BTK Régészeti Intézet


A BTK Régészeti Intézete adott otthont a 2023. június 20-án tartott archeometriai előadónapnak, amelyet az idén 65 éves Régészeti Intézet, az Archeometriai Műhely és a 145 éves Magyar Régészeti és Művészettörténet Társulat közösen szervezett. Az egésznapos program egy adott régészeti korszak, a bronzkor kutatásában alkalmazott archeometriai módszereket állította középpontjába.

Az idei év márciusában került meghirdetésre az "ELKH ARP nagykövet" pályázat, ami azt a célkitűzést tűzte zászlajára, hogy a pályázatba bevont projektek, kutatások adatfelelősei az ELKH ARP szakembereivel együttműködve kialakítsák intézményük/kutatóközösségük kutatási adatainak elhelyezésével kapcsolatos mechanizmusait és bevezessék a kutatóközösségüket az ELKH ARP adatrepozitóriumának használatába, ami projektek eredményeként újabb adatcsomagokkal fog bővülni.

2023. június 20-án, kedden egy egésznapos program keretében a bronzkori tárgyak és emberi maradványok kutatásában Magyarországon alkalmazott legújabb archeometriai módszerek és új eredmények kerülnek bemutatásra. A rendezvény az idén 65 éves Régészeti Intézet, az Archeometriai Műhely és a 145 éves Magyar Régészeti és Művészettörténet Társulat közös szervezésében valósul meg.

Nagy örömmel adjuk hírül, hogy a korábbi sikeres Lendület programok folytatását lehetővé tevő MTA Lendület Haladó pályázatra 2023 januárjában Kiss Viktória vezetésével benyújtott "Bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák a Közép-Duna vidéken: digitális adatBÁZIS (Kr. e. 2500–1500)" című pályázat támogatást nyert. A program a Lendület Mobilitás Kutatócsoport szerves folytatásaként, Lendület Bázis Kutatócsoport néven 2023 decemberétől indulhat útjára, széleskörű hazai és nemzetközi partneri együttműködésben.

A közelmúltban bemutatott Hódmezővásárhely északi határa Magyarország Régészeti Topográfiája 12. című kötet (szerk.: Benkő Elek, Berta Adrián és Bondár Mária) letölthető az MTA Könyvtárának repozitóriumából (REAL).

Az mta.hu oldalán olvasható interjúban Benkő Elek akadémikust, Intézetünk kutatóprofesszorát, az MTA Doktori Tanácsának most leköszönő elnökét arról kérdezték, hogy az elmúlt három év során hogyan sikerült megőrizni az MTA doktora cím presztízsét a hazai tudományos közéletben és milyen elvek alapján lehet biztosítani a doktori habituseljárás során a valós teljesítmény értékelését.

Szabó Nóra közlésében nemrégiben jelent meg a főként középső bronzkori (2000/1900 – 1500/1400 cal BC) pácolóedények vizsgálatára alapozott, az akkori közösségek életének megértését célzó összefoglalás.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával megvalósuló Mosaburg/Zalavár Projekt keretében megjelent Szőke Béla Miklós: Zalavár-Rezes. Gräberfeld und Siedlungsreste aus dem frühen Mittelalter című könyve.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Makkay János, az MTA Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója, 2023. május 17-én, életének 90. esztendejében elhunyt.

Makkay János hosszú és kimagasló szakmai pályafutása során elsősorban az újkőkor és a rézkor régészetének nemzetközi hírű kutatójaként vált ismertté. Sajátos látásmódja, elemzései több ponton túlmutattak korának elfogadott módszerein, megközelítésein.

A Kárpát-medence korai történetének emblematikus lelőhelyein végzett feltárásai mellett a Magyarország Régészeti Topográfiája program egyik meghatározó munkatársa volt.

Munkássága felölelte a régészettudomány változatos területeit, beleértve a népvándorláskor és a korai magyarság történetének kutatását, az indoeurópai nyelvészet és őstörténet kérdéskörének áttekintését. Számos monográfia, tudományos és ismeretterjesztő mű születése kötődik nevéhez.

Nyugodjék békében!

40,10,0,70,1
25,600,60,1,3000,5000,25,800
90,150,1,50,12,30,50,1,70,12,1,50,1,1,1,5000
0,1,1,0,2,40,15,5,2,1,0,20,0,0