A Kiss Viktória vezetésével 2002-ben feltárt Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő II (M7/S-1) többkorszakos lelőhely 370. objektumában talált teljes hiúzcsontváz (1. kép) koponyájának részletes elemzése után intézetünk munkatársai – Gál Erika, Horváth Friderika és Melis Eszter – Bartosiewicz Lászlóval (Stockholmi Egyetem) együttműködve újabb nyílt hozzáférésű tanulmányt jelentettek meg ennek a ritka régészeti objektumnak a tartalmáról.
A Q1 besorolású International Journal of Osteoarchaeology folyóiratban megjelent Gál Erika – Rácz Piroska – Bondár Mária összefoglaló tanulmánya amellett, hogy részletesen bemutatja a hazai és külföldi régészeti lelőhelyeken napvilágra került, kis- és nagypatás állatok állkapocsból készült szíjnyújtókat, rámutat a kocsi és a szarvasmarha-fogatolás késő rézkori elterjedése és a csonteszköz késő rézkori–kora bronzkori gyakorisága közötti összefüggésre. A tanulmány elkészülést az NKFIH K-128413 sz. kutatási projektje (Témavezető: Bondár Mária), nyílt hozzáférését (Open Access) a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont támogatta.
2024. március 19-én a BTK Régészeti Intézetében kerül megrendezésre az „Épített környezet és táj az Árpád-kori Nyugat-Dunántúlon” című műhelykonferencia. A találkozó célja a Dunántúl északnyugati régiójának korai Árpád-kori természeti és épített környezetére vonatkozó új kutatási eredmények áttekintése.
A berlini székhelyű Deutsch-Ungarische Gesellschaft e. V. (Német-Magyar Társaság) tiszteletbeli tagjává választották Prof. Dr. Bánffy Esztert, a Régészeti Intézet tudományos tanácsadóját, a frankfurti Römisch-Germanische Kommission tavaly leköszönt igazgatóját.
2023 decemberében sikerrel zárult a Bondár Mária által vezetett „A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése” című NKFI K-128413 4+1 év futamidejű projekt. A kutatások eredményeit számos tanulmány mellett két, az NKFIH Mecenatúra pályázat (MEC K-140620) támogatásával, az Archaeolingua Kiadó gondozásában nyomtatott és online formában is elérhető tanulmánykötetben ismerhetjük meg. A 2022-ben megjelent Késő rézkori birituális temető Balatonszentgyörgy határában című kötet és a 2023 év végén publikált Késő rézkori temetkezések régészeti és bioarcheológiai elemzése – Archaeological and bioarchaeological studies on Late Copper Age burials című tanulmánykötet immár online is elérhető a honlapunkon.
2024. március 7-én, csütörtökön 14 órától kerül sor a P. Fischl Klára által szerkesztett „Bronze Age Landscape at Gelej Archaeological Researches at Gelej-Pincehát, Gelej-Kanális dűlő and Gelej-Beltelek dűlő” című kötet bemutatójára a HUN-REN BTK Régészeti Intézet tanácstermében (MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 2. emelet). Az eseményen köszöntőt mond Kulcsár Gabriella, a HUN-REN BTK Régészeti Intézet igazgatója. A kötetet Váczi Gábor, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti. A részletes program a meghívóban található.
A magyarországi bronzkori borostyán leletek kutatásának legújabb eredményei jelentek meg a lengyelországi Sprawozdania archeologiczne folyóirat 75/2 (2023) számában. A friss tanulmányban 52 bronzkori lelőhely adatainak tipológiai, tipológiai, kronológiai elemzése, ezen belül 12 lelőhely ékszereinek anyagvizsgálata és 6 leletegyüttesből származó új radiokarbon dátum alapján a Balti-térséggel összefüggő távolsági borostyánkereskedelem eddiginél pontosabb megismerésére nyílt lehetőség. A kutatásban számos magyarországi intézmény, az MTA–BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport és a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem kutatói vettek részt.
2024. április 24–27. között Budapesten kerül megrendezésre a “The Transformation of Europe in the Third Millennium BC” című konferencia. A találkozó célja, hogy összegezze az elmúlt évek ugrásszerűen megnövekedett mennyiségű és minőségű, tudományterületeken átívelő ismereteit a régészet, az antropológia, a genetika/genomika, a nyelvészet és más biológiai és környezeti tudományágak közötti inspiráló párbeszédben. A korszak kutatásának nemzetközileg elismert meghívott előadói és a poszterszekció segítségével átfogó bepillantást nyerhetünk az őskori Európa átalakulásában nagy változást hozó Kr. e. 3. évezred történetébe.
A HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum közös Mosaburg-Zalavár projektjének keretében folytatott feltárás legértékesebb lelete 2023-ban egy latin feliratos szenteltvíz-hintő (aspergillum) volt. A tárgyat a Magyar Nemzeti Múzeum „Hónap Kincse” kamaratárlatán 2024 februárjában tekintheti meg a nagyközönség, melynek kísérő füzete pdf-ben is elérhető. Nemcsak hazánkban, de a külföldi szakirodalomban sem található hasonló szenteltvíz-hintő, mindössze néhány korabeli ábrázolásban tűnik fel ilyen műtárgy. Így egy olyan ereklyéről van szó, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak tekinthető.
Egy közel tíz éves kutatómunka eredményeként, P. Fischl Klára szerkesztésében megjelent a Bronze Age Landscape at Gelej. Archaeological Researches at Gelej-Pincehát, Gelej-Kanális dűlő and Gelej-Beltelek dűlő című kötet. A bonni Dr. Rudolf Habelt GMBH Kiadó gondozásában, az Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie sorozat 391. köteteként napvilágot látott munka a Gelej határában előkerült bronzkori lelőhelyek, kiemelten egy késő bronzkori temető feldolgozásának eredményeit mutatja be. A kötet hivatalos bemutatója 2024 februárjában lesz.
