+36 1 224 6700   

MTA Kiváló Kutatóhely

BTK Régészeti Intézet

Megjelent Benkő Elek és Zatykó Csilla szerkesztésében „A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban” című kötet. A hasonló című OTKA/NKFI kutatási program eredményeire támaszkodó tanulmánykötet a nemzetközi környezettörténeti, tájrégészeti kutatás főbb témáit, illetve ezek Kárpát-medencei vonatkozásait érinti (klímatörténet, erdő- és vízgazdálkodás, kolostortáj, földművelés, állattartás, központ és periféria), és a magyar honfoglalás előzményeitől a kora újkorig terjedő időszakot öleli fel.

A projekt keretében született környezetrégészeti eredmények, továbbá a korábbi fúrások adatainak egységes szempontú összegzése teremtette meg az alapját annak a rekonstrukciónak, amely a Kárpát-medence gabonatermesztésének mennyiségi és minőségi kérdéseit vizsgálja a kora népvándorlás kortól az újkorig terjedő időszakban. A tanulmány alapot nyújt az egyes folyamatok mögött húzódó lehetséges okok és összefüggések felvetésére, vagy akár a módszer kritikájára és jövőbeli kiegészítésére, korrekciójára is.

Az eredmények új forrásbázison alapuló klímarekonstrukciós kísérletekre is lehetőséget nyújtottak, különös tekintettel a római kort és az Árpád-kort jellemző melegebb időszakokra, továbbá a kis jégkorszak alsó és felső időhatárának pontosabb meghatározására. E téren kiemelkedő kutatási terület a Gyalu-havasok egyik érintetlen állapotban fennmaradt tőzegmohalápja, a bisztrai Piatra Calului-láp volt. A régészeti kutatásban egyre határozottabban érvényesülő tájrégészeti szempontok mellett a történeti források újszerű megközelítésével a ritkábban lakott, erdős országrészek telepítési kérdéseire és a hódoltság kori várak környezetére és a Dunántúl török kori erdősültségére is kitérnek a kötet tanulmányai. A Pilis és a Visegrádi-hegység területén végzett nyolc környezetrégészeti fúrás azonos módszerrel végzett analízisét egy kivételes paraméterekkel rendelkező királyi objektum, a középkori visegrádi királyi palota kertjének környezettörténeti vizsgálata egészíti ki. Valamennyi lelőhely középkori objektumhoz, az esetek nagy többségében mesterséges tóhoz kapcsolódik, a kapott eredmények az Árpád-kortól a kora újkorig, sőt, napjainkig terjedő, csaknem ezer éves időszakot érintik.

A kötet jelentős, új eredményeket hozó fejezetei a középkori állatcsont-anyaggal foglalkozó tanulmányok is. Az eddigi, nagyobb számú részpublikáció és elemzés lehetővé tette, hogy a középkori Kárpát-medence házi- és vadászott állatainak sajátosságairól átfogó munka szülessék, összegezve az eddig feldolgozott hatalmas mennyiségű csontanyag eredményeit. Különlegesen fontos leletegyüttest mutatnak be a részben a projekt időtartama alatt feltárt, esztergomi érseki palota 14–15. századi konyhája alatt felgyűlt szemétréteg nagy mennyiségű állatcsontanyagát elemző tanulmányok.

A magyar nyelvű tanulmányokat bővebb idegennyelvű összefoglalók és kétnyelvű képaláírások egészítik ki. A tanulmánykötet az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadási pályázata és az Árpád-ház Program támogatásával az Archaeolingua Kiadónál jelent meg.

A kötetről további információ és a tartalomjegyzék itt érhető el.