A csíksomlyói ferences templom híres, 600 éves Madonna-kegyszobráról készülő tanulmánykötet kapcsán lehetőség nyílt a műtárgy minden eddiginél alaposabb helyszíni vizsgálatára. E munkában történészek és művészettörténészek mellett restaurátorok és korszerű, roncsolásmentes eszközöket kezelő szakemberek is részt vettek. A munkába az MTA BTK Régészeti Intézete is bekapcsolódott, technikai megfigyelésekkel és fotódokumentációval (Benkő Elek), illetve endoszkópiás vizsgálatokkal (Mende Balázs Gusztáv).
A vizsgálatokat végző kutatók 2015. június 30-án a Régészeti Intézet által a Magyar Tudományos Akadémia 2014.évi infra-pályázatának keretében elnyert mindkét típusú endoszkópos eszközt használni tudták: az Olympus cég Iplex típusú, katonai szabvány szerint gyártott videoszkópját, illetve egy merev és flexibilis optikákkal kiegészített orvosi endoszkóp-rendszert. Előbbi a 231 cm teljes magasságú szobor belső, ma más módszerrel hozzáférhetetlen felületének vizsgálatát tette lehetővé, a készítéstechnika, az utólagos sérülések és az esetleges átfaragások, módosítások nyomainak pontos megfigyelésével és dokumentálásával. A rendkívül jó felbontási képességgel rendelkező és a nehezen hozzáférhető felületek felszíni mikroszkópikus vizsgálatára is alkalmas, merev optikákkal ellátott orvosi endoszkópnak a kutatásban részt vevő Mihály Ferenc és Szász Erzsébet farestaurátorok is jó hasznát látták, pl. a korábbi festésnyomok kutatásánál. A felállványozott késő gótikus szobor fotódokumentációja a barokk kori részek (koronák, jogar) eltávolítása után számos, eddig nem észlelt részletet rögzített.
