrádi Sibrik-domb régészeti kutatása 2013-ban vett új lendületet, az ásatáson a Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum közötti keretmegállapodás értelmében az Intézet fiatal kutatója, Merva Szabina is részt vesz.

A római erőd, illetve a későbbi ispánsági központ belterületén idén nyáron is folyt feltárás, melynek során a korábbi évek ásatásai nyomán kirajzolódó kép további részletekkel gazdagodott. A mintegy 150 négyzetméter feltárt területen elsősorban a középkori megtelepedéshez köthető objektumokat találtunk. A telepjelenségek közül érdemes kiemelnünk egy, a 8. század vége és a 9. század közé keltezhető ötvöskemencét. A ritka lelet valószínűsíthető datálását az a szerencsés körülmény adja, hogy egyrészt a betöltéséből előkerült leletanyag (öntőtégelyek, nyersanyaghulladékok) nem kevert, másrészt a kormeghatározó kerámiatöredékek többsége másodlagosan erősen megégett, illetve felületükön salaknyom észlelhető, így közvetlenül a kemence használatához köthető. Az ötvöskemence, túl azon, hogy a kora középkori technológiatörténet szempontjából is rendkívül ritka, szerencsés leletnek számít, határozottan utal Visegrád-Sibrik-domb lelőhely 8-9. századi központ voltára.

A feltárásról a Közkincs-kereső című rádióműsorban hallhatunk bővebben, a felvétel 18:30-nál indul.

A Ruralia régészeti egyesület ("The International Association for the Archaeology of Medieval Villages and the Rural Milieu") szervezésében kétévente kerül megrendezésre a középkori falukutatással foglalkozó szakemberek egyik legnívósabb konferenciája, melyet idén Ruralia XII: Transitions and Transformation in the Medieval and Early Modern Countryside címmel Kilkennyben (Írország) rendeztek. A szeptember 11. és 17. között tartott eseményen 20 ország mintegy 70 kutatója vett részt; az előadások a középkori Európa gazdasági-társadalmi átalakulásainak régészeti vetületéről szóltak. Magyarországot Béres Mária, Rácz Tibor, Sárosi Edit és Vargha Mária mellett az MTA BTK Régészeti Intézet két munkatársa, Takács Miklós és Zatykó Csilla képviselte. Takács Miklós és Rácz Tibor "Interpreting the landscape in the middle parts of the Carpathian Basin in the 8–13th c. AD: The effects of the political events on contemporary settlement structures", valamint Zatykó Csilla "Causes and effects in human landscape interaction in medieval Hungary" című előadásai szerepeltek a konferencia programjában.
Az előadások összefoglalói a konferencia absztrakt kötetében olvashatók.

Konferencia – végleges program és absztrakt kötet

A különböző korok közösségei sokféle módon alakították maguk körül a tájat, különféle gazdasági, társadalmi, politikai vagy vallási szempontok szerint. Az egymást követő generációk tovább építették a „történeti tájat“, és e változások egymásra rétegződésével vált maga a táj is több korszak nyomát magán viselő, összetett régészeti jelenséggé.

        Az elmúlt évtizedekben a magyar kutatás gyakran fordult a régészeti jelenségek táji értelmezése felé, és járult hozzá a tájrégészet hazai megerősödéséhez. Mostanra időszerűvé vált az eddig elért eredmények összegzése és a kutatás jövőbeli feladatainak áttekintése egy széles együttműködésben megvalósuló konferencia keretein belül. A rendezvény kettős célt szolgál: egyrészt bemutatja a korábbi hazai kutatások legfontosabb tendenciáit, másrészt áfogó körképet nyújt a legfrissebb projektekről, eredményekről és célkitűzéseikről a hazai és nemzetközi kutatás keretei között. A konferencián sorra kerülő kerekasztal beszélgetések lehetőséget nyújtananak a tájrégészet különböző irányzataival foglalkozó szakemberek közti eszmecserére, és a szakterületek kérdésfeltevéseinek, módszereinek kölcsönös megismerésére is.

A konferencia végleges programja ITT tekinthető meg!

A konferencia absztrakt kötete  ITT tölthető le! Köszönjük az előadóknak az együttműködést!

 Érdeklődni az alábbi email-címeken:

Az Európai Régészek Szövetségének (EAA) nagyszabású 23. konferenciáját 2017. augusztus 30. és szeptember 2. között rendezték meg a hollandiai Maastrichtban. A helyszín választásban nagy szerepet játszott, hogy 25 évvel ezelőtt, 1992-ben Maastrichtban írták alá az Európai Közösség tagállamai a maastrichti szerződést, amelyhez az Európai Unió és a közös pénznem, az euro megszületése köthető.

A 64 országból érkezett közel 2000 résztvevő 175 szekcióban mintegy 1800 előadásban mutatta be a legfrissebb régészeti eredményeket. Magyarországot számos intézmény munkatársai képviselték, köztük az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatócsoportjait Bánffy Eszter, Csáky Veronika, Jerem Erzsébet, Kiss Viktória, Melis Eszter és Vágvölgyi Bence. Intézetünk munkatársai a jelenleg futó projektekhez kapcsolódó népvándorlás- és honfoglaláskori archeogenetikai és bioarcheológiai  kutatásokról, a háromdimenziós digitális dokumentációs módszerekről, az újkőkori építészetről és táplálkozásról valamint a Lendület Mobilitás Kutatócsoport bronzkori temetkezésekhez, fém tárgyakhoz és a korszak textilművességéhez kapcsolódó kutatásairól számoltak be. Az előadások összefoglalásai elérhetőek a konferencia absztrakt kötetében.

2018-ban Barcelona ad otthont a találkozónak, a rendezvény honlapja már elérhető. 2020-ban Budapest lesz a helyszíne Európa egyik legjelentősebb régészeti eseményének.

Kovács László kollégánk, a honfoglalás kor kutatásának meghatározó személyisége, 2017. augusztus 27-én ünnepelte 75. születésnapját! Szeretettel köszöntjük ebből az alkalomból és hosszan tartó jó egészséget, töretlen munkálkodást kívánunk neki!

A British Academy tagjai közé választotta Intézetünk tudományos tanácsadóját, a frankfurti Römisch-Germanische Kommission jelenlegi igazgatóját Bánffy Esztert.

Szívből gratulálunk az elismeréshez.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk Az átalakulás évszázadai – települési struktúrák, települési stratégiák a Kárpát-medence központi részein a 8‒11. században (OTKA 104533) című projekt záró konferenciájára.

A konferencia időpontja: 2017. július 7., péntek, 10 óra

A konferencia helyszíne: MTA BTK Régészeti Intézet, Tanácsterem

A rendezvény részletes programja a mellékelt meghívóban található.