A BTK Régészeti Intézet digitalizálási stratégiájában a Rajztár hagyományos gyűjteménye kiemelt helyen szerepel, melynek teljes nagysága a nyilvántartás szerint meghaladja a 46.000 darabot. Erre az anyagra alapozva Horváth Friderika vezetésével sikerrel nyújtottuk be 2021 júniusában a Hungarian Research Data Alliance (HRDA), az MTA Könyvtár és Információs Központ és az ELKH Titkársága által meghirdetett kutatási adatok archiválása témájú pilot-projektet. Az adatok megosztásával és kereshetővé tételével a gyűjtemény tudományos és társadalmi hasznosulásának növelése a célunk.

Határon innen és túl. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról (szerk. Weisz Boglárka–Kádas István) címmel jelent meg a "Lendület" Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport ötödik tanulmánykötete. A kötet tartalomjegyzéke itt olvasható, címlapja itt tekinthető meg.

A Régészeti Intézet szenior kutatóját, az Archaeolingua Kiadó vezetőjét Jerem Erzsébetet kollégák, barátok, ismerősök körében köszöntöttük 2022. január 10-én délután az MTA Humán Tudományok Kutatóháza galériáján. Az alkalomra készült album Erzsébet életének legfontosabb mozzanatait eleveníti fel — Jeleneteket egy hivatásból.

Intézetünk főmunkatársát, Kovács Gyöngyit köszöntöttük születésnapja alkalmából.

Intézetünk kutatója, Bollók Ádám 2021 novemberében és decemberében az Izraeli Régészeti Hatósággal együttműködésben nyugat-galileai késő ókori síregyüttesek leletanyagát tanulmányozta a Régészeti Hatóság gyűjteményeiben. A kutatóút lehetőséget nyújtott Bollók Ádám 2021-ben indult „A kereszténység helyi formái a kora középkorban: Kárpát-medence, Kelet-Balkán és Elő-Ázsia. Összehasonlító vizsgálatok" című Bolyai Kutatási Ösztöndíj keretében végzett munkájához kapcsolódó anyaggyűjtésre is.

A BTK Régészeti Intézet már a Magyarország Régészeti Topográfiája kötetek munkálatai során is fontos szerepet vállalt hazánk légirégészeti felderítésében. A hagyományos légirégészeti anyag legtöbbjét Miklós Zsuzsa (1948–2014) készítette. Miklós Zsuzsa halála nemcsak szakmai űrt hagyott az Intézet légirégészeti munkájában, de a gyűjteményi anyag szükségszerű revízióját is előrevetítette. Az utóbbi hónapokban Szabó Máté bevonásával került sor a munka első lépéseire a Régészeti Intézet Adattárának digitalizációs programja keretében.

Az elmúlt években a kutatók egy széleskörű európai és amerikai összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai program keretében sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját. A kutatás eredményei 2021. december 22-én jelentek meg a Nature-ben.

2018-ban nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását a „The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe – YMPACT” című kutatási program, Volker Heyd professzor (Helsinki Egyetem, Finnország) vezetésével. 2019. április 25–26. között, mindössze négy hónappal a hivatalos kezdés után a Helsinki Egyetem adott otthont egy nemzetközi műhelytalálkozónak. A napokban jelent meg a találkozó tanulmánykötete, Volker Heyd, Kulcsár Gabriella és Bianca Preda-Bălănică szerkesztésében, az Archaeolingua Kiadó gondozásában.

Projektindító megbeszéléssel kezdődött december 16-án a "Folyó, táj, település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhely-dinamikai kutatások a Körös-vidéken" című, NKFI által támogatott kutatási program.

Több Vác környéki sáncot a kutatás és az emlékezet részben a török korhoz, különféle török kori katonai hadműveletekhez köt, vagy elnevezésük a török kor emlékét idézi. Ilyen például a város délkeleti határában lévő Török-sánc, vagy egy törtvonalú sánc, mely a Második katonai felmérésen (1819–1869) még látható ("Alte Schanze"), de mára nagyrészt elpusztult.