2022. május 28-án, a Régészet Napján új kiállítás nyílt a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, amely a bronz- és vaskor temetkezéseiből ad válogatást a Kisalföld területéről. A hiánypótló időszaki tárlaton a közelmúlt nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárásain előkerült, legizgalmasabb, 2000–4000 éves sírok láthatók. A kiállítást szakmai részről intézetigazgatónk, Kulcsár Gabriella nyitotta meg.

Az ünnepélyes megnyitón köszöntő beszédet mondott Rózsavölgyi László, GYMJV Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke, aki kiemelte, hogy sajnálatos módon 2011 óta nem volt Győr és környékének helytörténeti, régészeti emlékeit bemutató kiállítás, ezért is örvendetes ez az alkalom. Dr. Szende László az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság, Múzeumi Főosztályának főosztályvezetője a múzeum névadójának, Rómer Flórisnak a szellemiségét idézte meg beszédében. Dr. Kulcsár Gabriella szakmai méltatásában hangsúlyozta a tárlat a jelenkor emberének (is) szóló üzenetét, miszerint a halálhoz, elmúláshoz való viszony emberi létünk, kultúránk meghatározó eleme.

^{(Fotó: MekliZ Forrás: Győr Plusz)}

A megnyitó előtt, a kiállításon is bemutatott középső bronzkori temetőről az ásató, Savanyú Bálint tartott előadást „Halottak a vasút mellett – középső bronzkori temetkezések Nagycenk határában” címmel. E lelőhelyről, Nagycenk-Farkasveremről az első teremben két magasrangú, gazdag bronz mellékletekkel eltemetett férfi temetkezését állítottak ki. A terem többi anyagát késő bronzkori temetkezések (Kr. e. 1600/1500 – 900/800) jelentik, téti, farádi és nagylózsi lelőhelyekről. A korszak elején, az ún. halomsíros kultúrában a csontvázas temetkezési szokás fennmaradt, a korszak második felében pedig a hamvasztásos-urnás temetkezési rítus a meghatározó, amelyről urnamezős kultúrának nevezik az utóbbi időszakot. Az előkerülési helyzetben rekonstruált sírokon kívül a temetkezés folyamatába Fülöp Kristóf máglyarekonstrukciójáról szóló, korábban Szegeden is bemutatott kisfilmen keresztül nyerhetünk bepillantást a kiállításon.

^{(Fotó: Nagy Andrea)}

A második terem a Kr. e. 800–400 közötti kora vaskor időszakába kalauzol minket halomsírok (Győrújbarát), hamvasztásos sírok (Nagycenk), és csontvázas temetkezések (Győrszemere-Nagyszentpálpuszta) leletanyagán és rekonstrukcióján keresztül. Az utóbbi csontvázas sírok kapcsolatai egészen a kelet-európai sztyeppén élő szkíta, lovas nomádokig vezetnek.

^{(Fotó: Melis Eszter)}

A vaskor derekán bekövetkezett jelentős változás a Kárpát-medence nyugati felében a kelta népcsoportok megjelenése. Győr környéki temetkezéseik sokszínű leletanyagából, számos lelőhelyről láthatunk válogatást a harmadik teremben.

^{(Fotó: Nagy Andrea)}

Az előadások helyszínéül is szolgáló utolsó terem falain a sírok és mellékleteik feltárásának, valamint restaurálásának folyamatába pillanthatunk be az informatív tablókon keresztül. Köszönjük az érdekes tárlatot a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársainak, Nagy Andreának, Pesti Krisztinának, Czigány Dávidnak, Savanyú Bálintnak és Ujvári Ferencnek! Mindenkinek szeretettel ajánljuk, hogy a nyár folyamán látogasson el Győrbe és tekintse meg a kiállítást, amely 2022. augusztus 28-ig látogatható.