Intézetünkben hosszú időre visszanyúló hagyománya van a középkori várak kutatásának. Tolna megye szintén része volt ennek a tudományos érdeklődésnek, ahol elsősorban Miklós Zsuzsa több évtizeden keresztül zajló kutatásait kell kiemelnünk, amelynek keretében a terület őskori és középkori várait vizsgálta. Szisztematikus munkája során, a hagyományos történeti (írott és térképészeti adatok), valamint hagyományos és roncsolásmentes (ásatás, terepbejárás, geodéziai felmérés, légifotózás) módszereket alkalmazott, az eredményeit pedig számos tanulmánya mellett monografikus formában is feldolgozta (2007).

A VAART projekt (NKFIH/OTKA K143099 projekt munkatervének megfelelően 2024 második felében is folytatódott a csókakői vár uradalmi településeinek kutatása. A munka a HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a székesfehérvári Szent István Király Múzeummal kötött együttműködési megállapodás keretében, valamint a Fejér Vármegyei Kormányhivatallal együttműködésben folyt.

A Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozatához igazítva előadónapot szervezünk 2024. november 26-án:

A „regölyi hercegnőként” is emlegetett előkelő női sírlelet Magyarország egyik emblematikus hun kori régészeti emléke, mely Regöly-Pénzesdombon került elő 1967-ben. Felfedezése és régészeti feldolgozása után közel ötven évvel széleskörű interdiszciplináris tudományos vizsgálatsorozat kezdődött a síregyüttes részét képező színes ékkövekkel kirakott nagyméretű övcsaton és fibulapáron.

Holl Imre 100. születésnapjához (1924. november 17.) és a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozatához igazítva előadónapot szervezünk 2024 novemberében. A rendezvényen a HUN-REN BTK Régészeti Intézet, a Budapesti Történeti Múzeum és az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének kutatói Holl Imre tevékenységére emlékező, egyúttal új eredményeket is felmutató előadásokkal vesznek részt, amelyekben a Holl Imre munkásságában központi szerepet kapó témakörök szerepelnek. A rendezvényt kis helyszíni kiállítással élénkítenénk az MTA HTK épületében, Holl Imre publikációival, jegyzeteivel, adattári anyagokkal, archív fotókkal, rajzokkal.

A római kori szarmaták települései az Alföld egyik leggyakoribb régészeti lelőhelytípusát alkotják. Mégis viszonylag keveset tudunk életmódjukról: a környezetrégészeti kutatások száma más korszakokhoz képest alacsonyabb, és kevés olyan lelőhelyet ismerünk, amely régészetileg is elemzett, és leletanyagát természettudományos módszerekkel is vizsgálták.

2024. október 22-én nyílt meg a „Prva naselja – izgubljeni svijet mlađeg kamenog doba jugoistočnog Podunavlja” (Az első falvak - Az újkőkor letűnt világa a Délkelet-Dunántúlon) című kiállítás a Zágrábi Régészeti Múzeumban (Arheološki muzej u Zagrebu – AMZ), a HUN-REN BTK Régészeti Intézetének társszervezésével.

Az Archeológia Barbarov / Archaeology of the Barbarians nemzetközi konferencia-sorozat 19. alkalommal került megrendezésre 2024. október 9–11. között. A vándorkonferenciát idén Pozsonyban rendezték meg, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Pozsonyi Régészeti Múzeum (Slovenské národné múzeum – Archeologické múzeum v Bratislave) szervezésében. A nagy múltú rendezvény elsősorban a közép-kelet-európai Barbaricum, tehát a Római Birodalom határán kívül élt népcsoportok régészeti kutatásával foglalkozik a késő vaskortól a kora népvándorlás korig. Az évente Csehországban, Szlovákiában vagy Lengyelországban megrendezett konferencia-sorozat idei rendezvénye az elmúlt időszak legfontosabb régészeti kutatásaira és eredményeire fókuszált.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2024. november 5-én egész napos programmal jelentkezik az intézet „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” (K 143099) című kutatási programja.

Benkő Elek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutató professor emeritusa 2024 augusztusában töltötte be 70. életévét. E jeles alkalomból barátai, kollégái, tisztelői tanulmánykötettel lepték meg az ünnepeltet. A bemutatón Zsoldos Attila az MTA rendes tagja köszöntötte az ünnepeltet, majd a kötetet Laszlovszky József, a CEU – Közép-európai Egyetem Történettudományi Tanszék professzora ismertette.