2023. november 30. és december 1-je között kétnapos workshopot tartott a Thesszaloniki Arisztotelész egyetemen a görög TEFRA projekt (The Technology and the bio-anthropology of the use of FiRe on human remains in the Aegean). A kutatócsoport Dr. Sevasti Triantaphyllou vezetésével a neolitikum időszakától (Kr.e. 7-4. évezred) kezdődően a vaskorig (Kre. 11-9. század) bezárólag a legújabb módszereket alkalmazva vizsgálja az Égeikum térségében változatos formában jelenlévő hamvasztásos temetkezések antropológiai anyagát. A makroszkópikus megfigyelések és természettudományos vizsgálatokon túl a kidolgozott módszer egy fontos elemét jelentik a kísérleti régészeti megfigyelések is. Ezen a ponton került meghívásra, és csatlakozott idén tavasszal a projekthez intézetünk munkatársa, Fülöp Kristóf.

A március 31. és április 2-a között Sokarasban és Asimiben (Kréta) megrendezett háromnapos kísérletsorozat fő kérdései a hamvasztás technológiája, a különböző bomlási fázisban lévő testrészek átalakulása, a különféle ételmellékletek szenesedési folyamata és megmaradási esélyeinek vizsgálata, valamint a kerámiaedények másodlagos megégése volt. Ez utóbbi kérdéskört már évek óta vizsgálja Fülöp Kristóf és intézetünk másik munkatársa, Gucsi László, többek között két korábbi, 2017-ben és 2018-ban megvalósuló hamvasztásos kísérlet révén is.

^{1. kép – A kísérletekhez készülő kerámiamásolatok Gucsi László kezei alatt. (Fotó: Fülöp Kristóf)}

A krétai kísérletsorozat összesen négy különálló hamvasztásból állt, melyek több kontextust, nyílt színen, gödörben, illetve kemencében történő égetést rekonstruáltak. Mindezekhez Gucsi László összesen 22 db edénymásolatot készített idén tavasszal, a korábbi kísérletek során már összeállított nyersanyaggal és kidolgozott módszerrel (1. kép). Módszertani szempontból a legelső, nyíltszíni hamvasztás volt kutatóink számára a legrelevánsabb. A máglya közvetlenül a földfelszínre, mintegy 1 tonna olajfából épült a kísérletet megelőző napon (2. kép). A kutatási kérdésekhez igazodva a nagyjából 1,3x2,1 méter alapterületű máglyára változatos állapotú (sérült, összetört és ép), valamint tartalmú (pl. olivabogyó, bárányhús, körte) edények kerültek (3. kép). A felülről meggyújtott máglya égési dinamikáját ugyan az állandó erős szél alapvető módon meghatározta (4. kép), azonban a hamvasztás sikeres volt, és a máglya kicsivel több, mint 6 óra alatt teljesen leégett. Azonban további kérdéseket is bevonva a kísérletbe, a maradványokat csak napokkal később gyűjtöttük fel.

^{2. kép – A máglya építés közben. (Fotó: TEFRA projekt)}

^{3. kép – A feldíszített máglya a kísérlet résztvevőivel. (Fotó: TEFRA projekt)}

Fél évvel később és jópárszáz kilométerrel északra már a megfigyelések – köztük az imént röviden bemutatott kísérlet – első eredményei kerültek bemutatásra a thesszaloniki workshopon. Fülöp Kristóf Pyre technology in the light of ceramic pyre goods. Results from three open-air cremation experiments címen megtartott előadásában elsősorban a hamvasztás technológiájának és a máglyára helyezett kerámiaedények átalakulásának szoros összefüggéseiről, valamint a máglyahelyek átalakulásáról beszélt, összehasonlítva a krétai megfigyeléseket a korábbi két magyarországi hamvasztás eredményeivel (5. kép). Az izgalmas előadásokban bővelkedő workshopot egy, a második napon megrendezett rövid, az emberi hamvak feldolgozását bemutató módszertani bemutató tette még színesebbé, melyhez az alaphangulatot az első kísérletről készült és a háttérben lejátszott közel egy órás time-lapse videó szolgáltatta.

^{4. kép – Az erős szél alapjaiban határozta meg az égés dinamikáját. (Fotó: Fülöp Kristóf)}

^{5. kép – Fülöp Kristóf előadás közben. Fotó: TEFRA projekt}

Az együttműködés a kísérletek teljeskörű kiértékelésével és publikálásával azonban még csak most veszi igazán kezdetét. Ennek egyik első alkalmát pedig a jövő évi, Rómában rendezett 30. EAA konferencia jelenti, ahol Fülöp Kristóf Elisabeth Stamataki görög, valamint Giovanni Magno olasz kutatókkal együtt szervez a témában önálló szekciót.

Fülöp Kristóf