Kedves Olvasóink!

Havonta frissülő könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.

A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.

A napokban jelent meg Szőke Béla Miklós „Die Karolingerzeit in Pannonien” című monográfiája a Römisch-Germanisches Zentralmuseum Leibniz-Forschungsinstitut für Archäologie és az Alexander von Humboldt-Stiftung támogatásával a Monogrpahien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 145. kötetként.

A BTK Archeogenomikai Intézet az általuk végzett archeogenetikai kutatások előzetes eredményeinek bemutatására indított új sorozatot a honlapján. A sorozat nyitó bejegyzése a BTK Régészeti Intézet ősrégészeti kutatásait gazdagító, a bronzkor kutatására fókuszáló Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2015 óta végzett kutatásaihoz kapcsolódik. A kutatócsoport a bronzkor első ezer évére vonatkozóan (Kr. e. 2500–1500) végez bioarcheológiai kutatásokat is, többek között a korábbi Archeogenetikai Laboratóriummal és immár a BTK Archeogenomikai Intézettel együttműködésben. Ezek egyike a Balatonkeresztúron feltárt temetkezések komplex bioarcheológiai vizsgálata, mely nem várt távlatokat nyit e korszak kutatásban is. Ajánljuk figyelmükbe az új, a genetikai vizsgálatok első eredményeit bemutató írást a BTK Archeogenomikai Intézet honlapján, a kutatócsoportot képviselő Gerber Dániel, Szécsényi-Nagy Anna és Kiss Viktória tollából.

A Kreatív Európa Program keretében 2018. júliusában útjára indult CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt célja az volt, hogy modern kézművesek segítségével újra alkossa a bronzkori Európa kiemelkedő régészeti kultúráinak kerámiaművességét és az ebből nyert inspirációkkal támogassa a modernkori kézművesség megújulását. Ennek egyik fontos állomása egy hangulatos dokumentumfilm elkészítése volt, mely 2019 óta Európa számos régészeti dokumentumfilm-fesztiválján került bemutatásra és nyert elismertséget.

Az Intézetünkben dolgozó Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2020. áprilisában indította útjára a Megtestesült bronzkor című sorozatát. Ebben a kutatók arra vállalkoztak, hogy egy-egy konkrét bronzkori temetkezés leletei (használati tárgyak, edények, bronzékszerek és -eszközök), illetve az előkerült emberi maradványok segítségével megismertessék az érdeklődőket a bronzkor első ezer évében (Kr. e. 2500–1500 között) élt nők és férfiak életének és halálának körülményeivel.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2021. március 2-án hozott Irányító Testületi döntésének értelmében, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzat Maróth Miklós elnök úr általi jóváhagyásával a BTK Régészeti Intézettől leválasztott Archeogenetikai Laboratórium 2021. március 3-tól új, önálló szervezeti formában működik tovább kutatóközpontunkban Archeogenomikai Intézet néven.

A Régészeti Intézet egyik aktuális archeozoológiai kutatása a Bondár Mária régész kollégánk által vezetett „A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése” című, K-128413. sz. NKFI program természettudományos vizsgálataiba illeszkedik. Gál Erika archeozoológus 2017-ben megjelent kötetében néhány késő rézkori lelőhely archeozoológiai anyagát is tárgyalta. Jelen kutatási programban a különböző temetkezésekben előforduló állatcsontok szokványos régészeti állattani vizsgálatán és leírásán (pl. faj, nem, korcsoport és marmagasság meghatározása) túlmenő elemzésekre is mód adódik. Gál Erika rövid beszámolója az új eredményekről.

2020-ban Szőke Béla Miklós (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet), Ritoók Ágnes és Gergely Katalin (Magyar Nemzeti Múzeum) folytatták Zalavár-Vársziget régészeti kutatását. A lelőhely a Karoling-korban a Keleti Frank birodalom legkeletibb grófságának székhelye, közigazgatási és térítési központja (840–907), az Árpád-korban megyeszékhely (Colon civitas), ahol a magyar királyság egyik legkorábbi, a középkorban hiteles helyként működő, a török korban pedig végvárrá átalakított bencés kolostora (1019) állt.

A feltárást végző régészek, Ritoók Ágnes, Szőke Béla Miklós és Gergely Katalin, az alábbiak szerint összegzik kutatásaik legfrissebb eredményeit és további lehetőségeit:

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének legutóbbi ülésén Balogh Balázst, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatóját választották meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának. A kinevezés időtartama öt év: 2021. március 1-től 2026. március 31-ig érvényes.