Mitcsenkov-Horváth Eszter, Intézetünk munkatársa elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját „A polikróm ötvösség évszázadai a Kárpát-medencében – mesterség, szerveződés és társadalom a hun kortól az avar korig” című pályázatával.
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíjának célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. Ebben az évben 156 pályázat részesül a támogatásban az érvényesen benyújtott 792 közül.
A szentes-nagyhegyi gepida kori temető 77. sírjából származó sasfejes csat mikroszkópos vizsgálata
Mitcsenkov-Horváth Eszter (1982) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett régészet szakon, és ugyanitt szerzett doktori fokozatot 2012-ben. 2022 óta a Régészeti Intézet tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a kora középkori ötvösség és fémművesség, valamint a régészeti emlékek természettudományos módszerek bevonásával történő (archeometriai) vizsgálata.
A szentes-nagyhegyi gepida kori temető 77. sírjából származó sasfejes csat mikroszkópos vizsgálata
A polikróm díszítés különféle drágakövek és ötvöstechnikák látványos fény- és színhatást eredményező sajátos kombinációja, mely a késő római világ antik és barbár jellegzetességeit ötvözve, a Kr.u. 4. század végén jelent meg az európai ötvösművészetben egy földrajzilag igen elterjedt, kulturális határokon átívelő divatként. A Kárpát-medencében több hullámban, régiónként eltérő módon honosodott meg, és mintegy három évszázadon át nyomon követhető, a hun kortól a gepida és langobard királyságok korán át egészen az avar korig.
A téma sokrétű kutatása a régészet, a művészet-, társadalom- és technikatörténet, valamint a geológia közös feladata. Mitcsenkov-Horváth Eszter tudományos tevékenysége közel 20 éves múltra tekint vissza, melynek során elsajátította és részben tovább finomította e különleges bánásmódot igénylő régészeti anyag kutatási módszertanát. Széles hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki, vállalva az egyes tudományterületek közötti közvetítés feladatát.
A szentes-nagyhegyi gepida kori temető 77. sírjából származó sasfejes csat mikroszkópos vizsgálata
A hároméves kutatómunka célja kettős: egyrészt a langobard kori Dunántúl és a gepida kori Tisza-vidék polikróm ötvösmunkáinak archeometriai elemzése és összehasonlítása (Kr. u. 6. sz. első két harmada), másrészt ehhez kapcsolódva a fémművesség e sajátos emlékeinek átfogó értékelése a Kr. u. 5–7. századi Kárpát-medence egészére és európai kontextusára nézve. A kitűzött feladat alapjául szolgáló régészeti leletanyag kivételes lehetőséget kínál máshol nem tapasztalt jelenségek, folyamatok észlelésére és értelmezésére, a térség sajátos geopolitikai szerepe és az egymással szomszédos, mégis eltérő eredetű, történelmű és régészeti hagyatékú közösségei révén. A kutatás eredményeként elkészülő monográfia integrálja és bemutatja a polikróm ötvöstevékenység hagyományairól, komplexitásáról, regionalitásáról, kontinuitásáról és társadalmi összefüggéseiről szerzett ismereteket.
A nyertes pályázatot benyújtó kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket Bolyai-napon, 2024. szeptember 19-én adják át ünnepélyes keretek között.