A mongol–magyar akadémiai együttműködés keretében a Mongol Tudományos Akadémia Történeti és Régészeti Intézetének igazgatója, Sampildovdov Chuluun felkérésére a korábban már bemutatott Khar bukh balgas-i ásatások után intézetünk munkatársa, Csiky Gergely és kollégája, Delgermaa Amina Jambajantsan 17. századi buddhista kolostorokról készített légifelvételekkel segítették a mongol kollégák munkáját. Június 13-án a Bulgan megyei Dashinchilen járás déli részén, a Hangáj-hegység sziklái között fekvő, Övgön khiid nevű kolostorromot látogatták meg, ahol légifelvételeket készítettek. Két nappal később pedig a Góbi északi részén, Dundgov’ megye Khökh burd nevű kolostorát keresték fel. Ez az épületkomplexum egy kiszáradt tó szigetén található, az épületek falazási technikája pedig a Khar bukh balgas kolostorépületeinek legjobb párhuzamát nyújtja.

 A magyar delegáció tagjai számára lehetőség nyílt arra, hogy részt vegyenek egy leletmentő ásatáson is, amelyet a Mongol Természettudományi és Műszaki Egyetem (MUST) munkatársai végeznek Lkhagvasüren Erdenebold régész koordinálásával. A Galtyn Am nevű lelőhely a központi Töv megyei Zaamar járásban található, ahol a helyszínen tervezett aranybányászat egy kisebb folyóvölgy régészeti emlékeit fenyegeti. A helyszínen több csoportban kisméretű, kör alaprajzú, türk kori köves kurgánok és egy nagyméretű, áldozóhelyekkel körbevett bronzkori köves kurgán, úgynevezett ’kheregsur’ feltárása zajlott. A hasonló leletmentések rendszerint nagyobb területet érintenek, így a leletfelderítésnek és az egyes emlékek felszíni kőpakolásainak minél gyorsabb és pontosabb dokumentálása nagy jelentőséggel bír, amiben a légifelvételekből készíthető mozaikképek és térbeli modellek nagy segítséget nyújthatnak.

Teljesítmény-központú, országos akadémiai ösztöndíj – röviden így jellemezhető a Magyar Tudományos Akadémia által 1996-ban alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. A tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást idén 162-en nyerték el. Az idei Bolyai-nap 2018. június 28-án volt az MTA Székházában.

Kollégáink közül Szécsényi-Nagy Anna "A Kárpát-medence népességtörténetének genetikai kutatása" témában nyert támogatást. A Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkatársa Szeverényi Vajk "Test és társadalom a kora és középső bronzkori Kárpát-medencében" címmel folytathatja kutatásait a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával a következő három évben.

Két kollégánk Langó Péter és Patay-Horváth András eddig végzett munkájuk elismeréseként Bolyai Emléklapot vehetett át.

Szívből gratulálunk Kollégáink elismeréséhez és jó munkát kívánunk a következő években is!

A késői római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete, a Seuso-kincs, a tavalyi parlamenti bemutatóját és féléves vidéki vándorkiállítását követően 2018. június 27-től ismét látható Budapesten, a kincs végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 14 nagyméretű ezüstedényt eddig 6 helyszínen 140 308 látogató tekinthette meg.

A Seuso-kincs ma ismert 14 ezüstedénye és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

A kincs összetett régészeti-történeti-természettudományos vizsgálatát az MTA által létrehívott Seuso-Bizottság végzi, melynek elnöke Intézetünk professzor emeritusa, Török László akadémikus, a késő ókor művészetének nemzetközileg elismert kutatója. A számos kitűnő hazai és külföldi szakembert és intézményt magában foglaló Bizottság 2014 óta végzi munkáját.

Az elmúlt hetekben megkezdődött a kincs újonnan hazatért darabjainak természettudományos vizsgálata. Ennek munkálataiba Mende Balázs Gusztáv tudományos főmunkatárs is bekapcsolódott a Régészeti Intézet roncsolásmentes tárgydiagnosztikai eszközparkjának részét képező endoszkópos műszerekkel. A kutatás célja a tárgyak készítéstechnikájának, a későbbi javításoknak, összességében a tárgyak élettörténetének rekonstruálása.

A vándorkiállítás 2018. június 26-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyíló tárlatának újdonsága, hogy az ezüstedények mellett az a rézüst is látható lesz, amelyben a kincsleletet egykor elrejtették. Az ezüstedények pedig már összeillesztve, eredeti szépségükben várják a látogatókat. Néhány hónap múlva a Seuso-kincs a múzeum József nádor-terméből átkerül állandó kiállításának termeibe, ahol a korszak más, pannoniai lelőhelyű luxustárgyai és a kőszárhegyi ezüstállvány kíséretében lehet újra megcsodálni őket.

Gál Erika tudományos főmunkatárs 2018. június 8-11. között részt vett a Sheffield-i Egyetem régészeti tanszékén szervezett „9th International Council for Archaeozoology Bird Working Group Conference” nemzetközi konferencián.

Kollégánk a magyarországi középkori lelőhelyen talált apró madarak régészeti leleteiről és összefüggéseiről tartott poszter-előadást. A találkozó programjában a tudományos előadásokat szakmai kirándulás követte a The Peak District régészeti és természetvédelmi területre.

Megjelent az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 2018. évi első kötete. A folyóiratban nyolc tanulmány és hat recenzió olvasható. Intézetünk műhelyeiben folyó kutatásokról két tanulmányban is tájékozódhatunk.

A Lendület Mobilitás Kutatócsoport legújabb tanulmánya egy Nagycenken feltárt bronzkori (Gáta–Wieselburg-kultúra) temető feldolgozását mutatja be. A Gömöri János, Melis Eszter és Kiss Viktória által készített dolgozat a temetkezési rítusok, tárgyak, fémtárgyak történetét vizsgálva keresi választ a korszak társadalmi összefüggéseire az északnyugat-magyarországi régióban.

A középkori Kárpát-medence környezettörténetét vizsgáló, Benkő Elek által vezetett NKFIH kutatócsoport legújabb eredményeit foglalja össze tanulmányában Jakab Gusztáv, Silye Lóránd, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde, Tóth Attila, Sümegi Balázs Pál és Benkő Elek a széki (Erdély) sóbányászat és tógazdálkodás középkori és újkori története kapcsán. A kutatások során földtani és őslénytani módszerekkel sikerült bebizonyítani, hogy a sóbányászat és a tógazdálkodás már az államalapítással egy időben (11. század) megindult a település határában.

A mongol-magyar régészeti együttműködés keretében intézetünk kutatója, Csiky Gergely és kollégája Delgermaa Amina Jambajantsan 2018. június 5. és 18. között részt vettek a Khi-Land projekt által korábban már kutatott mongóliai Khar Bukh Balgas ásatásain.

A lelőhely Ulánbátortól mintegy 200 km-re nyugatra, a Bulgan megyei Dashinchilen járásban található. Az ásatások egy buddhista kolostor területén folytak, amelyet a 10-12. századi kitaj erődítmény északnyugati negyedére építettek a 17. században. Az ásatás vezetője Lkhagvasüren Erdenebold.

A kutatott buddhista kolostor különleges jelentőségét az adja, hogy a buddhizmus vörös süveges irányzatához tartozó lámák laktak benne, ez okozta a komplexum pusztulását is: 1686-ban Galdan kán a sárga süveges irányzat propagálójaként pusztította el. Az épületkomplexum tibeti stílusban kőből (csillámpala és bazalt) épült, több épületet tartalmaz, amelyek közül a 2. számú nagy, kétemeletes épület, és a kisebb, 6. számú épület területén folytak jelentősebb feltárások. Az ásatások során előkerült egy kisméretű, nyírfakéregre régi mongol írással írt kézirat, egy rózsafüzérként használt gyöngysor szemei, egy festett fafaragás, valamint nagyobb számú mázas kerámia.Az említett kutatók az ásatás munkálatai mellett a környéken terepbejárásokat végeztek, részt vettek a lelőhely légifényképes dokumentációjában is. A delegáció tagjai június 4-én részt vettek egy koreai-mongol workshopon a 3D technológiák régészeti felhasználásáról. A Khar Bukh Balgas lelőhely mellett a magyar vendégek több más ásatást (Nalaikh: hun temető, Zaamar: bronzkori sírok) is meglátogattak, és további, különböző korú régészeti lelőhelyeket is felkerestek.

A Magyar Régész Szövetség szervezésében idén ötödször rendezték meg a Régészet Napja országos programsorozatot. 2018. május 26-án, szombaton 27 város, 52 intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek idei témája a „Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember” volt.

A Régészet Napja történetében először a fővárosi intézmények közös, egész napos rendezvényt tartottak, melynek az MTA új épülete, a Humán Tudományok Kutatóháza adott otthont. Az ELTE, a BTM, a Budavári Kft., az MNM, a PPKE és az MTA BTK Régészeti Intézete által szervezett központi programon, hét helyszínen előadások, vetítések, interaktív programok, kézműves és hagyományőrző bemutatók, könyvvásár, hi-tech régészeti műszerbemutató és tárgysimogató várták a látogatókat. A budapesti, központi rendezvényen az előadások és foglalkozások során megelevenedtek a múlt meghatározó személyiségei, királyok, hadvezérek, tudósok és felfedezők, híres, hírhedt vagy épp a névtelenség homályába veszett alakjai, akikről a régészet segítségével eddig rejtett titkokat is megtudhattak az idelátogatók.

A számtalan előadás és interaktív program között varázslókkal, rabszolgákkal és egy kitépett nyelvű nimfával is találkozhattak az érdeklődők, de Árpád sírja vagy a Trónok harca sorozat történelmi előképeinek nyomába is eredhettek. Fegyveres hadijátékon vehettek részt, vagy antropológusok segítségével tanulhattak koponyákkal suttogni. Az MTA HTK új épülete bár első alkalommal adott otthont ilyen nagyszabású, széles közönség érdeklődésére számot tartó rendezvénynek, a külső és belső helyszínek egyaránt kiváló teret biztosítottak a párhuzamosan futó programoknak.

A Régészet Napja megrendezésével a Magyar Régész Szövetség célja, hogy minél szélesebb közönség számára közvetítse a hazai régészeti kutatások legújabb eredményeit, nem csak friss ismeretekkel szolgálva a közönséget, de egyben bevonva őket a tudomány művelésének izgalmas műhelytitkaiba is.

A Magyar Régész Szövetség szervezésében idén is megrendezik a Régészet Napja országos programsorozatot. 2018. május 26-án, szombaton 27 város, 52 intézmény és 150 különböző program várja felejthetetlen élményekkel a régészet iránt érdeklődőket. Az előadások és foglalkozások során megelevenednek a múlt meghatározó személyiségei, királyok, hadvezérek, tudósok és felfedezők, híres, hírhedt vagy épp a névtelenség homályába veszett alakjai, akikről a régészet segítségével olyan titkokat is megtudhatunk, amelyekről korábban nem is álmodtunk.

A Régészet Napja történetében először a fővárosi intézmények közös „régészeti fesztivállal” készülnek: az egész napos rendezvénynek az MTA új épülete, a MÜPA-tól két percre található Humán Tudományok Kutatóháza ad majd otthont. Hét helyszínen előadások, vetítések, interaktív programok, kézműves és hagyományőrző bemutatók, könyvvásár, hi-tech régészet és tárgysimogató is egész nap várja a látogatókat.

A budapesti és országos programok részletei a regeszetnapja.hu oldalon érhetők el.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Torma István, Intézetünk nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a Topográfiai Osztály és Adattár vezetője, az Ásatási Bizottság egykori elnöke, 2018. május 14-én, életének 78. évében elhunyt.
Torma István a magyarországi régészeti kutatások meghatározó személyisége volt. A régészet iránti elhivatottsága, soha nem szűnő érdeklődése, a magyar föld és régészeti lelőhelyeinek sokoldalú ismerete, tudományos elkötelezettsége, konok kitartása és szakmai alázata példamutató a kortársak és a következő nemzedék számára egyaránt. Neve és tevékenysége összeforrott a magyarországi régészet egyik legnagyobb vállalkozásával, melynek eredményeit a Magyarország Régészeti Topográfiája sorozat őrzi.

Bár az elmúlt években már visszavonultan élt, legközelebbi munkatársaival folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Jókedvű, igényes és felelősségteljes személyére haláláig számíthattunk. Kedves emlékét szeretettel megőrizzük.

Torma István temetése 2018. június 8-án, pénteken 11 órakor lesz az Óbuda-Szalézi urnatemető ravatalozójában (1032 Budapest, Bécsi út 175.)

A gyászjelentés itt található.

Nyugodjék békében!