A magyarok eredetének legfrissebb kutatási irányvonalairól szólt a 2020. január 20-án, hétfő este megtartott harmadik Qubit Live. Az est előadói az egykori és a mai magyarság eredetéről és összetételéről beszéltek a legmodernebb genetikai, bioarcheológiai, klasszikus régészeti és történeti kutatások tükrében: Mende Balázs, antropológus: “Változatok a magyarok eredetének kutatására”, Türk Attila régész: “A korai magyar történelem régészeti kutatásának legújabb eredményei”, Szécsényi-Nagy Anna genetikus: “Van-e a honfoglaló magyaroknak genetikai kapcsolata a Kárpát-medence mai népességével?" és Sudár Balázs turkológus: “Magyar őstörténet történész szemmel”.

Akik nem tudtak részt venni a hétfői eseményen, azok részletes beszámolót olvashatnak a QUBIT oldalán és az est beszélgetései hamarosan elérhetőek lesznek a QUBIT YouTube csatornáján is.

2019-ben Masek Zsófia, a „Nemzeti Tehetség Program Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj” (NTP-NFTÖ-18-B-0401) támogatásával végezhetett kutatásokat az Alföldön. A kutatás munkatársai: Serlegi Gábor és Vágvölgyi Bence voltak. A pályázat témája a „Római kori szarmata halomsírok roncsolásmentes régészeti kutatása az Alföldön” volt, alapvető célja pedig a földfelszín felett és alatt roncsolásmentes módszerekkel dokumentálható jelenségek feltérképezése. A pályázat keretei között négy szarmata kori halomsíros temető kutatására került sor az Alföldön. Az eredmények nagyban hozzájárulnak a szarmata kori temetkezési helyszínek szerkezetének megismeréséhez.

A kutatások célkitűzéseinek és eredményeinek rövid bemutatását a Magyar Régészet / Hungarian Archaeology 2019 téli számában olvashatjuk.

Sok szeretettel köszöntjük Gabler Tanár urat 80. születésnapja alkalmából.

Gabler Dénes 1939. december 29-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karának régészet-latin szakán Mócsy András tanítványaként fejezte be. Pályáját vidéki muzeológusként a győri Xantus János Múzeumban kezdte. 1968 óta intézetünk munkatársa. Egyik fő kutatási területe Pannonia kora császárkori megszállása és a bennszülött őslakosság továbbélésének kérdésköre. Sokrétű tereprégészeti tevékenysége mellett neve egybeforrt a római kori kerámia kutatásával, különösen a római luxusimportnak számító terra sigillata anyaggal. Kerámiakutatásai révén 1986-ban történelemtudomány (régészet) kandidátusa, 2002-ben MTA doktora címet szerzett.

1992 és 2011 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának Régészeti Intézetében tanított, ahol az elméleti régészeti és történeti kérdések oktatása mellett, több régész-nemzedéknek adta át a római kor anyagi kultúráját behatóan ismerő, hatalmas, enciklopedikus tudását, mellyel iskolát teremtett. Az Acta Archaeologica megjelenő kötetei ügyszeretetét, gondosságát és évtizedes szerkesztői gyakorlatát dicsérik.

Önmagával szemben szigorú, kötelességtudó és munkájában rendkívül pontos tudós személyiség, aki tagja több hazai és nemzetközi tudományos szervezetnek, többek között a Deutsches Archäologisches Institut-nak és az Österreichisches Archäologisches Institut-nak, tevékenységét hazai, osztrák és olasz tudományos kitüntetésekkel is elismerték.

Jó egészséget és erőt kívánunk továbbra is kutatásai folytatásához. Isten éltesse!

2020-ban az NKFIH támogatásával új kutatási program indul, mely 2023 augusztusáig fogja az adott keretek között elemezni a Mosoni-síkság korai Árpád-kori régészeti hagyatékát. A kutatócsoport vezetője Takács Miklós (PPKE BTK Régészettudományi Intézet/Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet), tagjai Czuppon Tamás (Hanság Múzeum, Mosonmagyaróvár) és Langó Péter (PPKE BTK Régészettudományi Intézet/Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet). A kutatási program befogadó intézménye a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet.

A kutatási program kiinduló kérdései: miként formálódott a kora Árpád-korban a Magyar Fejedelemség, majd Királyság nyugati határterülete? Mennyiben azonos az itt található régészeti emlékanyag a központi területek hasonló emlékanyagához, vagy adott esetben mennyiben különbözik attól? Voltak-e és ha igen, akkor milyen jellegűek voltak azok a hatások, amelyek e régió tárgyi hagyatékában, kulturális gyakorlatában nyomot hagytak? Hogyan viszonyult a politikai határ közelsége e területen a kulturális tájhasználathoz? Miként formálódott és milyen szerepe volt a határvédelemben és a terület feletti központi ellenőrzés gyakorlatában az itt létesült erősségnek?

Mindezek különösen érzékeny kérdések a Mosoni-síkság esetében, hiszen e terület egyszerre bír stratégiai funkcióval, de közvetítő területe lehetett a nyugati irányából érkező invencióknak is. Az elemzések eredményei remélhetőleg hatékonyan fogják segíteni a nyugati határterület változásainak és időrendjének tisztázását. A vizsgálatsorozat végén a korábbinál teljesebb képet kapunk a Mosoni-síkság 10–11. századi anyagi kultúrájáról, időrendjéről és az itt lévő határterület gazdálkodásának jellegzetességeiről. A lébény-Bille-dombi telepfeltárás 10–11. századi fázisa és a mosoni földvár monografikus igényű feldolgozásai nem csak a telepkutatásban, és a földvárkutatásban jelentenek új eredményeket, hanem segíteni fogják a 10–11. századi kerámia, széles időhatárokat kijelölő keretszerű keltezésének pontosítását is, az egyes szűkebb időrendi fázisok finomabb kronológiai értelmezését is. Az állatcsontanyagok és az archaeobotanikai adatok elemzése pedig a terület állattartási stratégiájára és mezőgazdasági viszonyaira nyújt majd választ.

A kutatási program négy évében (2020–2023) a Mosoni-sík három legfontosabb kora Árpád-kori lelőhelyét szeretnénk feldolgozni hagyományos, régészeti, illetve archeometriai módszerek segítségével. Interdiszciplináris vizsgálati eredmények elemzése által kíséreljük meg a korai Árpád-kori lelethorizont időrendi pontosítását, és állattartási stratégiáinak a rekonstrukcióját a Mosoni-síkság területén. A vizsgálatra kiválasztott emlékanyag magában foglalja az adott térség közigazgatási központját: a mosoni ispáni várat, valamint ehhez kapcsolódva egy jól feltárt, 10–11. századi települést (Lébény-Bille-domb) és temetőt (Lébény-Kaszás-domb). A projekt eredményeként három átfogó, monografikus elemzés fog születni a Mosoni-síkság ezen három legfontosabb, kora Árpád-kori lelőhelyéről.

Örömmel adjuk hírül, hogy az elmúlt hónapokban két kollégánk is benyújtotta és sikeresen megvédte PhD disszertációját.

2019. december 12-én Csikiné Kolláth Ágnes „A kora újkori kerámia tipológiai és kronológiai kérdései Budán” című dolgozatát, míg 2020. január 10-én Osztás Anett „Alsónyék-Bátaszék településtörténete, épületeinek komplex elemzése a lengyeli kultúra összefüggésében” című disszertációját védte meg sikeres nyilvános vita keretében az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában a Régészettudományi Intézetben.

A dolgozatok tézisei ITT (Kolláth Ágnes) és ITT (Osztás Anett) olvashatóak.

Szívből gratulálunk kollégáinknak és további jó munkát kívánunk!

A Lendület program hosszú távú fenntarthatósága és a kiválósági alapelvek folyamatos és következetes érvényesítése céljából bevezetett beszámolási rendben megtörtént a Kiss Viktória által vezetett Lendület Mobilitás Kutatócsoport éves szakmai beszámolójának értékelése.  A kutatócsoport munkáját az illetékes szakbizottság  – a Lendület-kutatócsoportoktól elvárható szinthez mérve és az értékelők véleményét is figyelembe véve – értékelte, és mindezek ismeretében az MTA elnöke a MTA BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport 4. éves munkájának „eredményes” minősítéséről döntött.

A kutatócsoport munkájáról egy Kiss Viktóriával készült  interjúban még többet olvashatunk az mta.hu oldalon is: Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk címmel.

Szívből gratulálunk a Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetőjének és munkatársainak!

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy volt kutatási asszisztensünk, Csókási Katalin életének 56. évében, hosszú betegség után december 7-én elhunyt.

Kati lelkiismeretes, gondos munkája sokunk mindennapi életét könnyítette meg, nyugalmat árasztó, kedves egyénisége biztos pont volt intézetünk életében. Mindenkor szeretettel gondolunk rá.

Nyugodjék békében.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ("OTKA") kutatói kezdeményezésű témapályázat (K_19) című felhívására 2019. május 9-ig lehetett benyújtani pályázatot bármely tudományterületen végezhető ígéretes alapkutatási programok megvalósítására.

Ebben az évben a pályázók 558 projektjavaslatot nyújtottak be, összesen 20,6 milliárd forintnyi támogatási igénnyel.

A 2019. évi eredményeket nemrégiben tették nyilvánossá a Hivatal honlapján. A kutatói kíváncsiság által vezérelt, bármely tudományterületről kezdeményezett projekteket támogató kutatási témapályázatok keretében idén 142 új kutatási projekt indulhat, összesen mintegy 5,34 milliárd forint támogatással.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet munkáját két új kutatási program segítheti az NKFIH támogatásának köszönhetően.

Marton Tibor tudományos munkatárs és munkatársai „Változó tradíciók. Kerámia stílus, előállítás és használat tér- és időbeli mintázatai a Kr. e. 6. évezred második felében a Délkelet-Dunántúlon és a környező régiókban” témában folytathatják a következő négy évben kutatásaikat.

Takács Miklós tudományos tanácsadó és munkatársai „Egy határrégió élete a magyar államalapítás korában. A Mosoni-síkság kora Árpád-kori településeinek életmódja a környezeti adottságok tükrében” témában végezhetik munkájukat.

Kollégáinknak és munkatársaiknak szívből gratulálunk!

Az idén már 11. alkalommal megtartott Fiatal Középkoros Régészek Konferenciáját minden évben más-más múzeumban rendezik meg, így a 2019. november 21-23. között zajló eseménynek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum adott otthont.

A konferencia előadásai a magyarországi középkori és kora újkori régészet minden ágára kiterjedtek, az egyes várak, települések, temetők, egyházi épületek és a tárgyi emlékanyag kutatásán kívül az újabb módszerek előnyeivel is megismerkedhetett a hallgatóság. Az eseményen a Régészeti Intézet két kutatója vett részt: Kolláth Ágnes a budai Szent György tér török kori településtörténetével, Kovács Bianka Gina a Dunántúl késő középkori fazekasrégióival foglalkozott előadásában. 

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum megalapításának évfordulója alkalmából, a Honvédelmi Minisztérium céljainak megvalósítását támogató tevékenységéért, a magyar hadisír-gondozás antropológiai támogatásáért Intézetünk tudományos főmunkatársának, Mende Balázs Gusztávnak a Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozatát adományozta Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere.

Szívből gratulálunk az elismeréshez!