+36 1 224 6700   

MTA Kiváló Kutatóhely

BTK Régészeti Intézet

2022. november 10. és 11. között a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban rendezték meg a 11. Kézművesipar-történeti Szimpóziumot a Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottsága szervezésében, melyen a Régészeti Intézetet Kiss Viktória és Kovács Bianka Gina képviselte.

Az idén 50 éves munkabizottság 1972-ben indította útjára a hazai, majd 1978-ban a nemzetközi kézművesipar-történeti szimpóziumsorozatot azzal a céllal, hogy a kézművesség-kutatások szemléletmódja közelítsen a gazdaság- és társadalomtörténeti kérdésekhez. A töretlen célt igazolják a kétévente megrendezett szimpóziumok anyagából megjelentetett kötetek. A szimpóziumsorozat 2001-ben megszakadt, a Munkabizottság most annak újraindításával a korábban felvetett szemléletmódhoz való csatlakozásra ösztönözte a kutatókat és kutatócsoportokat. Habár a szimpóziumsorozat eddig elsősorban a kora középkortól napjainkig foglalkozott a kisiparok történetével, a kézművesek életmódjával és a termékek ismertetésével, idén kitágultak a diszciplináris határok, és középkoros régészek mellett őskoros kollégák előadásai is gazdagították a konferenciát.

2022 11 29 kezmuves kep4

(Fénykép: Melis Eszter)

A rendezvény első napját Kiss Viktória és Romhányi Beatrix (Károli Gáspár Református Egyetem) Nyersanyag-kereskedelem és/vagy vándorló kézművesek? Adatok a kárpát-medencei nyersanyagok és késztermékek kereskedelmének diakrón vizsgálatához című előadása nyitotta. A Kárpát-medencében a fémművesség jelenléte már a késő neolitikumtól kimutatható. A korábbi balkáni ércforrásokból származó réz nyersanyag mellé a kora bronzkorban megjelentek a Gömör-Szepesi Érchegység rézércei is. Az előadók a kora újkorig vezették végig a réz ismert felhasználási módjait, kiemelt érclelőhelyek lehetséges művelési időszakait és a nyersanyag-, valamint késztermék-kereskedelem útjait. A komplex kutatás a régészeti leletek és azok természettudományos vizsgálata mellett írott és képi forrásokat is felhasznált.

2022 11 29 kezmuves kep3 1

Szintén a konferencia első napján került sor Kovács Bianka Gina előadására, aki a Nyugati eredetű kerámiák és hatásuk a Közép-Dunántúlon a késő középkorban címmel ismertette eddigi kutatási eredményeit. Két nyugati eredetű kerámiacsoportnak, a grafitos kerámiáknak és az asztali edényeknek a címben jelölt térség termelésére gyakorolt hatását összegezte a fellelhető kerámialeletek és dokumentációk alapján. A grafitos áru a középkorban a Duna-vidék nyugati területeinek jellegzetes kerámiaterméke volt, mely importként a Magyar Királyság területére is eljutott. A termékeken kívül a formák és feltehetően a technológia is átkerültek hazánkba, és erősen hatottak a vizsgált terület helyi kerámiaművességére. Az asztali kerámiák esetében szintén a nyugati árukhoz hasonló forma- és mintakincs figyelhető meg, mely vélhetően budai közvetítéssel juthatott el vidékre. További kutatást igényel annak megállapítása, hogy a termékeken és a technológián túl érkezett-e grafit nyersanyag is nyugatról a Közép-Dunántúlra.

2022 11 29 kezmuves kep3

A konferencia további előadásairól a BTK honlapján olvasható bővebb összefoglaló.

Az előadások absztraktjai ITT érhetők el.