„Átkelők a túlvilágra – Két gepida temető a Közép-Tisza mentén” címmel nyílik időszaki régészeti kiállítás 2021. szeptember 2-án a Kecskeméti Katona József Múzeumban. A kiállítás két újonnan felfedezett gepida kori temető bemutatásán keresztül a Kr. u. 5–6. század világába nyújt betekintést.

60 éve, 1961-ben egy akadémiai egyezmény keretében indultak meg a magyar régészeti kutatások Mongóliában, amelyek fő motorja a Régészeti Intézetben több mint 30 évig kutató, tavaly elhunyt Erdélyi István volt. Erdélyi mongol expedíciói nyomán az Intézet adattárában több száz színes dia, több ezer fénykép, valamint ásatási dokumentáció - ásatási naplók és rajzok - maradtak fenn.

Intézetünk kutatója, Csiky Gergely sikeresen elnyerte a német Alexander von Humboldt Alapítvány tapasztalt kutatók számára kiírt 18 hónap időtartamú ösztöndíját.

A Századok legújabb, 2021/4. számában jelent meg Bálint Csanád, az ELKH BTK Régészeti Intézet professor emeritusának tanulmánya A „kettős honfoglalás” tételeiről címmel.

A BTK Régészeti Intézet bronzkori települési hálózatokat kutató csoportja közel 10 éve végez vizsgálatokat a közép-magyarországi régióban. A Duna-völgy két oldalán, a Benta völgyében, illetve a Csepel-szigetet kelet felől kísérő Kakucs régióban az egykori települési hálózat feltérképezése a cél. A térségben található erődített települések geoarcheológiai fókuszú kutatását 2021–2026 között a Lengyel Tudományos Alap támogatásával folytathatjuk tovább. A következő években a mai Duna medret kelet felől kísérő Ős-Duna meder és ártér tájegységének összetett földrajzi, környezettörténeti és régészeti településtörténeti tanulmányozását tervezzük. A kutatások egyik fő kérdése, milyen szerepet játszott a Duna a Kárpát-medence őskori történetében?

Megjelentek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Örökségvédelem Kollégiumának döntései, amelyek között több, a BTK Régészeti Intézetből benyújtott, vagy intézeti kutatáshoz kapcsolódó támogatott pályázat is található.

Az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 72/1, 2021 nyarán megjelent száma két bronzkori, négy római, egy késő ókori, két népvándorlás kori és egy középkori tematikájú tanulmányt, egy megemlékezést és két könyvrecenziót tartalmaz. A kötet megújult arculata a változó olvasási szokásokhoz idomulva alkalmazkodik a tudományos publikációk digitális terjesztése és olvasása következtében a szakfolyóiratok előtt álló modern követelményekhez. Intézetünk munkatársai a kötetben két társszerzős tanulmányt és két recenziót jegyeznek.

Döbrököz keleti részén, a Kapos jobb partján, a folyó árteréből egy-két méterrel kiemelkedő egykori szigeten állnak a falu középkori várának romjai. Ma mindössze két magasabb és néhány kisebb falcsonk látható a felszínen, míg a többi falszakasz helye a föld kidomborodása alapján valószínűsíthető.

A Hódmezővásárhely régészeti topográfiája kutatási program keretében munkatársaink a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban folytatták a korábbról ismert lelőhelyek adatainak és leletanyagának revízióját.

Zalavár-Várszigeten, a Karoling-kori Mosaburg és az Árpád-kori Colon civitas területén kisebb megszakításokkal 1948 óta folynak ásatások. A Szőke Béla Miklós (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete) és Ritoók Ágnes (Magyar Nemzeti Múzeum) által idén megkezdett kutatás elsődleges célja a 850. január 24-én Szűz Mária tiszteletére felszentelt, majd 1019-ben Szt. Adorján tiszteletére újraszentelt templom körül létesített temető még bolygatatlan részeinek feltárása.