A „Megtestesült bronzkor” című sorozat újabb epizódja – Jelena viselete
Az Intézetünkben működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2020. áprilisában indította útjára Megtestesült bronzkor című sorozatát. Ebben a kutatók arra vállalkoznak, hogy egy-egy konkrét bronzkori temetkezés leletei (használati tárgyak, edények, bronzékszerek és -eszközök), illetve az előkerült emberi maradványok segítségével megismertessék az érdeklődőket a bronzkor első ezer évében (Kr. e. 2500–1500 között) élt nők és férfiak életének és halálának körülményeivel.
Gáspár Dorottya 1942–2021
Intézetünk egykori munkatársa, Gáspár Dorottya hosszú betegség után, életének 79. évében, május 24-én elhunyt.
Régészeti tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta. Kandidátusi értekezését 1984-ben „A római fémművesség emlékei Pannoniában. Különös tekintettel a ládikaveretekre” témában védte meg. Akkurátus gyűjtőmunkájának eredményét két kötetben, az intézet évkönyvében tette közzé, ami megjelenése óta nélkülözhetetlen alapmű.
Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében – Megjelent a Magyar Tudomány folyóirat 2021. májusi különszáma
Megjelent a Magyar Tudomány folyóirat 2021. májusi különszáma Benkő Elek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatója és Bollók Ádám, az Intézet tudományos főmunkatársa vendégszerkesztésében. A Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében című különszám a kora középkori régészet és a korai magyar történet kiválasztott kérdéseit vizsgáló tanulmányokat közöl.
Új kutatások Tihanyban
2021. április 30-án, pénteken elkezdődött a tihanyi bencés monostor középkori építészeti és régészeti emlékeinek korszerű kutatása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által felügyelt munkálatok az altemplom kora Árpád-kori sírkövének elmozdításával és az alatta elhelyezett, a korábbi feltárások során itt talált csontmaradványok kiemelésével kezdődtek. Amennyiben a kutatók radiokarbon keltezéssel megbizonyosodnak arról, hogy ezek a csontok az altemplom kora Árpád-kori temetkezéseihez köthetők, akkor DNS-vizsgálatokat is terveznek. Az emberi maradványokat Mende Balázs Gusztáv PhD paleoantropológus, a Régészeti Intézet osztályvezetője és az Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese emelte ki (l. képünkön). Az ünnepi eseményen, Mihályi Norbert Jeromos perjel úr meghívására a Régészeti Intézetet Benkő Elek igazgató, az MTA levelező tagja és Takács Miklós, valamint Vida Tivadar tudományos tanácsadók, az MTA doktorai képviselték. Jelen volt Szécsényi-Nagy Anna PhD, a BTK Archeogenomikai Intézetének igazgatója is.
A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban – új tanulmánykötet Intézetünk kutatásairól
Megjelent Benkő Elek és Zatykó Csilla szerkesztésében „A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban” című kötet. A hasonló című OTKA/NKFI kutatási program eredményeire támaszkodó tanulmánykötet a nemzetközi környezettörténeti, tájrégészeti kutatás főbb témáit, illetve ezek Kárpát-medencei vonatkozásait érinti (klímatörténet, erdő- és vízgazdálkodás, kolostortáj, földművelés, állattartás, központ és periféria), és a magyar honfoglalás előzményeitől a kora újkorig terjedő időszakot öleli fel.
Page 2 of 48
