A Confinia et Horizontes monográfia-sorozatot a Német Régészeti Intézet frankurti kutatóintézete, a Römisch-Germanische Kommission (RGK) korábbi igazgatója, Intézetünk tudományos tanácsadója, Bánffy Eszter alapította 2014-ben. Célja az RGK-hoz köthető őskori (újkőkori és bronzkori) kutatási projektek eredményeinek közlése. Az új sorozat címe tudatosan ötvözi a latin és a görög kifejezéseket: a határ menti, marginális régiókra utal, amelyek mindegyike különböző népcsoportok találkozási területe is egyben, ahol cserekapcsolatok, akár genetikai kapcsolatok történhettek, és a tudás-átadás fontos helyszínei, amely az adott társadalmi struktúrákra is befolyással lehetett.

2024. szeptember végén eredményes régészeti kutatást fejeztünk be Zalavár-Várszigeten, a Szent István által alapított bencés monostor területén. A Szőke Béla Miklós (HUN-REN BTK Régészeti Intézet), Ritoók Ágnes, Simonyi Erika és Gergely Katalin (Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ) által vezetett ásatás a Magyar Kutatási Hálózat (korábban ELKH) és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet támogatásával folyó Mosaburg/Zalavár projekt keretében valósult meg.

Az elmúlt hónapokban egy hihetetlenül izgalmas időutazásra vállalkozott a P. Fischl Klára vezette régészcsapat, Buzás Miklós építész és a Pazirik Kft. Egy részleteiben jól megmaradt bronzkori ház részleges elméleti rekonstrukcióját készítették el. Az elkészült infografikák segítségével bepillantást nyerhetünk a bronzkorban használt házak történetébe, mely új távlatokat nyit előttünk mind a kutatás, mind a tudomány eredményeinek megosztása terén.

Hol rejlik az indoeurópai nyelvcsalád eredete? Erre a kérdésre keresi a választ az a nemzetközi kutatócsoport, amely az elmúlt években több mint száz, a Kr. e. 6400–2000 közötti időszakra keltezhető eurázsiai lelőhelyről 435 őskori ember DNS-ét elemezte. A Nature folyóiratban 2025. február 5-én megjelent tanulmány eredményei közelebb visznek ezen 200 éves kutatási kérdés megválaszolásához. A friss genetikai elemzések alapján bebizonyosodott, hogy a most újonnan felismert Kaukázus–Alsó-Volga-vidéki őskori populáció összefüggésbe hozható az összes indoeurópai nyelvet használó közösséggel.

A HUN-REN BTK Régészeti Intézet periodikája a régészettudomány és társtudományainak új eredményeit angol nyelven, német nyelvű összefoglalókkal teszi közzé. Az Antaeus most megjelent kötetében Zatykó Csilla szerkesztésében hét tanulmányban ismerhetjük meg az emberi megtelepedések változó dimenzióit az őskortól a kora újkorig. A kötet már online formában is elérhető honlapunkon.

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Hivatása: Kutató című interjúsorozatának második adásában Bálint Csanád régészt kérdezte életéről, munkásságáról és a Régészeti Intézet történetéről kollégája, Mende Balázs.

Boldog, békés karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk!

A Magyarország Videós Arcképcsarnoka filmgyűjtemény interjút készített Kulcsár Gabriella régésszel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatójával életútjáról és szakmai pályafutásáról.

2024. december 19-én került sor az MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoport munkatársa, Szabó Nóra doktori disszertációjának nyilvános védésére. Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészeti Doktori Program keretében benyújtott Változás és átalakulás a középső és késő bronzkor átmeneti időszakában a Duna fővárosi szakasza mentén - Településszerkezeti elemzések a Vatya III – Koszider periódus és a korai halomsíros időszak néhány lelőhelye alapján című értekezés vitája summa cum laude eredménnyel zárult. A fokozat odaítéléséről az Intézmény Doktori Tanácsa dönt.

Új tanulmány jelent meg a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet vezetésével a Science Advances folyóiratban a népvándorláskori Kárpát-medence átfogó genetikai kutatásáról. Az interdiszciplináris kutatásban a HUN-REN BTK Régészeti Intézet mellett a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a Wigner Adatközpont munkatársai is részt vettek számos más hazai intézménnyel együtt.