A Materiale şi Cercetări Arheologice romániai folyóirat 2021. évi különszámában intézetünk kutatói egy régészeti madártani cikkel köszöntötték Maria Bitiri őskoros régészt 90. születésnapja alkalmából. Az Osztás Anett által 2006–2009 között feltárt Alsónyék-Bátaszék újkőkori településről hazánkban első alkalommal vizsgáltunk Starčevo és lengyeli kultúrákhoz tartozó régészeti jelenségekből előkerült madárcsontleleteket. Ezek egyrészt alkalmat kínáltak a két kultúra idején előforduló szárnyasok és az általuk jelzett környezeti tényezők összehasonlítására, másrészt jelentősen hozzájárulnak az újkőkori madárvadászatra vonatkozó, Gál Erika által közel két évtizeddel ezelőtt összegzett ismereteink bővítéséhez.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át az Akadémia 195. ünnepi közgyűlésén az MTA rangos elismeréseit. Az MTA Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette Benkő Eleket, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet kutatóprofesszorát, Sándor Klárát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanárát és Vásáry Istvánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar professor emeritusát A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című, magiszteriális könyvük elismeréseként. A kötetet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont adta ki, a nyomdai előkészítést pedig a BTK Történettudományi Intézet Tudományos információs osztálya végezte. 

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában 2022. május 4-én szerdán adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Az MTA 195. ünnepi közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette Benkő Elek kutatóprofesszort és az MTA rendes tagjainak sorába választotta.

Az őskori ételek és ételkészítés már régóta foglalkoztatja a tudományt, az ez irányú érdeklődés pedig csak még intenzívebbé és még sokoldalúbbá vált az újabb természettudományos vizsgálatok és kísérleti régészeti módszerek révén. Mi sem mutatja jobban ezt a trendet, mint a kétévente megrendezésre kerülő MΩMOΣ konferencia idei témaválasztása „Őskori ételmódok” címmel. Részben ennek apropóján, részben pedig a 2017 és 2018-ban végzett, elsősorban az edények másodlagos megégését és sérüléseit vizsgáló hamvasztásos kísérletek egyfajta folytatásaként terveztük meg a főzés folyamatának rekonstruálását.

Megjelent intézetünk kutatója, Bollók Ádám B. Szabó Jánossal közösen írott kötete a 9–10. századi magyar történet legfontosabb bizánci forrása, a De administrando imperio (DAI) című 10. századi összeállítás magyar adatainak vizsgálatáról. Az A császár és Áprád népe című kötet a 9. század középső harmadától követi nyomon a Levedi, Álmos és Árpád vezette nép történetét a bizánci összeállítók által munkájukba felvett adatokra támaszkodva.

Kiss Tünde márciusban csatlakozott az Adattár csapatához, ahol az elmúlt évben megkezdett digitalizációs munkákban, az adatrepozitórium fejlesztésében vesz részt.

Az intézet periodikája a régészettudomány és társtudományainak új eredményeit angol és német nyelven teszi közzé. A 37. kötet a kora középkortól a kora újkorig terjedő kutatásainkhoz kötődő közleményekből ad átfogó válogatást, 5 külső és 12 belső munkatárs közreműködésével. A kéziratok gondos szakmai bírálatát külső szaklektorok végezték.

Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak. 

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.