ELTE Research Centre for the Humanities | 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. | HU15854939
Kedves Olvasóink!
Havonta frissülő könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.
A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.
2021. április 30-án, pénteken elkezdődött a tihanyi bencés monostor középkori építészeti és régészeti emlékeinek korszerű kutatása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által felügyelt munkálatok az altemplom kora Árpád-kori sírkövének elmozdításával és az alatta elhelyezett, a korábbi feltárások során itt talált csontmaradványok kiemelésével kezdődtek. Amennyiben a kutatók radiokarbon keltezéssel megbizonyosodnak arról, hogy ezek a csontok az altemplom kora Árpád-kori temetkezéseihez köthetők, akkor DNS-vizsgálatokat is terveznek. Az emberi maradványokat Mende Balázs Gusztáv PhD paleoantropológus, a Régészeti Intézet osztályvezetője és az Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese emelte ki (l. képünkön). Az ünnepi eseményen, Mihályi Norbert Jeromos perjel úr meghívására a Régészeti Intézetet Benkő Elek igazgató, az MTA levelező tagja és Takács Miklós, valamint Vida Tivadar tudományos tanácsadók, az MTA doktorai képviselték. Jelen volt Szécsényi-Nagy Anna PhD, a BTK Archeogenomikai Intézetének igazgatója is.
Megjelent a Magyar Tudomány folyóirat 2021. májusi különszáma Benkő Elek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatója és Bollók Ádám, az Intézet tudományos főmunkatársa vendégszerkesztésében. A Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében című különszám a kora középkori régészet és a korai magyar történet kiválasztott kérdéseit vizsgáló tanulmányokat közöl.
Megjelent Benkő Elek és Zatykó Csilla szerkesztésében „A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban” című kötet. A hasonló című OTKA/NKFI kutatási program eredményeire támaszkodó tanulmánykötet a nemzetközi környezettörténeti, tájrégészeti kutatás főbb témáit, illetve ezek Kárpát-medencei vonatkozásait érinti (klímatörténet, erdő- és vízgazdálkodás, kolostortáj, földművelés, állattartás, központ és periféria), és a magyar honfoglalás előzményeitől a kora újkorig terjedő időszakot öleli fel.
Kedves Olvasóink!
Havonta frissülő könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.
A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.
A napokban jelent meg Szőke Béla Miklós „Die Karolingerzeit in Pannonien” című monográfiája a Römisch-Germanisches Zentralmuseum Leibniz-Forschungsinstitut für Archäologie és az Alexander von Humboldt-Stiftung támogatásával a Monogrpahien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 145. kötetként.
A BTK Archeogenomikai Intézet az általuk végzett archeogenetikai kutatások előzetes eredményeinek bemutatására indított új sorozatot a honlapján. A sorozat nyitó bejegyzése a BTK Régészeti Intézet ősrégészeti kutatásait gazdagító, a bronzkor kutatására fókuszáló Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2015 óta végzett kutatásaihoz kapcsolódik. A kutatócsoport a bronzkor első ezer évére vonatkozóan (Kr. e. 2500–1500) végez bioarcheológiai kutatásokat is, többek között a korábbi Archeogenetikai Laboratóriummal és immár a BTK Archeogenomikai Intézettel együttműködésben. Ezek egyike a Balatonkeresztúron feltárt temetkezések komplex bioarcheológiai vizsgálata, mely nem várt távlatokat nyit e korszak kutatásban is. Ajánljuk figyelmükbe az új, a genetikai vizsgálatok első eredményeit bemutató írást a BTK Archeogenomikai Intézet honlapján, a kutatócsoportot képviselő Gerber Dániel, Szécsényi-Nagy Anna és Kiss Viktória tollából.
A Kreatív Európa Program keretében 2018. júliusában útjára indult CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt célja az volt, hogy modern kézművesek segítségével újra alkossa a bronzkori Európa kiemelkedő régészeti kultúráinak kerámiaművességét és az ebből nyert inspirációkkal támogassa a modernkori kézművesség megújulását. Ennek egyik fontos állomása egy hangulatos dokumentumfilm elkészítése volt, mely 2019 óta Európa számos régészeti dokumentumfilm-fesztiválján került bemutatásra és nyert elismertséget.
Az Intézetünkben dolgozó Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2020. áprilisában indította útjára a Megtestesült bronzkor című sorozatát. Ebben a kutatók arra vállalkoztak, hogy egy-egy konkrét bronzkori temetkezés leletei (használati tárgyak, edények, bronzékszerek és -eszközök), illetve az előkerült emberi maradványok segítségével megismertessék az érdeklődőket a bronzkor első ezer évében (Kr. e. 2500–1500 között) élt nők és férfiak életének és halálának körülményeivel.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2021. március 2-án hozott Irányító Testületi döntésének értelmében, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzat Maróth Miklós elnök úr általi jóváhagyásával a BTK Régészeti Intézettől leválasztott Archeogenetikai Laboratórium 2021. március 3-tól új, önálló szervezeti formában működik tovább kutatóközpontunkban Archeogenomikai Intézet néven.
