Benkő Elek, a Régészeti Intézet kutatóprofesszora, 2013–2021 között igazgatója, 2023. március 23-án tartotta székfoglaló előadását az MTA Székházában. „A pilisi ciszterci monostor az Árpád-korban” című előadásban az Árpád-korban az ország közepének (Medium Regni) nevezett központi területen található, 1184-ben alapított pilisi ciszterci monostor területén végzett több évtizedes kutatásokat foglalta össze.
A pandémiát követően először került megrendezésre 2023. március 13-18 között a kieli egyetem Joanna Mestorf Akadémiájának interdiszciplináris régészeti konferenciája.
Nyolcvankét kutató nyerte el 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet, köztük Bondár Mária, intézetünk tudományos tanácsadója.
2023. március 1-től, a frankfurti Römisch-Germanische Kommission (DAI RGK) élén végzett tíz éves megbízatásának lezárulása után visszatér Intézetünkbe Bánffy Eszter tudományos tanácsadó kollégánk, a DAI Forschungsstelle Budapest vezetője.
Bondár Mária „Késő rézkori temetkezések a Kárpát-medencében” című, 2018-ban az NKFIH támogatásával (NKFIH K-18/128413) kezdődött kutatási projektjében Gál Erika archeozoológus számos temető állatcsontleleteit vizsgálja. A Balatonlelle-Rádpuszta-Templom mellett lelőhelyen feltárt, a Baden-kultúrához köthető 367. sírból különösen érdekes és ritka leletcsoport került napvilágra: 13 db átfúrt, többé-kevésbé töredékes kutyaszemfog. A jobb- és baloldali, valamint az alsó- és felső fogsorhoz való tartozásuk szerint a fogak legkevesebb hat példányból, életkorukat tekintve pedig kifejlett egyedekből származtak. A fogak többsége a halott lábánál helyezkedett el. A sír a temetési rítust illetően sem szokványos, hiszen a benne talált felnőtt nőt gyermekkoponyával a feje alatt temették el az időszámításunk előtti 4. évezred közepén.
Hiánypótló kutatások indulhatnak el 2023-ban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága által finanszírozott projekt keretében a hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóhelyein, köztük a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében is. Az intézmények közötti széles körű együttműködésben elkészülő 10 új kötet a Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei, valamint a német és angol nyelvű Monumenta Avarorum Archaeologica, Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae és Monumenta Archaeologica Barbarorum inter Pannoniam Daciamque korpuszsorozatokban jelenik meg. A kutatás feladatai közé tartozik továbbá a korábbi kötetek anyagának adatbázis-alapú megőrzése és közzététele.
A Kárpát-medence kora Árpád-kori kincsleletei (1000–1141) címmel megjelent Kovács László, intézetünk nyugalmazott tudományos tanácsadójának kötete a Leletek és Veretek sorozatban.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz (NKFIH) 2022 februárjában benyújtott kutatási témapályázatunk („OTKA” K_22”) támogatást kapott, így december 1-én a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében új kutatási program indult el „Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon” (K 143099) címmel, Kovács Gyöngyi vezetésével. 2022-ben a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiumához (BTTK) 181 pályázatot nyújtottak be, ebből 54 kapott – összesen mintegy 1,8 milliárd forintnyi – támogatást.
2022. december 10-én jelent meg az R központi csomagtárlójában (a CRAN-ban) Intézetünk fiatal kutatójának, Szelepcsényi Zoltánnak egy függvénygyűjteménye, amely főként a doktori munkája során alkalmazott eljárásokra épül. A „macroBiome” címkével ellátott R csomag legfőképpen a biomok egyensúlyi vegetáció modellekkel történő szimulációjához szükséges eljárásokat tartalmaz, és kifejezetten az őskörnyezeti vizsgálatok támogatása céljából készült.
