Az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 71/1., 2020 nyarán megjelent száma kilenc római, népvándorlás és középkori tematikájú tanulmányt és három könyvrecenziót tartalmaz.

Köztük található Intézetünk munkatársai által jegyzett két tanulmány is.

Benkő Elek akadémikus és szerzőtársai Sümegi Pál, Törőcsik Tünde, Bodor Elvira, Sümegi Balázs és Jakab Gusztáv „Sâncraiu de Mureș (Marosszentkirály): medieval settlement network, Pauline monastery and its environment on the middle course of the Mureş river” című tanulmányukban az erdélyi Marosszentkirály környékének középkori környezettörténetét és vízgazdálkodását mutatják be. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében Benkő Elek akadémikus vezetésével folytatott középkori környezettörténettel foglalkozó kutatás legújabb eredményei alapján a Székelyföld nyugati peremén, Marosvásárhely közelében található Marosszentkirály pálos kolostora közelében a Maros folyóhoz kapcsolódó vízgazdálkodási stratégiákba és a tájat átformáló gazdálkodásba nyerhetünk betekintést.

A kutatásban résztvevő Jakab Gusztáv, a Szent István Egyetem egyetemi docense az alábbi oldalon is beszámolt a kutatás eredményeiről: „A mi esetünkben Marosszentkirálynál nagyon izgalmas volt, hogy megtaláltuk annak a nyomát, amikor a 13. században a betelepülő székelység elkezdi kiirtani az erdőket a Maros árterében és ekkor kezdődik el a vizsgált Maros holtág feltöltődése is.” További részletek a tanulmányban olvashatóak.

Gál Erika archeozoológus kollégánk és szerzőtársai, Daróczi-Szabó László és Daróczi-Szabó Márta „Bird bone remains from two medieval settlements in Debrecen (Eastern Hungary)” című tanulmányukban a középkori házi és vad madarak hasznosításának kérdését vizsgálták három Debrecen környéki lelőhely állatcsont leletanyaga segítségével.

Az InfoRádió Szigma című tudományos ismeretterjesztő magazinműsora révén a hallgatók első kézből ismerhetik meg Magyarország és a világ legfrissebb kutatási eredményeit, felfedezéseit, amelyek megértésében kutatók, szakértők segítenek.

A keddenként 19.00 órakor kezdődő rádióműsor 2020. július 7-i adásában Kiss Viktória a Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkájáról beszélt a kutatócsoport ötéves záróbeszámolója kapcsán.

A Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2015. július 1-jén kezdte meg munkáját Kiss Viktória vezetésével a Régészeti Intézetben és az idei évben zárta az ötödik kutatási évét. A Kutatócsoport munkáját összegző záróbeszámolót az anonim bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság kiváló színvonalúnak minősítette.

A bronzkor első ezer évének (Kr. e. 2500–1500 között) történetét vizsgáló projekt öt éve alatt több mint 100 könyv, könyvfejezet, tanulmány és konferencia kiadványban megjelent összefoglaló került közlésre, további 15 tanulmány vár megjelenésre, előkészületben van egy angol nyelvű tanulmánykötet és több monografikus feldolgozás, valamint egy magyar nyelvű ismeretterjesztő kötet kézirata. Emellett 100 szakmai és ismeretterjesztő előadást tartottak a kutatócsoport tagjai. Munkájukról folyamatosan tájékozódhatunk a projekt honlapján és Facebook oldalán. A járványhelyzet miatt a kutatócsoport eredményeit bemutató 2020 májusra tervezett konferencia elmaradt, de reméljük a folytatásban lesz még erre lehetőség.

A kutatások során több tudományterület (a hagyományos régészeti elemzés mellett a genetika, patológia, abszolút kormeghatározás, izotóp-geokémia és geofizika) folyamatosan finomodó módszereinek a régészetbe történő integrálásával vizsgálták a nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök mai Magyarország területén élt kortársainak emlékeit.

Egyik legfontosabb kérdésük a korabeli társadalom mobilitása és rétegzettsége, és a cserekereskedelmi kapcsolatok feltérképezése volt. Multidiszciplináris elemzéseik során számos, korábban a magyarországi bronzkorkutatásban nem alkalmazott régészeti és természettudományos módszert vezettek be. Eredményeik az eddiginél pontosabb képet rajzolnak a bronzkor társadalmáról: egyénekről és közösségekről egyaránt.

A Kutatócsoport vezetőjének és tagjainak ezúton is szívből gratulálunk és kívánjuk, hogy a kutatásokat a következő években is együtt folytathassák a Lendület kutatói program keretén belül.

A járványhelyzet enyhülésével újraindult az ÁsaTalk podcast adássorozata is. Az ÁsaTalk 9. részében Kiss Viktória és Kulcsár Gabriella voltak a vendégek, akikkel a Kr. e. 3. és 2. évezred, a kora és középső bronzkor történetéről, a korszakot jellemző változásokról beszélgettek. A beszélgetés fő témáját a Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatásai adták, amelyből megtudtuk, hogy egyéni sorsokat is képesek vagyunk megismerni egy temetkezés kapcsán, illetve még az adás elején kitértek a Régészet Napja programjaira is.

Az új rész elején a Régészet Napja programjairól is szó esett, az összes programot a Régészet Napja honlapján lehet elérni.
https://www.facebook.com/asatalkpodcast/videos/340877566899350/?epa=SEARCH_BOX
https://regeszetnapja.hu/

Az egyének kutatásának lehetőségeiről Kiss Viktória egy Balatonakaliban megtalált férfisír bemutatásával beszélt.
https://www.facebook.com/asatalkpodcast/videos/391010188521986/

Erről bővebben a kutatócsoport honlapján olvashatunk.
http://mobilitas.ri.btk.mta.hu/?media=megtestesult-bronzkor-1-1-a-balatonakali-fonok&lang=hu

Az adás során számos téma került még terítékre, a teljes adás meghallgatható

🔊Soundcloudon:
https://soundcloud.com/asatalkpodcast/asatalk-9-resz-a-kora-kozepso-bronzkor-avagy-lenduletbe-jovunk?fbclid=IwAR1oxD0BnMQ44Q08RCmqyK61QtRxzMlP66Ent9Bu_ZZEfL-NZpXGI4cfj7g

🎙Spotifyon:
https://open.spotify.com/episode/6YJRdCbMNeN6i5GNf7exB2?si=NrfBFdBjRPeEyC8QacEwPg&fbclid=IwAR0zqyrUOyZZaXxV5Sej2KuamVYYUeto_
cNErOt9CBOt15mpnuUtqqkLUGA

Megjelent Intézetünk folyóiratának legújabb, 33. száma. A kilenc, újkőkortól a középkorig ívelő tanulmányt magában foglaló Antaeus kötet részletes tartalma itt olvasható.

Megjelent az MTA BTK Régészeti Intézet idegen nyelvű évkönyve, az Antaeus  34. (2016) kötete:  

Beyond archaeological finds and sites: multidisciplinary research projects in Hungary II.

A kötetben közzétett tanulmányok (a tartalom itt látható) az elmúlt két évtizedben végzett nagy projektek egy részének eredményeit foglalják össze multidiszciplináris eszközök felhasználásával; a régészeti leleteket többek között környezettörténeti, archeometriai és statisztikai elemzési módszerekkel kiegészítve értelmezik. Emellett különös hangsúllyal foglalkoznak elméleti kérdésekkel, a kulturális kapcsolatrendszerek, leletcsoportok elemzésével, hogy a Kárpát-medence tágabb környezetének történeti és régészeti viszonyrendszerét mind teljesebb kontextusban ismertessék meg.

A beszámolók első fele (Beyond archaeological finds and sites: multidisciplinary research projects in Hungary I.) az Antaeus előző, 33. (2015) számában jelent meg – a tartalom itt látható. 

Múlt heti könyvbemutatónkon a Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő / Archaeological Topography of Hungary. Past, Present and Future című kötetet  Benkő Elek intézetigazgató, az MTA levelező tagja mutatta be, ebből idézünk:  
"Az 571 lap összterjedelmű, 53 szerző 37 tanulmányát tartalmazó kötet Magyarország egyik legnagyobb régészeti vállalkozása, a Magyarország Régészeti Topográfiája c. projekt és könyvsorozat korszerűsítése és napjaink igényeihez történő alakítása kérdéskörét elemzi. Előzménye egy nagy szakmai összefogással megszervezett, nagy érdeklődés mellett lebonyolított, azonos című budapesti konferencia volt, amely 2015. május 11–13. között zajlott, abból az alkalomból, hogy az MRT első kötete 50 évvel ezelőtt jelent meg.
A konferencia és az eredményeit felölelő tanulmánykötet legfontosabb tanulsága, hogy széles körű szakmai és intézményi összefogással meg lehet teremteni a jövő digitális topográfiáját. Jóllehet az MRT elsőrendűen a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetéhez kötődő program, a hazai örökségvédelem, a kutatás és az egyetemi oktatás jelen adottságai közepette magától értetődő volt a kezdeményezés a munka tágabb keretek között történő folytatására.
A kötet tartalmaz tudomány- és kutatástörténeti elemzéseket az MRT előzményeiről és a gyűjtés régi gyakorlatáról, egy-egy terület konkrét régészeti topográfiai kutatásáról, új módszerek alkalmazásáról szóló beszámolókat (Aquincum, Csepel-sziget, Brigetio, Ménfőcsanak, Decs-Ete, Berzence, Hajós és Császártöltés térsége, Szendrői-medence,  Tolna megye, Szolnok megye/Tiszazug, Békés megye/gyulai és sarkadi járás), egy-egy régészeti korszak (késő rézkor, kora népvándorlás kor) topográfiai kutatási eredményeit, a speciális topográfiákkal (halomkataszter, a római limes topográfiája, középkori utak topográfiája, vártopográfia, iparrégészeti topográfia, légirégészeti topográfia) kapcsolatos munkákat, a határon túli területekkel közös kutatásokat bemutató tanulmányokat, kiemelkedő számban örökségvédelmi kérdésekkel, valamint a beruházások tervezését, illetve a megelőző feltárásokat segítő módszerekkel (ERD, prediktív modellezés) foglalkozó írásokat, végül a korszerű európai gyakorlathoz és a jövő topográfiájához kapcsolódó tanulmányokat.
A szerkesztést az MTA BTK Régészeti Intézet munkatársai (Benkő Elek, Bondár Mária és Kolláth Ágnes) végezték. A hosszadalmas szerkesztői munka magában foglalta az egyes tanulmányok szakmai és stiláris revízióját, a szakirodalom aktualizálását és pontosítását, a minél részletesebb, kifejező képanyag összeállítását, a konferencián elhangzott, de írásban végül nem rögzített részletek pótlását és a legfontosabb tanulságokat összefoglaló, részletes bevezető megírását. Az egyes tanulmányokat a szokásosnál részletesebb angol nyelvű rezümék és angol nyelvű képaláírások egészítik ki, hogy a kötet határainkon túl is használható legyen. A terjedelmes képanyag nyomdai előkészítését, esetenként átszerkesztését és átrajzolását a Régészeti Intézet grafikusa, Szinyei Viktor végezte. Célkitűzéseinknek megfelelően a kötet borítója egyesíti az MRT borítók hagyományát a korszerű kutatás új módszereivel és képi ábrázolásaival.
A kiadást a kulturális örökségvédelemért is felelős Miniszterelnökség, valamint a Magyar Tudományos Akadémia támogatta. Alapvető segítségük nélkül ez a vaskos kötet nem jelenhetett volna meg.
A tördelést és a nyomdai előkészítést az Archaeolingua Kiadó végezte, a nyomtatás a PrimeRate digitális nyomdában történt, gondos szakmai munkával."

A kötet tartalma ITT tekinthető meg és megvásárolható az alábbi címen:

Archaeolingua Alapítvány
1067 Budapest, Teréz krt. 13. II. emelet

email:

Tel: 06-1-3758939, 06-30-4481084

Az Európai Régészek Szövetsége (EAA) 2014. évi, isztambuli konferenciáján szervezett „Bringing Down the Iron Curtain. Paradigmatic Change in Research on the Bronze Age in Central and Eastern Europe?” című szekció előadásaiból készült tanulmánykötet 2020 tavaszán jelent meg az oxfordi Archaeopress Kiadó gondozásában. A cseh, román, német, brit és magyar szervezők által életre hívott szekció apropóját a vasfüggöny leomlásának 25. évfordulója adta. A kötet szerzői igyekeztek összefoglalni azokat az új szempontokat, módszereket, nemzetközi kapcsolatokon alapuló kutatási projekteket, amelyek az 1989-es politikai változások után jelentek meg Közép-Európa őskori, ezen belül kiemelten a bronzkori időszak a régészeti kutatásában.

A szerkesztők, Klára Šabatová, Laura Dietrich, Oliver Dietrich, Anthony Harding és Kiss Viktória bevezetőjét követően, a kötet első része kilenc tanulmányt tartalmaz. Ezekben az első magyarországi bronzkori ólomizotópos adatok elemzéséről, a kerámiastílusok, valamint a bronzművesség kutatásának új szempontjairól, leletmentő- és tervásatásokról, valamint a kutatás módszertani kérdések fejlődéséről olvashatunk. A második részben négy tanulmány mutatja be az 1989. évi fordulat előtti és utáni kutatási helyzet változásait.

A szekció és a kötet szerkesztésben Kiss Viktória vett részt, valamint Kulcsár Gabriellával közös tanulmányukkal képviselték a Régészeti Intézetet.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont megújult honlapján a járvány időszaka alatt több ismeretterjesztő írás is megjelent, köztük a Régészeti Intézet munkatársai közül Bondár Mária és Kovács Bianka Gina tollából.

A pince rejtélye – Középkori leletek a tatai vár pincéjéből

Az Öreg-tó partján fekvő tatai vár leglátványosabb középkori épületeink közé tartozik. Az erődítmény egy része megtekinthető, azonban néhány helyiségébe csak kivételes alkalmakkor, vagy soha nem térhet be a látogató. Ez utóbbiak közé tartozik az épület középkori pincéje is. Az onnan előkerült gazdag késő középkori leletanyag feldolgozása részét képezi Kovács Bianka Gina készülő doktori disszertációjának. A BTK Régészeti Intézet fiatal kutatója a tatai vár történetének bemutatása mellett azt is ismerteti, hogy miként bukkantak rá a pincére a régészek, milyen tárgyakat találtak ott, miért temették be egykor a pincét, és ma miért nem látogatható.

A Tesla öt és félezer éves előzményei – Innováció a Kr. e. 4. évezredből

A mai elektromos autócsodák és a korábban csak a sci-fikből ismert beszélő, önvezető autók ma már sokak számára elérhető és folytonosan fejlesztett üzleti termékek. Mindezek azonban nem léteznének, ha a Kr. e. 4. évezredben élő innovatív elméjű elődeink nem alkották volna meg a négykerekű jármű első verzióit. Mit tudhatunk a kocsi feltalálásáról a régészeti bizonyítékok alapján? Milyen nehézségei vannak a leletek keltezésének? Melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok, amelyeket elindított az eszköz? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Bondár Mária, a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatokat hirdet fiatal kutatói munkakörök betöltésére.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet felhívása ITT található.

A pályázatok beérkezésének határideje: 2020. július 21.

Kutatási téma:
Régészeti településtörténet és térinformatika
A BTK Régészeti Intézetében több projekt keretében is végeznek régészeti korszakokon átnyúló településtörténeti és -hálózati elemzéseket, részben korpuszkötetek összeállítása, részben konkrét régészeti topográfiai feladatok, környezettörténeti és mikroregionális kutatások kapcsán (neolitikum, bronzkor, középkor/kora újkor). Mindez a helyszíni roncsolásmentes lelőhely-diagnosztikai felméréseket, az adatok térinformatikai kezelését, elemzését is megköveteli. E munkát segítené elő a modern kutatási formákat (térinformatikát, geofizikai módszereket stb.) ismerő, a településtörténeti feldolgozásban kutatói szinten jártas fiatal kutató. Előny a régészeti végzettség mesterszakon (őskor, középkor), a régészeti topográfiai típusú kutatásokat segítő terepgyakorlat, elvárás a haladó szintű számítógépes, térinformatikai tudás és gyakorlat. A fiatal kutató feladata lesz, hogy önállóan és csapatmunkában részt vegyen a mérési feladatok tervezésében; a korábbi térinformatikai mérési adatok kielemzésében; hatékonyan tudja segíteni az intézet térinformatikai és a roncsolásmentes lelőhely-kutatásokkal összefüggő műszerpark összeállítását és fejlesztését; a már bevett módszerek alkalmazása mellett képes legyen önálló munkára. Munkaköri leírása szerint elvárás a PhD-képzésbe való bekapcsolódás.