+36 1 224 6700   

MTA Kiváló Kutatóhely

BTK Régészeti Intézet

Az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akiket Kína félelmetes ellenségeiként ismerünk, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak. A rangos Cell élettudományi szaklapban április elején megjelent az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményei bemutató tanulmány, amely itt olvasható. A kutatásban és a tanulmány elkészítésében részt vett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is.

 2022 04 01 avar kep1

A debreceni Déri Múzeum kiállításának sírrekonstrukciója egy Derecske–Bikás-dűlőn feltárt páncélos lovas harcos sírjáról.
(Hága Tamara ásatása és felvétele)

Az Ancient genomes reveal origin and rapid trans-Eurasian migration of 7th century Avar elites című tanulmányt genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette (a lipcsei Max-Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, az ELTE BTK Régészettudományi Intézete, a BTK Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete, az ELTE TTK Embertani Tanszéke, a Harvard Medical School, az Osztrák Tudományos Akadémia, illetve az Institute for Advanced Study, valamint más magyarországi és nemzetközi intézmények). A hazai embertani leletek elemzésein alapuló tanulmány az avar elit genetikai eredetét Belső-Ázsia egy keleti régiójára vezeti vissza, és megerősíti a magyar kutatók 2020-ban megjelent archeogenetikai tanulmányának eredményeit (Csáky et al. Scientific Reports). A szélesebb adatbázisra és teljes genomi elemzésekre épülő új tanulmány közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltat az emberiség történetének egyik legnagyobb, rendkívül nagy távolságot felölelő, gyors vándorlására.

A Kr. u. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt. A tudományos viták ellenére eredeti hazájuk és származásuk máig tisztázatlan maradt. A történeti források elsősorban ellenségeiktől, a bizánciaktól származnak, akik az avarok hirtelen európai megjelenése után e félelmetes harcosok eredetén tűnődtek. Vajon valóban a mongol sztyeppén lévő Zsuanzsuan Birodalomból származtak (amelyet 552-ben a türkök pusztítottak el), vagy hinni kell a türköknek, akik erősen vitatták e tekintélyes örökséget?


2022 04 01 avar kep2

A tanulmányban vizsgált lelőhelyek a Kárpát-medencéből, megjelenítve a vizsgált mintaszámokat temetőnként

A történészek ez idáig azon töprengtek, hogy az avarok vándorlása egy jól szervezett népmozgás volt-e, vagy pedig türkök elől menekülő „szökevények” csoportja telepedett-e le a Kárpát-medencében. A régészeti kutatások már korábban rámutattak számos párhuzamra a Kárpát-medence és az eurázsiai nomád leletek (fegyverek, edények, lószerszámzat) között. Például a Kárpát-medencét és Mongólia területét összeköti egy közös hatalmi szimbólum, a nemesfémből készült, lunula alakú mellkasdíszek használata. Azt is ismert, hogy a kengyelt az avarok terjesztették el tömegesen Európában. Mindezek ellenére eredetüket mégsem lehetett pontosan nyomon követni a széles eurázsiai sztyeppéken.

A most megjelent tanulmányban 66 Kárpát-medencei, a 4–8. században élt embert elemeztek, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, aranytárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőt. A genetikai elemzések a BTK Archeogenomikai Intézetben kezdődtek, majd a lipcsei MPI EVA Archeogenetikai Osztályán folytatódtak, kiegészülve a harvardi laboratórium eredményeivel. A tanulmányban a régiónkból az avar kori egyéneken kívül más (szarmata és hun kori) csoportokat is vizsgáltak. Az elemzések során kapott genomszintű DNS-adatok határozott nyomokat szolgáltattak a népesség eredetéről.
2022 04 01 avar kep3

A Derecske–Bikás-dűlőn feltárt sír rajza, benne a páncélos avar harcossal és lovával.
(Rajzolta: Wieszner Balázs, Czirbik-Gulyás Tímea és Faur Zoltán)

Az archeogenetikai eredmények történeti kontextusba helyezése pedig lehetővé tette, hogy a kutatók leszűkítsék az avar migráció pontos időrendjét is. Az avarok néhány év alatt több mint 5000 km-t tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált.

„Északkelet-Ázsiához való egyértelmű genetikai kapcsolatuk és a Zsuanzsuan Birodalom bukásához köthető eredetük mellett azt is látjuk, hogy a 7. századi avar kori elit további 20–30%-ban valószínűleg az Észak-Kaukázushoz és a kelet-európai sztyeppéhez köthető genetikai eredettel bírt, ami közelebbi területekről is érkező migrációra utalhat.” – mondta Guido Gnecchi-Ruscone, a tanulmány megosztott első szerzője.

Szécsényi-Nagy Anna, a tanulmány másik első szerzője hozzátette: 

„A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna–Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is.”

Az elsődleges települési régión kívül azonban nagy eltérést tapasztaltak a kutatók az egyének közötti keveredés mértékében, különösen a dél-dunántúli Kölked lelőhelyen. Ez arra utal, hogy egy bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot.

„Ezek az izgalmas eredmények rámutatnak arra, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológusok példátlan együttműködésében a népvándorlás korának kutatásában.” – hangsúlyozta Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója, a kutatás magyarországi kezdeményezője és vezetője.

 2022 04 01 avar kep4

A kunbábonyi előkelő arany, ékkőberakásos díszöve bizánci csattal (H. Tóth–Horváth 1992) 

A genetikai kutatás a HistoGenes, az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott nemzetközi projekt része, amely a Kárpát-medence Kr. u. 400–900 közötti időszakát és népességeit vizsgálja multidiszciplináris perspektívából.

A kutatásban részt vevő hazai intézmények és kutatók:

  • ELTE BTK Régészettudományi Intézete (Vida Tivadar, Rácz Zsófia, Koncz István)
  • ELKH BTK Archeogenomikai Intézete (Szécsényi-Nagy Anna, Csáky Veronika, Szeifert Bea, Mende Balázs Gusztáv)
  • ELKH BTK Régészeti Intézete (Csiky Gergely)
  • ELKH Magyar Őstörténeti Kutatócsoport (M. Lezsák Gabriella)
  • ELTE TTK Embertani Tanszék (Hajdu Tamás, Szeniczey Tamás)
  • Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék (Marcsik Antónia)
  • Déri Múzeum, Debrecen (Hága Tamara, Dani János, Szelekovszky Márta)
  • Ferenczy Múzeum, Szentendre (Jászberényi Mónika, Rácz Tibor Ákos)
  • Dobó István Vármúzeum, Eger (Tóth Zoltán)
  • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (Benedek András)
  • Magyar Természettudományi Múzeum (Bernert Zsolt)
  • Magyar Nemzeti Múzeum (Czifra Szabolcs)
  • Aquincumi Múzeum, Budapest (Kisjuhász Viktória)
  • Katona József Múzeum, Kecskemét (Kovacsóczy Bernadett)
  • Rétközi Múzeum (Tutkovics Eszter)
  • Damjanich Múzeum, Szolnok (Tárnoki Eszter)
  • Salisbury Kft. (Berta Norbert, Farkas Zoltán)
  • Istanbul Medeniyet University (Balogh Csilla)

További információ:

Vida Tivadar (ELTE BTK Régészettudományi Intézet):  

Szécsényi-Nagy Anna (BTK Archeogenomikai Intézet):

Az eredeti cikk itt olvasható: Ancient genomes reveal origin and rapid trans-Eurasian migration of 7th century Avar elites