Nagy örömmel adjuk hírül, hogy a korábbi sikeres Lendület programok folytatását lehetővé tevő MTA Lendület Haladó pályázatra 2023 januárjában Kiss Viktória vezetésével benyújtott "Bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák a Közép-Duna vidéken: digitális adatBÁZIS (Kr. e. 2500–1500)" című pályázat támogatást nyert. A program a Lendület Mobilitás Kutatócsoport szerves folytatásaként, Lendület Bázis Kutatócsoport néven 2023 decemberétől indulhat útjára, széleskörű hazai és nemzetközi partneri együttműködésben.
Az MTA Lendület Programjának idei pályázati felhívására 108 érvényes pályázat érkezett, 27 a bölcsészet- és társadalomtudományok, 40 az élettudományok, 41 pályázat pedig a matematikai és természettudományok területéről. A szakértői értékelések, a Lendület Zsűri és a Lendület Bizottság javaslata alapján az Akadémia elnöke 2023. május 31-én döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről. A sajtónyilvános eredményhirdetésre 2023. szeptemberben kerül sor. Ezt követően, előre láthatóan 2023. december elejétől indulhat az új kutatási program, amely széleskörű hazai és nemzetközi kutatói és intézményi együttműködésben valósulhat meg.
A Bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák a Közép-Duna vidéken: digitális adatBÁZIS (Kr. e. 2500–1500) című kutatási program rövid összefoglalója:
A 21. század egyik legnagyobb kihívása a kiterjedt, komplex tudományos kutatási adatállományok (big data) tárolása, közzététele és értelmezése. Ez alól a régészeti kutatás sem kivétel, amelynek az utóbbi két évtizedben számos tudományággal való – harmadik tudományos forradalomnak is nevezett – új és a korábbinál jóval intenzívebb együttműködése megsokszorozta és kibővítette a rendelkezésre álló információk halmazát.
Erre a tudományos kihívásra válaszolva, a korábbi sikeres Lendület Mobilitás Kutatócsoport folytatásaként kerül sor a Lendület Bázis Kutatócsoport életre hívására. A projektben az OTKA/NKFIH (2014–2018) és az MTA Lendület program (2015–2022) támogatásával megvalósult, az egyiptomi nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök hazánkban élt kortársainak időszakát, a bronzkor első ezer évét érintő multidiszciplináris alapkutatások szerves folytatását és módszertani megújítását tervezik a kutatócsoport résztvevői. Ez a korszak jelentős lépcsőfokot jelent a társadalmilag alig differenciált egalitárius közösségek és a legkorábbi államok kialakulása közötti fejlődési sorban, hiszen ekkoriban jelenik meg a főnöki társadalom, és ekkor alapozódik meg a mai Európa genetikai képe.
A legmodernebb régészeti és természettudományos vizsgálatokból származó biorégészeti (elsősorban embertani, izotópgeokémiai, archeogenetikai), és az anyagtudományokkal együttműködésben megszületett archeometriai adatok új szemléletű rendszerezése, elemzése és közzététele az egyik cél. A rendelkezésre álló adatokat egy eddig kevésbé kutatott témával, a korszak gazdasági erőforrásaira vonatkozó új ismeretekkel is továbbfejlesztik, integrálva mindezeket az eddigi lelőhelyhálózati kutatásokba. Mindezzel új távlatok nyílhatnak a négyezer évvel ezelőtt élt emberek és közösségek életmódja, betegségei, táplálkozása, munkavégzési szokásai, mobilitása, családi és társadalmi kapcsolatai értelmezésében. Az adatbázisokra támaszkodó modellezési eredmények alapot teremthetnek arra, hogy a Kárpát-medence változásait tág eurázsiai kontextusban értékeljék, emellett új kutatási irányok kidolgozásához, a régészeti örökségvédelemhez, muzeológiához, és a közoktatáshoz is szorosan kapcsolódnak — ezzel felvázolva az egykori bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiákat a Közép-Duna vidéken.
