Téma |
A múlt változó arcai az eurázsiai sztyeppén és annak perifériáin |
Futamidő |
2015–2017 |
Témavezető |
|
Összefoglalás |
A projekt az eurázsiai sztyeppevidék és annak perifériáin élt kora középkori nomád lakosság és a korabeli Európa civilizációi közötti kölcsönhatásokat kultúrtörténeti mélyfúrások segítségével új módszerekkel és megközelítéssel vizsgálja. A célzott kutatások a sztyeppei lovasnomádoknak az európai normáktól eltérő kulturális viselkedését (Bálint Csanád), az ethnicitás kérdését (Walter Pohl) és a nomadizmus sokféleségét (Céline Wawruschka) elemzik. A projekt külön hangsúlyt helyez a „lovasnomád” kutatásbeli toposza két alapelemének, a lószerzámzat és lovaskultúra (Csiky Gergely) és fegyverzet (Bíró Ádám) alapvető térbeli és időbeli változásainak vizsgálatára. A szociolingvisztika módszereivel a vogul hősénekekből nyerhető kultúrtörténeti adatok elemzése (Bakró-Nagy Marianne) egészíti ki a fent leírt történeti és régészeti vizsgálatokat. Külső tagként Felföldi László finnugor és török népek dal- és tánckultúrájának kölcsönhatásait és külső kapcsolatait a történetiségükben vizsgálja. |
Kutatócsoport tagjai |
Bakró-Nagy Marianne, Bíró Ádám, Csiky Gergely |
Együttműködő partnerek |
Institut für Mittelalterforschung, ÖAW |
Téma |
A magyarországi népvándorlás kori leletanyag feldolgozása |
Összefoglalás |
A pályázat célja a korábbi korpusz vállalkozások (Cemeteries, MAA, MGAH) programjának megfelelően a magyarországi népvándorlás kori leletanyag új elméleti és gyakorlati módszerek alkalmazásával történő szervezett kutatásának és egységes szempontú feldolgozásának folytatása. A program részben új kutatásokat kezdeményez (Szólád) és részben olyan már megkezdett projekteket folytat, amelyek megvalósulásához az OTKA korábban már támogatást nyújtott, de azok még nem fejeződtek be (Zamárdi, Budakalászavar). A pályázat a népvándorlás kori régészet 1960-as évek óta folyó nagy vállalkozásának, a leletkorpuszok készítésének hagyományos szempontjait egyesíti a mai régészet korszerű elvárásaival és emellett új elemként, természettudományos vizsgálatok kezdeményezésével és lehetővé tételével (vékonycsiszolat vizsgálat, fegyverek archaeometallurgiai vizsgálata, műszeres fémtechnológai vizsgálat ékszereken, fémösszetétel-meghatározás bronzöntvények esetében, antropológiai és archaeozoológiai vizsgálatok), segítséget nyújt fontos kutatási eredményeket felmutató, kész vagy magas készültségi fokú, színvonalas szakdolgozatok és disszertációk lezárásához, publikációra történő előkészítéséhez. A 2010-2013 közötti kutatási ciklusban célunk, hogy az eddig egymástól különállóan elindult projekteket egy kutatási programba integráljuk és a Monumenta Avarorum Archaeologica (MAA) valamint a Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae (MGAH) sorozatokban publikációra előkészítsük és megjelentessük. |
Futamidő |
2010-2015 |
Témavezető |
|
Kutatócsoport
|
Garam Éva (Magyar Nemzeti Múzeum) |
Téma |
Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon |
Futamidő |
2013–2017 |
Témavezető |
Gyáni Gábor |
Kutatócsoport |
Bollók Ádám, Cieger András, Dávidházi Péter, Ferenczi Attila, Fórizs Gergely, Gángó Gábor, Hajdu Péter, Hites Sándor Balázs, Hörcher Ferenc, Klement Judit, Konrád Miklós, Kovács Gábor, Lajtai Mátyás, Mester Béla, Mikos Éva, Papp Gábor György, Paraizs Júlia, Ritoók Zsigmond, Szalisznyó Lilla, Székely Miklós, Tallián Tibor, Török Erzsébet Zsuzsanna, Varga-Kuna Bálint, Völgyesi Orsolya |
Kutatóhely |
MTA BTK Történettudományi Intézet |
Téma |
Mosaburg-Zalavár |
Összefoglalás |
A lelőhely a Karoling birodalom legkeletibb grófságának székhelye, a magyar honfoglalás előtti keresztény térítés egyik központja, az Árpád korban megyeszékhely, ahol az egyik legkorábbi bencés monostor (1019) létesült. Az 1948-ben megkezdett és jelenleg is zajló régészeti kutatások hatalmas mennyiségű leletanyagának, dokumentációjának rendezése az előző pályázatok (2003-2006, 2007-2011) segítségével sikeresen megindult, az első eredmények könyvméretű kéziratok formájában megszülettek. Jelen pályázat célja a hatalmas mennyiségű, mintegy félmillió kerámiatöredéket tartalmazó leletanyag leltározásának, fotózásának, rajzoltatásának, s a hasonlóan nagyszámú archeobotanikai, archeozoológiai, antropológiai, archeogenetikai, dendrokronológiai minta elemzésének folytatása, természettudományos vizsgálatok végzése, speciális leletanyag-csoportok feldolgozása. |
Ismertetés |
|
Futamidő |
2012–2016 |
Témavezető |
Szőke Béla Miklós |
Kutatócsoport tagjai |
Ritoók Ágnes (MNM), Gergely Katalin (MTA BTK RI – MNM), Évinger Sándor (Természettudományi Múzeum - Embertani Tár), Vörös István, Bárány Annamária (MNM) |
Együttműködő partnerek |
Magyar Nemzeti Múzeum, Természettudományi Múzeum - Embertani Tár |
Téma |
Hatalom és kultúra a korai középkorban a Kárpát-medencében/Power and Culture in the Carpathian Basin of the Early Middle Ages |
Összefoglalás |
A kora középkor kulturális hagyatékét a régészet hagyományos módszereinek és eszközeinek alkalmazásával sokféleképpen vizsgálták: a klasszikus, antikvárius szemléletű, majd a kronológiai, tipológiai, és társadalmi viszonyokat és körülményeket vizsgáló, végül a különböző természettudományos vizsgálati módszereket is alkalmazó értékeléseknek köszönhetően igen fontos részeredmények születtek. A komplex szemléletű, mindezen eredményeket egységben látó, a történeti folyamatokkal korreláló vizsgálat azonban rendre elmaradt, a történészek pedig rendre félreértették, - értelmezték a régészeti elemzéseket. Célunk annak a bonyolult viszonyrendszernek a vizsgálata, hogy milyen módjai, megjelenési formái vannak a hatalom és kultúra találkozásainak, és ezek hogyan változtak. Képes volt-e a kultúra hatalmat, s gyakorlóit befolyásolni, s teremtett-e a hatalom kultúrát? Lehetséges-e ezt a folyamatosan változó viszonyrendszert objektivizálni, s a régészet eszközeivel kontextuálisan elemezni? |
Ismertetés |
|
Futamidő |
2015–2019 |
Témavezető |
|
Kutatócsoport
|
Bollók Ádám, Horváth Friderika, Masek Zsófia, Miháczi-Pálfi Anett, Szőke Béla Miklós |
Téma |
Antik szobrászmesterek azonosítása - Mesterkéz-attribúció 3D analízissel |
Összefoglalás |
A projekt közvetlen célja az olympiai Zeus-templom szobordíszeit készítő klasszikus kori görög szobrászmester(ek) egyéni sajátosságainak illetve származási helyüknek megállapítása. Az ún. "Olympia-mester" azonosításának problémája már több mint egy évszázad óta foglalkoztatja a kutatást és több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel. A fő célkitűzés megvalósítása érdekében a projekt részét képezi egy új módszer, a 3D-analízis kifejlesztése és tesztelése, amelynek segítségével általánosságban is lehetővé válhat szobrászmesterek ill. -műhelyek azonosítása. A 3D-analízis a Morelli nevéhez fűződő (és kétdimenziós alkotások elemzésében mindmáig általában sikerrel alkalmazott) mesterkéz-attribúció módszerének adaptálása háromdimenziós műalkotásokra, alapját pedig az antik szobroknak 3D-szkennelés segítségével létrehozott virtuális 3D modelljei jelentik. Ezek a modellek ugyanis jelentős előnyöket kínálnak a manapság általánosan használt hagyományos fényképekhez és gipszmásolatokhoz viszonyítva, és minden valószínűség szerint lehetővé teszik az egyéni jellegzetességek felismerését is, amennyiben két szobrot ugyanaz a mester készítette. A módszer tehát segítséget nyújthat a klasszika archeológia és a művészettörténet számos más problémájának megoldásában. A projekt magában foglalja kb. 200 klasszikus kori görög szobor 3D-szkennelését és művészettörténeti elemzését, és ezáltal nemcsak az Olympia-mester azonosítását ill. lokalizálását teszi lehetővé, hanem egyúttal jelentős mértékben hozzájárul az európai kulturális örökség korszerű dokumentálásához és elősegíti annak további tudományos vizsgálatát is. |
Futamidő |
2012–2018 |
Témavezető |
|
Kutatócsoport tagjai |
Bencze Ágnes, Gedei Gábor, Patay-Horváth András |
Téma |
Kerámia depot-leletek a san potitoi (Itália, AQ) római villából |
Összefoglalás |
A középitáliai San Potito di Ovindoliban 1983–2009 között, a Soprintendenza archeologica d'Abruzzo ill. a helyi önkormányzat költségén egy 2 ha méretű római kori villát tártunk fel. Az első – magyar kutatók által – Itáliában végzett ásatás egy korábban még szinte kikutatatlan terület római kori településviszonyairól és annak fejlődéséről adott számot. A nagyméretű villa kutatásának eredményeit 2008-ban L'Aquilában könyvalakban publikáltuk az OTKA támogatásával. Az ásatások folytatása révén 2009-ben sikerült a villa egészét feltárni, alaprajzát meghatározni és a 4. építési periódust megfigyelni. A villa leletanyagát feldolgozó publikáció sorozat befejező részeként a tervezett kutatás során a zárt rétegekben, valamint kútleletekben előkerült mintegy másfélezer kerámiát szeretnénk feldolgozni. Az egyik, a villa legkorábbi periódusához tartozó kútlelet az 1. század második és a 2. század első felének kerámiaspektrumáról adna pontos képet. Összetétele az importált és a különböző helyi műhelyek termékeinek arányáról, az egyes árufajták mennyiségéről tájékoztatna bennünket. A másik kútlelet a villa pusztulása előtti feltöltés eredménye, amely a III.század második felének kerámiáját tartalmazza. Ebben az időszakban az Észak Afrikából érkező importált kerámia aránya jelentősebb, ami az itáliai gazdasági élet általános hanyatlásával, a helyi fazekascentrumok működésének végével függhet össze. |
Futamidő |
2012–2015 |
Témavezető |
Gabler Dénes |
Kutatócsoport tagjai |
Balla Márta (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet), Gabler Dénes, Redő Ferenc, Szakmány György (ELTE TTK, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Földtudományi Központ, Kőzettan-Geokémiai Tanszék) |
Téma |
A Fekete-tenger kereskedelme a kora középkorban – Egy bizánci kikötőváros kutatása Sinópé/Sinop / The Black Sea Trade in Early Middle Ages – Investigation of a Byzantine Harbour: Sinope/Sinop |
Összefoglalás |
A Fekete-tenger fontos összekötő kapocs három régió: Anatólia, a Balkán és Kelet-Európa között. A kulturális jelentősége abban áll, hogy a mediterrán hatások e közvetítő csatorna révén érték el az észak-pontuszi nomád törzseket. E hatások forrása - Konstantinápoly és a Balkán mellett - Anatólia fekete-tengeri partvidéke volt, így e vidék régészeti kutatása kulcsfontosságú a magyar és kelet-európai régészet szempontjából. <br/p> Sinop (az ókori Sinópé) földrajzi fekvésének köszönhetően a legfontosabb fekete-tengeri kikötők egyike volt: a Krím felé induló hajók kiindulópontja. A kikötőváros a teljes közép bizánci korban megtartotta a jelentőségét, és nagy számú - részben kutatott - bizánci műemlékkel rendelkezik, a kisleletek és a kerámia tanulmányozása viszont még nem kezdődött meg. A projekt a Sinopból származó 6-11. századi bizánci fekete-tengeri kereskedelemre vonatkozó adatok (kerámia és fémtárgyak) feltárására, kiértékelésére és publikálására vállalkozott. |
Futamidő |
2012–2016 |
Témavezető |
Csiky Gergely |
Kutatócsoport tagjai |
Bíró Ádám, Csiky Gergely, Schwarcz Dávid |
Együttműködő partnerek |
Sinop Regional Archaeological Project, Mimar Sinan Güzel Sanatlar Üniversitesi, Istanbul |