Ma délután a BTK új intézetigazgatói kinevezéseinek keretében, Balogh Balázs főigazgató úr felterjesztésével és Maróth Miklós elnök úr hozzájárulásával a következő három évre (2021. július 1–2024. június 30.) a Régészeti Intézet igazgatójának Kulcsár Gabriellát nevezték ki.
Kulcsár Gabriella PhD régész, 1972-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol régészetet, asszíriológiát, és kulturális antropológiát hallgatott. 1996-ban szerzett régész diplomát, majd 2003-ban summa cum laude minősítéssel védte meg doktori (PhD) értekezését. 1996 óta dolgozik a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében, először tudományos ösztöndíjasként, majd 2000-től tudományos munkatársként. 2004 óta tudományos főmunkatárs, 2014-től az Ősrégészeti témacsoport majd osztály vezetője. Kutatási területe az őskor, azon belül a Kr. e. 3. és 2. évezred, vagyis a bronzkor kialakulásnak, a bronzkor társadalmi és gazdasági változásainak összetett régészeti módszertanú vizsgálata.
2000–2001-ben DAAD ösztöndíjjal tanulmányokat folytatott a heidelbergi egyetemen. 2012–2015 között MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjasként a Kárpát-medence Kr. e. 3. évezredbeli történetét kutatta. Ezek a lehetőségek alapozták meg azokat a hazai és nemzetközi kapcsolatokat, melyekre építve számos kutatási projekt vezetője és szenior kutatója.
2011-ben munkatársaival elnyerték a Wenner-Gren Alapítvány támogatását a közép-magyarországi térség bronzkori településtörténetének kutatására. A Benta-völgyben végzett kutatásokkal párhuzamosan 2010-ben a Duna-völgy keleti partvidékének kutatását is megkezdték a Kakucs Archaeological Expedition (KEX) projekt keretében. Ezáltal egy jelentős Duna menti régió egységes szempontok alapján végzett vizsgálata valósulhat meg. A széleskörű magyar–lengyel–német együttműködés keretében a poznańi és a kieli egyetem munkatársaival közösen átfogó régészeti, környezet- és tájrégészeti vizsgálatokat folytatnak. A projekt képzési lehetőséget biztosít mindhárom ország fiatal régészhallgatói számára a terepmunka és a feldolgozási feladatok révén is. Több szakdolgozat és PhD értekezés készült el, melyet a projekt könyvsorozata tesz teljessé.
Másik fő kutatási területe a Kr. e. 3. évezred régészeti és biorégészeti kutatása. Erre az időszakra tehető a mai Európa máig meghatározó genetikai arculatának kialakulása, melyben kulcsszerepet játszott a keleti eredetű gödörsíros kultúra (Jamnaja) és a nyugati kapcsolatú harang alakú edények kultúrája. Ehhez kapcsolódóan 2013–2014-ben a Visegrádi Alap támogatásával elindult nemzetközi együttműködést jelenleg egy ERC Advanced projekt, a Yamnaya Impact szenior kutatójaként folytatja.
Mindezen kutatások szorosan fűződnek a Régészeti Intézetben 2015-ben létrejött Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkájához, melynek szenior kutatójaként részt vesz a Kr. e. 2500–1500 közötti időszakot vizsgáló biorégészeti és településtörténeti kutatásokban, utóbbi témacsoport vezetőjeként.
Kulcsár Gabriella egyetemista kora óta dolgozik régészeti feltárásokon, több terv- és számos nagyfelületű megelőző feltárás munkatársa és vezetője volt. Rendszeres szervezője és előadója hazai és külföldi konferenciáknak és műhelytalálkozóknak. Több gyűjteményes kötet szerkesztője, 150 publikáció szerzője.
Részt vállal tudományos bizottságok munkájában. Az NKFIH/OTKA Régészet zsűri tagja (2011–2014) majd elnöke (2019–), 2014-től az MTA Régészeti Tudományos Bizottság tagja, majd 2017-től titkára. 2013-tól vesz részt az Ásatási Bizottság munkájában. 2013-ban a Német Régészeti Intézet levelező tagjává választották. Emellett szakmai szervezetek munkájában is szerepet vállal. 2007-től tagja az MTA Köztestületnek, 1999-ben az Ősrégészeti Társaság alapító tagja volt, 2015-től a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, 2018-tól a Magyar Régész Szövetség elnökségének tagja. Nemzetközi téren 2007 óta tagja az Európai Régészek Szövetségének. Tevékenységét 2014-ben Kuzsinszky Bálint emlékéremmel ismerték el.
