BTK Régészeti Intézet


A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársaihoz | Kedves Kollégák!
Ukrajna megtámadása és az ebből fakadó orosz–ukrán fegyveres konfliktus, alig negyedszázad békés időszak után, ismét elhozta a háborút az európai kontinensre. Akárcsak a délszláv háború, ez a pusztító eseménysorozat is határaink mellett zajlik, magyarok által lakott területeket is érint, ismét ráirányítva a figyelmet Magyarország határhelyzetére, az ebből adódó veszélyekre és felelősségre.

Mint minden hasonló szükséghelyzetben, most is felmerül az intézmények és az egyének lehetősége és kötelessége a bajba jutott embertársaink megsegítésében. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben összehangoltan koordinálja a kutatóhelyek részéről a kutatóhelyvezetőkön keresztül érkező támogatásokat. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak – ahogy a magyar tudományosság teljességének – hagyományosan szoros, szakmai és baráti kapcsolatai vannak az ukrajnai magyar és ukrán tudósokkal, számos bilaterális és európai együttműködés formálódott az elmúlt évtizedekben. Éppen emiatt több kollégánk keresett meg minket az elmúlt napokban, akik ukrajnai munkatársaik és barátjaik sorsáért aggódtak, és a segítség lehetőségét tudakolták.

A Régészeti Intézet kutatója, Csiky Gergely a napokban csatlakozott a Bonni Egyetem Jan Bemmann professzor vezette Ős- és Koratörténeti Tanszékéhez. A kutatási lehetőséget számára is a németországi Alexander von Humboldt Alapítvány tapasztalt kutatók számára kiírt ösztöndíja biztosítja, melyet a Régészeti Intézet története alatt már számos kollégánk elnyert. Távollétének ideje alatt helyét Pusztainé dr. Fischl Klára veszi át, aki szintén Humboldt ösztöndíjas volt, illetve a Humboldt Alapítvány jelmondatának értelmében – Einmal Humboldtianer, immer Humboldtianer – az első ösztöndíjas időszaka óta is szoros kapcsolatot ápol az egykori kutatóhelyével, a heidelbergi egyetemmel.

A közelmúltban jelent meg a Horváth Friderika által összeállított, "Amiről a tárgyak mesélnek" című kiállítási katalógus. A kiadványban az a 270 darab tárgy kerül bemutatásra, melyek az Almáfüzitőn 2021. november 3-án nyílt állandó kiállítás tárlóiban tekinthetők meg.

Munkatársunk, Kolláth Ágnes Akadémiai Ifjúsági Díjat vehetett át 2022. február 17-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

2022. február 1-jével csatlakozott a Régészeti Intézethez, azon belül is a Lendület Mobilitás Kutatócsoport csapatához Szabó Nóra, aki az Ősrégészeti osztály bronzkori településkutatással foglalkozó projektjeiben vesz részt. A Régészeti Intézet egyik kiemelt törekvése, hogy rövidtávú, ún. mag-projektek indításával a hosszabb távú, tudományos kutatási stratégiai programok folytatását és jövőjét támogassa.

2022. február 1-jével csatlakozott a Régészeti Intézethez, azon belül is a Lendület Mobilitás Kutatócsoport csapatához Szabó Nóra, aki az Ősrégészeti osztály bronzkori településkutatással foglalkozó projektjeiben vesz részt. A Régészeti Intézet egyik kiemelt törekvése, hogy rövidtávú, ún. mag-projektek indításával a hosszabb távú, tudományos kutatási stratégiai programok folytatását és jövőjét támogassa.

Hódmezővásárhelyen a Tornyai János Múzeumban 2022. január 26-án ismeretterjesztő előadást tartott Masek ZsófiaGepidák a Tisza-vidéken és Hódmezővásárhelyen címmel. A rendezvény a Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti sorozat 2021–2022. évi szemeszterének 3. előadása volt. Az évek óta megszervezett előadássorozat folyamatos lehetőséget biztosít az érdeklődők számára a hódmezővásárhelyi fókuszú régészeti kutatások megismerésére, amelyhez publikációs lehetőség is kapcsolódik.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet műszaki ügyintéző - grafikus közalkalmazotti munkakör betöltésére. A részletek ITT olvashatóak.

Jelentkezési határidő: 2019. november 15.

mende mandiner 02„Nem várható olyan pillanat, amikor hirtelen megoldjuk a magyar őstörténet problémáit – mondja a Mandinernek Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus. Szerinte bizonyos kérdések tisztázására a genetikai vizsgálat az egyetlen bevethető módszer, az őstörténet-puzzle legsűrűbb részét pedig csak most kezdik el kirakni. Szóba kerül az Árpád-ház és a honfoglaló magyarok eredete, valamint a hunok is.”

Az Archaeogenetikai Laboratórium vezetője, Mende Balázs kollégánk a Mandinernek adott interjúban a fenti témák mellett beszélt a jelenlegi legfontosabb kutatási programokról, a labor munkájáról, valamint a régészek, antropológusok, archeogenetikusok közötti folyamatos párbeszéd fontosságáról.

"Nagyon sűrű mostanában a laborunk szakmai programja, ami egyfelől nagyon jó érzés, hogy sok év után végre összeállnak a dolgok, Szécsényi-Nagy Anna kolléganőmmel, a laboratórium szakmai vezetőjével ugyanakkor egyre több megkeresésre kell nemet mondanunk, vagy halasztást kérnünk. Az Árpád-népe projekt keretében zajlanak a 9-11. századi népességek genetikai jellemzését célzó vizsgálatok, éppen visegrádi temetkezésekből tervezünk mintavételeket, illetve nemrég kaptuk meg elemzésre a zalavári temetők teljes genom eredményeit.

A harvardi Medical School szakembereivel együttműködésben folynak az oroszországi minták teljes genom elemzései, Szeifert Bea kolléganőm PhD-disszertációja keretében több őstörténeti relevanciájú oroszországi szérián dolgozik, Gerber Dániel bioinformatikus kollégánk pedig erősen küzd, hogy pl. velem, földi halandóval is megértesse, ami számára egyértelmű.

A napokban adtuk le publikálásra az Urál keleti felén található híres Ujelgi temető genetikai elemzését is tartalmazó cikkünket, amit első szerzőként Csáky Veronika jegyez. Személy szerint nagy érdeklődéssel várom a székelyföldi középkori temetők vizsgálatát, ami Anna OTKA-projektje keretében zajlik. Ez sajnos a COVID miatt késedelmet szenved, de a székelyföldi falvak jelenlegi népességének vizsgálata már szépen előrehaladt. A kutatócsoportunk kapacitásait egyre inkább az ERC-SYN projekt általunk vállalt feladatainak teljesítése köti le, ennek jelenlegi laborfeladatait fiatal PhD-ösztöndíjas kollégánk, Gyuris Balázs látja el.

Vaskori és bronzkori népességek vizsgálatában is érdekeltek vagyunk, amelyek elsődlegesen nem képezik a magyar őstörténet kutatás első vonalát, azonban úgy véljük, hogy a Kárpát-medence jóval a honfoglalás előtti genetikai viszonyainak ismerete is releváns része az őstörténeti kutatásoknak. Eljöhet az az idő, amikor a Kárpát-medence archaikus népességeinek genetikai adatbázisa elér egy kritikus szintet és nagyon sok mindent tisztábban fogunk látni."

További részletek a mandiner.hu portálon olvashatóak.

40,10,0,70,1
25,600,60,1,3000,5000,25,800
90,150,1,50,12,30,50,1,70,12,1,50,1,1,1,5000
0,1,1,0,2,40,15,5,2,1,0,20,0,0