A Dombai család egykori rezidenciájának régészeti kutatása 2014-ben kezdődött Berta Adrián vezetésével, Dombóvár Város Önkormányzatának finanszírozásával és a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiumának támogatásával. A lelőhelyen immár nyolc éve tartó feltárás során hagyományos régészeti és geofizikai módszerek segítségével sikerült feltérképezni a vár kiterjedését, tisztázni a főbb építési periódusait és megismerni a jellemző rétegtani viszonyait. Az előkerült nagy mennyiségű leletanyag a vár középkori és hódoltság kori életére vonatkozóan nyújt értékes adatokat.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és a BORBAS projekt szeretettel vár minden érdeklődőt Pusztainé dr. Fischl Klára: Borsodivánka 2022 – Egy bronzkori tell feltárásának legújabb eredményei című előadására, majd ezt követően P. Fischl Klára, Tobias L. Kienlin, Pusztai Tamás: A Rend nyomában – 4000 éves települések a Bükkalján és a Borsodi-síkság területén című kötet bemutatójára.

Hosszúhetény (Baranya megye) a Kelet-Mecsek déli kapujában fekvő település. A Hármas-hegy és a Zengő előterében festői szőlők, gyümölcsösök húzódnak, és erre található a bánáti bazsarózsa egyik legnagyobb természetes élőhelye is. A falu déli előterében, a régi 6-os főút mellett található a térség egyik régóta ismert és jelentős római kori lelőhelye, a hosszúhetényi villagazdaság.

2022. május 28-án, a Régészet Napján új kiállítás nyílt a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, amely a bronz- és vaskor temetkezéseiből ad válogatást a Kisalföld területéről. A hiánypótló időszaki tárlaton a közelmúlt nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárásain előkerült, legizgalmasabb, 2000–4000 éves sírok láthatók. A kiállítást szakmai részről intézetigazgatónk, Kulcsár Gabriella nyitotta meg.

Április 9-én nyílt meg az alsó-ausztriai Schallaburgban a „Reiternomaden in Europa – Hunnen, Awaren, Bulgaren, Ungarn“ című kiállítás, amely a mai Ausztria területén a népvándorlás során megforduló hun, avar, magyar és bolgár nomád lovasnépek tárgyi hagyatékát, és az európai kultúrára gyakorolt ​​hatásukat mutatja be.

A járványhelyzet miatt három év után, 2022. május 18–20. között került ismét megrendezésre Debrecenben, a Déri Múzeum szervezésében a MΩMOΣ XII. – Őskoros Kutatók Összejövetele konferencia.

A Régészet Napja alkalmából intézetünk és a Kuny Domokos Múzeum szervezésében Tatán egy különleges középkori sétán vehetnek részt az érdeklődök Kovács Bianka Gina vezetésével.

A hosszúhetényi római kori villagazdaság évtizedek óta várja sorsa jobbra fordulását. Az 1940-ben feltárt hatalmas főépületet mára a bozót kerítette fogságába. A rekultivációs munkák, és vele a lelőhely bemutathatóságának ötletelése is elindult, amibe a szakembereken túl a nagyközönség véleményére is kíváncsiak vagyunk, hogy egy közös és fenntartható bemutatóhely képében folytathassa életét e festői környezetben fekvő római villagazdaság.

Mosaburg/Zalavár-Vársziget tervszerű régészeti kutatása közel 70 éve kezdődött meg. Az 1994 óta a Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében, Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes vezetésével folytatott munkálatok a Karoling- és Árpád-kor jelentős fejezeteibe engednek bepillantást. Az ELKH Titkárság támogatásával 2022–2025 között a kutatások egy részének lezárása és az eddigi eredmények közlése valósulhat meg.

A Materiale şi Cercetări Arheologice romániai folyóirat 2021. évi különszámában intézetünk kutatói egy régészeti madártani cikkel köszöntötték Maria Bitiri őskoros régészt 90. születésnapja alkalmából. Az Osztás Anett által 2006–2009 között feltárt Alsónyék-Bátaszék újkőkori településről hazánkban első alkalommal vizsgáltunk Starčevo és lengyeli kultúrákhoz tartozó régészeti jelenségekből előkerült madárcsontleleteket. Ezek egyrészt alkalmat kínáltak a két kultúra idején előforduló szárnyasok és az általuk jelzett környezeti tényezők összehasonlítására, másrészt jelentősen hozzájárulnak az újkőkori madárvadászatra vonatkozó, Gál Erika által közel két évtizeddel ezelőtt összegzett ismereteink bővítéséhez.