A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet szervezésében került sor 2024. április 22-24. között a „Történeti táj – tájrégészet: Az emberi közösségek tájátalakító tevékenysége és a környezeti kihívásokra adott válaszok” konferenciára.

A rendezvény célja az újabb hazai és nemzetközi tájrégészeti eredmények bemutatása és áttekintése volt. Az elhanzott előadások fókuszában első sorban olyan esettanulmányok álltak, amelyek a környezetre gyakorolt antropogén hatások többezer éves változó időbeli és térbeli léptékű folyamatát összegzik és az ember és környezet kapcsolatrendszerét vizsgálják.

^{Zatykó Csilla (Fotó: György László, MNM NRI Facebook)}

A három napos tudományos programban a BTK Régészeti Intézet munkatársai számos előadásban számoltak be a témához kapcsolódó eredményeikről. A konferencia nyitó napjának plenáris előadását Zatykó Csilla (a FLOTT - Folyó, táj és település a középkorban NKFIH projektünk vezető kutatója) tartotta „Kérdések és lehetséges válaszok a tájrégészet köréből„ címmel.

^{Szabó Nóra (Fotó: György László, MNM NRI Facebook)}

Szintén az első nap (április 22.) programjában hangzott el még P. Fischl Klára és munkatársai (Gömöri András, Tobias L. Kienlin, Vágó János) "A Bükkalja területén található középső bronzkori tellek elhelyezkedésének térinformatikai elemzése és összehasonlítása", Szabó Nóra "Változó térpreferenciák a tájban a középső és a késő bronzkor határán" és Szabó Máté " Villa-domináns táj Sopianae térségében " című előadása is.

^{Szabó Máté (Fotó: György László, MNM NRI Facebook)}

A második napon (április 23.) Szabó Máté „Katonák nyomában – természetes úton: példák a római Dacia katonai földrajzához” című előadása, míg a konferencia záró napján (április 23.) P. Fischl Klára (Pusztai Tamással) „A Hernád-völgy piramisai” és Masek Zsófia (Mesterházy Gáborral és Pethe Mihállyal) „Szarmata kori funerális táj az Alföldön” című előadása is a program része volt. 

^{Masek Zsófia (Fotó: György László, MNM NRI Facebook)}