Terepbejárásokkal és terepi mérésekkel folytatódtak idén tavasszal a FLOTT: Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körösvidéken (NKFIH-OTKA K138353) program munkálatai.

„Interweaving Bell Beaker decorative motifs and textile patterns: Exploring technical and symbolic approaches during the 3rd millennium BCE in Europe” címmel március 21-én került megrendezésre a bécsi Természettudományi Múzeumban az az egynapos workshop (Human Evolution And Sciences, Bell Beaker Workshop), mely a Harangedényes Kultúra (Kr. e. 2550–1950) kerámiáinak díszítésvilágát és az egykori textilek lehetséges kapcsolatát vizsgálta. A 11 előadás áttekintést nyújtott e régészeti kultúra kutatási állapotáról, amely nevét a harang alakú edényeiről kapta. Ez a sajátos edénytípus, amelyet vízszintes sávokban elhelyezett geometrikus mintákkal díszítettek, előfordul Hollandiától Olaszországig, Britanniától Spanyolországon keresztül Magyarországig.

2023 tavaszán megindultak a „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” (K 143099) című NKFIH / OTKA projekt terepi munkálatai (projektvezető Kovács Gyöngyi). A csókakői vár egykori uradalmához tartozó falvak területén végeztünk terepbejárásokat, illetve az épített objektumok (pl. templomok) maradványainak dokumentálására geofizikai kutatásokat. A tavaszi terepmunkákkal a középkori Tímár, Veleg és Sárkány falu területét vizsgáltuk, a terepen nyert adatok kiegészülnek majd Bocsi Zsófia régész-történész oklevél-kutatásaival.

Benkő Elek, a Régészeti Intézet kutatóprofesszora, 2013–2021 között igazgatója, 2023. március 23-án tartotta székfoglaló előadását az MTA Székházában. „A pilisi ciszterci monostor az Árpád-korban” című előadásban az Árpád-korban az ország közepének (Medium Regni) nevezett központi területen található, 1184-ben alapított pilisi ciszterci monostor területén végzett több évtizedes kutatásokat foglalta össze.

A pandémiát követően először került megrendezésre 2023. március 13-18 között a kieli egyetem Joanna Mestorf Akadémiájának  interdiszciplináris régészeti konferenciája.

Nyolcvankét kutató nyerte el 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, köztük Bondár Mária, intézetünk tudományos tanácsadója. 

2023. március 1-től, a frankfurti Römisch-Germanische Kommission (DAI RGK) élén végzett tíz éves megbízatásának lezárulása után visszatér Intézetünkbe Bánffy Eszter tudományos tanácsadó kollégánk, a DAI Forschungsstelle Budapest vezetője.

Hiánypótló kutatások indulhatnak el 2023-ban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága által finanszírozott projekt keretében a hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóhelyein, köztük a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében is. Az intézmények közötti széles körű együttműködésben elkészülő 10 új kötet a Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei, valamint a német és angol nyelvű Monumenta Avarorum Archaeologica, Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae és Monumenta Archaeologica Barbarorum inter Pannoniam Daciamque korpuszsorozatokban jelenik meg. A kutatás feladatai közé tartozik továbbá a korábbi kötetek anyagának adatbázis-alapú megőrzése és közzététele.

A Kárpát-medence kora Árpád-kori kincsleletei (1000–1141) címmel megjelent Kovács László, intézetünk nyugalmazott tudományos tanácsadójának kötete a Leletek és Veretek sorozatban.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFIH) 2022 februárjában benyújtott kutatási témapályázatunk („OTKA” K_22”) támogatást kapott, így december 1-én a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében új kutatási program indult el „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” (K 143099) címmel, Kovács Gyöngyi vezetésével. 2022-ben a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiumához (BTTK) 181 pályázatot nyújtottak be, ebből 54 kapott – összesen mintegy 1,8 milliárd forintnyi – támogatást.