2025. szeptember 9–10-én Budapest adott otthont az ANSO–MTA Silk Road Forum & The 3rd ATES Open Science Conference rendezvényének, amely egy öt évvel ezelőtt indult kínai kezdeményezés alapján kíván interdiszciplináris tudományos fórumot biztosítani a Selyemút mentén élő nemzetek, országok kutatói számára. Az eseményen több kutató is képviselte intézetünket.
A tudományos konferencia magyarországi fő szervezői a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja voltak, míg a fő nemzetközi partnerek az Alliance of National and International Science Organizations for the Belt and Road Regions (ANSO) és az Association for Trans-Eurasia Exchange and Silk Road Civilization Development (ATES) voltak. Együttműködő partnerként olyan intézmények csatlakoztak, mint a Kínai Tudományos Akadémia Tibeti-fennsík Kutatási Intézete, a Lanzhou Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzetközi Földrajzi Unió (International Geographic Union, IGU), a Selyemút Civilizáció és Környezetvédelmi Bizottság (Commission on Silk Road Civilization and Environment, SCE), valamint az UNESCO International Decade of Science for Sustainable Development (IDSSD).
A hazai és nemzetközi tudományos szervezetek által közösen megvalósított rendezvény tisztelegni kívánt az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia előtt is, ez a kínai szervező partnerek kiemelt célja volt. Az ünnep különös jelentőséget és rangot adott a nemzetközi fórumnak, amelyen több mint nyolcvan neves kutató vett részt Magyarországról, Kínából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából, az Amerikai Egyesült Államokból, Mongóliából, Dél-Afrikából és más országokból. A résztvevők olyan, a nemzetközi tudományos diskurzusban élvonalbeli témáknak számító kérdéseket vizsgáltak, mint az emberi vándorlás Eurázsiában, a mezőgazdaság és a korai gazdálkodás eredete, a környezeti változás és az emberi tevékenységek közötti kapcsolat a Selyemút mentén, valamint a kelet–nyugati kulturális, tudományos és technológiai cserék és kapcsolatok.
A korábbi hasonló rendezvényeket létrehozó és a konferencia szervezésében most is meghatározó szerepet vállaló intézmények szorosan kötődnek a Kínai Tudományos Akadémiához, amely Kína tudományos és technológiai fejlődése szempontjából meghatározó szervezet. A neves nemzetközi szakemberekből álló ANSO és ATES éppen azért választotta szervező partnernek a Humán Tudományok Kutatóközpontját (a munka másfél évvel ezelőtti megkezdésekor még HUN-REN BTK), mert kiemelten fontosnak tartja a humán- és természettudományok szoros inter- és multidiszciplináris együttműködését, amely nélkülözhetetlen a Selyemút mentén élő civilizációk között létrejött interakciók megértésében éppúgy, mint az emberiség előtt álló technológiai kihívások kezelésében. A rendezvénynek sajátos színezetet adott, hogy a szervezés megkezdésekor még egy interdiszciplináris kutatóhálózat részeként működő BTK (HTK) a konferencia idején már nem lehetett e szervezet része. Ez a változás nehezen illeszthető a nemzetközi tudományos trendekhez.
A konferencia kétnapos volt, a programoknak az első napon az MTA felújított székháza, míg a másodikon az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja adott helyet. Az utóbbi helyszínen zajlott az ANSO 2025–2030-as időszakra szóló tudományos és kutatási terveinek megvitatását célzó nemzetközi workshop is, amely szeptember 11-én követte a kétnapos konferenciát.
A konferencián Bánffy Eszter a dél-magyarországi Sárköz régióban Kr. e. 6000–5500 között zajló neolitikus átmenetről szóló interdiszciplináris kutatási eredményeket mutatott be. Vida Tivadar az avarok eredetéről és birodalmuk alapításáról, Kolláth Ágnes és F. Komori Tünde pedig a kínai porcelánok kora újkori kereskedelméről tartott előadást. Kulcsár Gabriella szekcióvezetőként vett részt az eseményen.
A konferencia programja ITT érhető el. Szilágyi Zsolt bővebb beszámolója az eseményről az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja honlapján olvasható.