+36 1 224 6700   

MTA Kiváló Kutatóhely

BTK Régészeti Intézet

Bondár Mária „Késő rézkori temetkezések a Kárpát-medencében” című, 2018-ban az NKFIH támogatásával (NKFIH K-18/128413) kezdődött kutatási projektjében Gál Erika archeozoológus számos temető állatcsontleleteit vizsgálja. A Balatonlelle-Rádpuszta-Templom mellett lelőhelyen feltárt, a Baden-kultúrához köthető 367. sírból különösen érdekes és ritka leletcsoport került napvilágra: 13 db átfúrt, többé-kevésbé töredékes kutyaszemfog. A jobb- és baloldali, valamint az alsó- és felső fogsorhoz való tartozásuk szerint a fogak legkevesebb hat példányból, életkorukat tekintve pedig kifejlett egyedekből származtak. A fogak többsége a halott lábánál helyezkedett el. A sír a temetési rítust illetően sem szokványos, hiszen a benne talált felnőtt nőt gyermekkoponyával a feje alatt temették el az időszámításunk előtti 4. évezred közepén.

 2022 11 22 gal bondar kep1

1. kép: A Balatonlelle-Rádpuszta-Templom mellett feltárt 367. sír

Az átfúrt állatfogak felfűzve, nyak- és testékszerként, valamint ruhadíszként történő felhasználása meglehetősen elterjedt szokás volt az őskorban Európa-szerte. Azonban a kutyafogak használata önmagukban sokkal ritkábban fordult elő, ennek a szokásnak az elterjedése a Baden-kultúránál későbbi, keleti eredetű Zsinegdíszes-kultúrával (i.e. 2900–2300 között) hozható összefüggésbe. Még ritkább jelenség az, amikor az átfúrt kutyafogakat nem a csontváz nyaka vagy mellkasa környékén találták meg, hanem síron belüli elhelyezkedésük „hátizsák”, „táska” vagy ruhaanyag díszítéseként volt értelmezhető.

2022 11 22 gal bondar kep2

2. kép: A sírból előkerült 13 db átfúrt kutyaszemfog

2022 11 22 gal bondar kep3

3. kép: Két különböző módon átfúrt kutyafogdísz

A vizsgált balatonlellei sír tehát nem csak a temetés rítusát illetően különleges, hanem mert a kutyafogakon kívül minden egyéb mellékletet nélkülöz, sőt az átfúrt fogak helyzete sem szokványos nyakláncra utal. A leletegyüttes, tudomásunk szerint, a kutyafogak ilyen használatának ritka, egyben legkorábbi előfordulását képviseli a Kárpát-medencében. Mindez felveti annak lehetőségét, hogy a balatonlellei sírban eltemetett nő – valamint a kutyafogdíszhez felhasznált kutyák – nem helyi, hanem esetleg keleti eredetűek. Az egyedülálló régészeti állattani leleteket, valamint a vonatkozó hazai és külföldi párhuzamokat részletesen tárgyaló tanulmány magyarul A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 8. kötetében, angolul az Archeometriai Műhely 19. számának 1. füzetében olvasható.