Intézetünk munkatársa, Bollók Ádám két hetes kutatóutat töltött a Szentföldön, Jeruzsálemben a Megiddo melletti Legio (al-Lajjun) lelőhelyen, a római katonai tábor területén folyó ásatások leletanyagának feldolgozásába bekapcsolódva. Munkája során a római fémtárgyak feldolgozásának első lépéseit tette meg helyi szakemberekkel együttműködésben, Yotam Tepper vezetésével.

Közel száz éve kezdődtek a régészeti kutatások a Pécs közelében, a Mecsek lábánál fekvő római kori villagazdaságban, de a Dombay János vezette feltárások eredményei sokáig ismeretlenek maradtak. Szabó Máté vezetésével 2018-ban indult újra a lelőhely tudományos vizsgálata és rekultivációja, hogy a villagazdaság főépületének újra-feltárásával pótolható legyen az elveszett dokumentáció információanyaga, és a lelőhely rekultivációjával a romokat is megőrizhessük az időjárás viszontagságaitól.

Május közepétől július elejéig tartó, közel két hónapos régészeti kutatás zárult Zalavár-Várszigeten, a Szent István által alapított bencés monostor területén. Az ásatás a HUN-REN BTK / ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet támogatásával folyó Mosaburg/Zalavár projekt keretében valósult meg.

2025 nyarán Berta Adrián vezetésével, Dombóvár Város Önkormányzatának nagylelkű és példaértékű támogatásával, valamint a Nemzeti Kulturális Alap pályázatának köszönhetően folytatódtak a feltárások Dombóváron. Az idei munkában a Régészeti Intézet munkatársai mellett az ELTE és az SZTE régészhallgatói és önkéntesek vettek részt. Emellett a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium diákjai diákmunka és közösségi szolgálat keretében csatlakoztak a feltárómunkához.

A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának 3. epizódjában Takács Miklós tudományos tanácsadó kollégánkkal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorával hallhatunk beszélgetést Párhuzamos világok és vitatott narratívák: A Vajdaság történetei címmel. A tartalmas beszélgetés közzétételének időpontja kapcsolódik egy jeles alkalomhoz: Isten éltesse Takács professzor urat, 65. születésnapja alkalmából!

2025. július 1-4. között került sor a Nemzetközi Régészeti Állattani Tanács (International Council for Archaeozoology, ICAZ) kétévente megszervezett Nemzetközi és Végrehajtó Bizottsága ülésére Lisszabonban. A tudományos konferenciával összekötött eseménynek Dr. Cleia Detry, a Lisszaboni Egyetem Régészeti Központjának archeozoológus volt a házigazdája.

Az International Association for Ottoman Social and Economic History által szervezett, az Oszmán Birodalom gazdaság-, társadalom- és kultúrtörténetével foglalkozó nemzetközi konferencián vett részt Bukarestben Kolláth Ágnes 2025. július 7–10. között.

Hogyan nézhetett ki eredeti pompájában egy kora bizánci ötvösműhely remekműve? Milyen kulturális kapcsolatrendszer tárul fel egy ötvöstárgy színes berakásainak archeometriai elemzésével? Mennyire komplex jelentéstartalmat közvetít a bizánci császári udvarból származó státuszszimbólum? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ Mitcsenkov-Horváth Eszter, intézetünk tudományos munkatársának vezetésével megvalósuló kutatás új eredményei. A tudományos együttműködésben Aradi László Előd, Bendő Zsolt, Váczi Tamás geológusok, valamint Rácz Zsófia régész vettek részt.

Intézetünk munkatársa, Gál Erika, Bartosiewicz László (Stockholmi Egyetem) társszerzőjeként nyílt hozzáférésű tanulmányt tett közzé az Antiquity hasábjain, melyben a középkori lóhúsfogyasztás kérdéseit járták körbe.

A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Közleményei, az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóirat 1951 óta közöl angol, német, francia, olasz és orosz nyelven tanulmányokat. A folyóirat elsődleges célja Magyarország és a kapcsolódó térség régészeti eredményeinek idegen nyelvű publikálása. A jelenleg Q2 besorolású Acta Archaeologica 76/1., 2025 júliusában megjelent száma tíz tanulmányt és két könyvismertetést tartalmaz. A következő szám benyújtási határideje: 2025. december 15.