Az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akiket Kína félelmetes ellenségeiként ismerünk, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak. A rangos Cell élettudományi szaklapban április elején megjelent az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményei bemutató tanulmány, amely itt olvasható. A kutatásban és a tanulmány elkészítésében részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is.

Az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézet által kiadott „Hungarian Geographical Bulletin” című folyóirat 2022/1-es számában jelent meg Intézetünk fiatal kutatójának, Szelepcsényi Zoltánnak az elsőszerzőségével egy tanulmány, amely a Kárpát-régió egy esettanulmányaként azt vizsgálja, hogy milyen hatékonysággal becsli a napfénytartam-adatokat a Yin (1999) által javasolt séma és annak egy olyan variánsa, amelyet a paleokörnyezeti vizsgálatokban való alkalmazhatóság indokol.

A Journal of World Prehistory folyóiratban megjelent új cikkben magyar, olasz és ausztriai kutatóintézetek munkatársai a több száz vagy ezres nagyságrendű hamvasztásos temetkezésből álló, úgynevezett „urnamezők” kialakulásának és elterjedésének kérdéskörét járják körül. A magyar kutatók munkáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoportja koordinálta.

A „Pest megyei várai” projekt a Régészeti Intézet hosszú évek óta folyó kutatási programja. Kiindulási pontja a Miklós Zsuzsa által vezetett, légifelvételeken alapuló OTKA program volt, amely halála után 2014-től Kovács Gyöngyi vezetésével folytatódott. A középkori várak mellett a régióban számos őskori földvár is található, melyek felmérése és roncsolásmentes módon való vizsgálata folyamatos feladat.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2021-es programsorozatának „Nők a tudományban” kerekasztal, „Rejtett folyamatok és feltárt jelentések – Kerekasztal-beszélgetés a múlt, a nyelv és a szöveg kapcsán” című rendezvényén elhangzott előadások írott változataival megjelent a Magyar Tudomány 2022. márciusi száma.

A modern topográfiai elemzések kiegészítése levegőből történő lézerszkenneléssel (LiDAR) ma már széleskörben elérhető szolgáltatás, azonban régészeti-topográfiai felhasználása hazánkban zömmel egyedi esetekre korlátozódik. Az elmúlt év folyamán a BTK pályázati forrásainak támogatásával lehetőségünk nyílt a BTK Régészeti Intézet által kutatott vizes élőhelyekhez kötődő régiók (Duna-, és Körös-vidék) modern topográfiai elemzésének bővítésére LiDAR technológia alkalmazásával. A közel 400 km2 területen elvégzett próba felmérések célja a tudományos kutatás mellett a technológia adaptálása, a módszerek együtthatójának növelése és régészeti-örökségvédelmi célú fejlesztése szolgáltatási platform kimenetének létrehozására a jövőben.

Megjelent a Dissertationes Archaeologicae digitális folyóirat legújabb számában (Ser. 3. No. 9. / 2021) Gucsi László kutató-restaurátor kollégánk tanulmánya, mely a késő rézkori fazekasság technológiai szempontú kérdéseit vizsgálja.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársaihoz | Kedves Kollégák!
Ukrajna megtámadása és az ebből fakadó orosz–ukrán fegyveres konfliktus, alig negyedszázad békés időszak után, ismét elhozta a háborút az európai kontinensre. Akárcsak a délszláv háború, ez a pusztító eseménysorozat is határaink mellett zajlik, magyarok által lakott területeket is érint, ismét ráirányítva a figyelmet Magyarország határhelyzetére, az ebből adódó veszélyekre és felelősségre.

Mint minden hasonló szükséghelyzetben, most is felmerül az intézmények és az egyének lehetősége és kötelessége a bajba jutott embertársaink megsegítésében. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben összehangoltan koordinálja a kutatóhelyek részéről a kutatóhelyvezetőkön keresztül érkező támogatásokat. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak – ahogy a magyar tudományosság teljességének – hagyományosan szoros, szakmai és baráti kapcsolatai vannak az ukrajnai magyar és ukrán tudósokkal, számos bilaterális és európai együttműködés formálódott az elmúlt évtizedekben. Éppen emiatt több kollégánk keresett meg minket az elmúlt napokban, akik ukrajnai munkatársaik és barátjaik sorsáért aggódtak, és a segítség lehetőségét tudakolták.

A Régészeti Intézet kutatója, Csiky Gergely a napokban csatlakozott a Bonni Egyetem Jan Bemmann professzor vezette Ős- és Koratörténeti Tanszékéhez. A kutatási lehetőséget számára is a németországi Alexander von Humboldt Alapítvány tapasztalt kutatók számára kiírt ösztöndíja biztosítja, melyet a Régészeti Intézet története alatt már számos kollégánk elnyert. Távollétének ideje alatt helyét Pusztainé dr. Fischl Klára veszi át, aki szintén Humboldt ösztöndíjas volt, illetve a Humboldt Alapítvány jelmondatának értelmében – Einmal Humboldtianer, immer Humboldtianer – az első ösztöndíjas időszaka óta is szoros kapcsolatot ápol az egykori kutatóhelyével, a heidelbergi egyetemmel.

Munkatársunk, Kolláth Ágnes Akadémiai Ifjúsági Díjat vehetett át 2022. február 17-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában.