2025. október 20-án került sor az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet munkatársa, Fülöp Kristóf doktori disszertációjának nyilvános védésére. Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészeti Doktori Program keretében benyújtott A halomsíros időszak észak-alföldi temetkezéseinek összehasonlító vizsgálata a temetési rituálén keresztül. A hamvasztás technológiája című értekezés vitája summa cum laude eredménnyel zárult. A fokozat odaítéléséről az Intézmény Doktori Tanácsa dönt.

Az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetében (korábban HUN-REN BTK Régészeti Intézete) folyó, Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon c. kutatási projekt (VAART-projekt, NKFIH „OTKA” K143099) keretén belül ez évben is különféle szakmai tevékenységek folytak.

2025. szeptember 9–10-én Budapest adott otthont az ANSO–MTA Silk Road Forum & The 3rd ATES Open Science Conference rendezvényének, amely egy öt évvel ezelőtt indult kínai kezdeményezés alapján kíván interdiszciplináris tudományos fórumot biztosítani a Selyemút mentén élő nemzetek, országok kutatói számára. Az eseményen több kutató is képviselte intézetünket.

A Német Régészeti Intézet (DAI) a budapesti kutatóhelyét választotta a Körper und Tod — Body and Death című munkacsoport záró-konferenciájának helyszínéül. A konferencia keretében kerül bemutatásra a DAI RGK és az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet közös kiadásában megjelenő Confinia et Horizontes könyvsorozat 3. kötete is, Kata Furholt: Leaving No Stone Unturned címmel.

Az MTA 200 rendezvénysorozat keretében 2025. október 17-én az MTA Ókortörténeti Tudományos Bizottsága egész napos tudományos konferenciával emlékezik meg az Akadémia és az ókortudomány kapcsolatáról, valamint Török László akadémikus (1941–2020) tudományos örökségéről.

Az MTA 200 rendezvénysorozat keretében 2025. október 7-én, kedden az MTA Székház Nagytermében egy egész napos konferencia keretében ismerhetjük meg a régészettudományi kutatásokban alkalmazott összetett módszerek felhasználásának különböző lehetőségeit az őskortól a kora újkorig, a környezetrégészettől az archeometrián át az archeogenomikáig.

Az MTA 200 rendezvénysorozat keretében 2025 októberében a Filozófiai és Történettudományok Osztálya által szervezett programok az Akadémia 200 éves történetének méltó ünnepléseként a bölcsészet- és társadalomtudományok gazdag hagyományait, valamint a legújabb kutatási eredményeket mutatják be. A Benkő Elek osztályelnök, intézetünk kutató professor emeritusa vezetésével szervezett programok sorában munkatársaink is részt vesznek, így a nyitónapon, október 2-án egy konferencián, egy kiállításon, és egy könyvbemutatón mutatják be legújabb eredményeiket az MTA megújult Székházában.

Hogyan találkozik a tudomány és a társadalom, a régmúlt és a jelenkor, a felnőttek és a gyerekek világa? Az elmúlt hónapokban a gyerekek régészetének, biorégészetének kutatásával foglalkozó konferenciához kapcsolódóan podcast beszélgetések, kerekasztal-beszélgetés, gyerekrajzpályázat, a képekből készült kiállítás és katalógus, személyes műhely- és laborlátogatások során ennek kínáltunk teret. Olyan tereket, lehetőségeket létrehozva, ahol ez a találkozás megvalósulhat.

A 2025-ben már több, mint ötezer tagot számláló EAA – amelynek jelenlegi elnöke Bánffy Eszter, Intézetünk tudományos tanácsadója – éves találkozója hagyományosan az örökségvédelem és a régészettudomány egyik legjelentősebb európai tudományos fóruma. A szeptember 2. és 6. között megrendezett konferencia szervezésére és lebonyolítására az aktuális politikai események rányomták a bélyegüket — tavasszal vált nyilvánvalóvá, hogy az eseményre csak virtuális formában kerülhet sor.

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. Idén 750 érvényes pályázat érkezett be. A pályázók közül 156 fő nyerte el az ösztöndíjat. Köztük hárman a régészettudomány területéről.