2022. február 1-jével csatlakozott a Régészeti Intézethez, azon belül is a Lendület Mobilitás Kutatócsoport csapatához Szabó Nóra, aki az Ősrégészeti osztály bronzkori településkutatással foglalkozó projektjeiben vesz részt. A Régészeti Intézet egyik kiemelt törekvése, hogy rövidtávú, ún. mag-projektek indításával a hosszabb távú, tudományos kutatási stratégiai programok folytatását és jövőjét támogassa.

^{1. ábra: A BTM Aquincumi Múzeum által feltárt Budapest III.-Királyok útja 291. lelőhelyén előkerült edénydepó}

Szabó Nóra előkészületben levő “Változás és átalakulás a középső és késő bronzkor átmeneti időszakában a Duna fővárosi szakasza mentén - Településszerkezeti elemzések a Vatya III – Koszider periódus és a korai halomsíros időszak néhány lelőhelye alapján” című PhD dolgozatában nagy kiterjedésű, jelentős leletanyaggal bíró települések komplex elemzésén keresztül követi nyomon a két korszak átmenetének jellemzőit. A számos kérdést felvető időszak megannyi problémáját a belső településszerkezeti és településhálózatban megfigyelhető tendenciák irányából közelíti meg, mely egyrészt a teljes (kerámia)leletanyag feldolgozásán, másrészt a települések térben elfoglalt pozícióján és földrajzi adottságain alapszik.

^{2. ábra: Másodlagos égés során deformálódott középső bronzkori edények Budajenő-Hegyi-szántók lelőhelyéről}

Már első önálló munkája is szorosan kapcsolódott a Régészeti Intézet korábbi kutatásaihoz, hiszen BA szakdolgozata a Benta-völgyi mikrorégiós projekt keretében feltárt Tárnok-Szőlő-hegy középső bronzkori leleteinek feldolgozása volt. A néhány gödörből álló leletanyag vizsgálata után egyértelműen a települések, mint értelmezésre váró egységek kerültek érdeklődésének középpontjába. A régészeti jelenségek és a belőlük előkerült leletek térinformatikai elemzése, az aktivitási zónák, funkcionálisan elkülöníthető településrészek, épített struktúrák, tehát a települések belső szerveződésének vizsgálata mellett a 2020-ban az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében elnyert támogatással az erődített és tell típusú települések közötti úthálózat modellezésével a települések közötti kommunikációs csatornák irányának feltárására tett kísérlet is megvalósul.

^{3. ábra: Úthálózat rekonstrukciójának kísérlete középső bronzkori települések között a Duna jobb partján, Budapest térségében}

A térinformatikai modellezés mellett a leletanyag, főként a kerámiaanyag értelmezési lehetőségei is szerves részét képezik Szabó Nóra korábbi kutatásainak és a készülő doktori disszertációjának. A leletanyag stílus- és funkcióbeli változásán keresztül leírhatóvá válhatnak a korszakok közti tendenciák, melyek a több száz objektum számú lelőhelyek esetében a hagyományos leletközléssel szemben statisztikai módszerekkel feldolgozható adatbázisokon alapulnak. A bronzkori edénykészlet pontos funkcióinak megértésére a 2021-ban újra elnyert Új Nemzeti Kiválóság Program biztosít keretet, mely projekt részeként az ún. pácedények szervesanyag-maradvány elemzései fognak elkészülni. Utóbbi kutatás jó eredményeket szolgáltathat majd a bronzkori gasztronómia és táplálkozási tendenciák társadalmi jelentőségének témaköréhez is.

^{4. ábra: Funkcionálisan elkülöníthető edénytípusok megoszlása Budapest III.-Királyok útja településen}

^{5. ábra: Középső bronzkori belső bütykös pácedény. Rajz: Gucsi László}

A most megkezdett közös munka célja 2022. év végéig a Benta-völgyi kutatások eddigi eredményeinek összegzése, a Régészeti Intézet Tápió-völgyi települési hálózat kutatásainak bővítése, valamint a doktori disszertáció elkészítése.