Kiss Tünde márciusban csatlakozott az Adattár csapatához, ahol az elmúlt évben megkezdett digitalizációs munkákban, az adatrepozitórium fejlesztésében vesz részt.

Az intézet periodikája a régészettudomány és társtudományainak új eredményeit angol és német nyelven teszi közzé. A 37. kötet a kora középkortól a kora újkorig terjedő kutatásainkhoz kötődő közleményekből ad átfogó válogatást, 5 külső és 12 belső munkatárs közreműködésével. A kéziratok gondos szakmai bírálatát külső szaklektorok végezték.

Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak. 

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.

A Dombóvártól (Tolna megye) északra található késő római kori pannóniai belső erőd és környezetének kutatása nagy múltra tekint vissza. Soproni Sándor, majd Tóth Endre vezetésével évtizedeken keresztül folytak ásatások a területen, később pedig roncsolásmentes módszerekkel, elsősorban a légirégészet segítségével sikerült újabb információkat szerezni a lelőhely szerkezetéről.

A Journal of World Prehistory folyóiratban megjelent új cikkben magyar, olasz és ausztriai kutatóintézetek munkatársai a több száz vagy ezres nagyságrendű hamvasztásos temetkezésből álló, úgynevezett „urnamezők” kialakulásának és elterjedésének kérdéskörét járják körül. A magyar kutatók munkáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Lendület Mobilitás Kutatócsoportja koordinálta.

A „Pest megyei várai” projekt a Régészeti Intézet hosszú évek óta folyó kutatási programja. Kiindulási pontja a Miklós Zsuzsa által vezetett, légifelvételeken alapuló OTKA program volt, amely halála után 2014-től Kovács Gyöngyi vezetésével folytatódott. A középkori várak mellett a régióban számos őskori földvár is található, melyek felmérése és roncsolásmentes módon való vizsgálata folyamatos feladat.

A Magyar Tudomány Ünnepe 2021-es programsorozatának „Nők a tudományban” kerekasztal, „Rejtett folyamatok és feltárt jelentések – Kerekasztal-beszélgetés a múlt, a nyelv és a szöveg kapcsán” című rendezvényén elhangzott előadások írott változataival megjelent a Magyar Tudomány 2022. márciusi száma.

A modern topográfiai elemzések kiegészítése levegőből történő lézerszkenneléssel (LiDAR) ma már széleskörben elérhető szolgáltatás, azonban régészeti-topográfiai felhasználása hazánkban zömmel egyedi esetekre korlátozódik. Az elmúlt év folyamán a BTK pályázati forrásainak támogatásával lehetőségünk nyílt a BTK Régészeti Intézet által kutatott vizes élőhelyekhez kötődő régiók (Duna-, és Körös-vidék) modern topográfiai elemzésének bővítésére LiDAR technológia alkalmazásával. A közel 400 km2 területen elvégzett próba felmérések célja a tudományos kutatás mellett a technológia adaptálása, a módszerek együtthatójának növelése és régészeti-örökségvédelmi célú fejlesztése szolgáltatási platform kimenetének létrehozására a jövőben.

Megjelent a Dissertationes Archaeologicae digitális folyóirat legújabb számában (Ser. 3. No. 9. / 2021) Gucsi László kutató-restaurátor kollégánk tanulmánya, mely a késő rézkori fazekasság technológiai szempontú kérdéseit vizsgálja.