Az International Association for Ottoman Social and Economic History által szervezett, az Oszmán Birodalom gazdaság-, társadalom- és kultúrtörténetével foglalkozó nemzetközi konferencián vett részt Bukarestben Kolláth Ágnes 2025. július 7–10. között.

Hogyan nézhetett ki eredeti pompájában egy kora bizánci ötvösműhely remekműve? Milyen kulturális kapcsolatrendszer tárul fel egy ötvöstárgy színes berakásainak archeometriai elemzésével? Mennyire komplex jelentéstartalmat közvetít a bizánci császári udvarból származó státuszszimbólum? Többek között ezekre a kérdésekre adnak választ Mitcsenkov-Horváth Eszter, intézetünk tudományos munkatársának vezetésével megvalósuló kutatás új eredményei. A tudományos együttműködésben Aradi László Előd, Bendő Zsolt, Váczi Tamás geológusok, valamint Rácz Zsófia régész vettek részt.

Intézetünk munkatársa, Gál Erika, Bartosiewicz László (Stockholmi Egyetem) társszerzőjeként nyílt hozzáférésű tanulmányt tett közzé az Antiquity hasábjain, melyben a középkori lóhúsfogyasztás kérdéseit járták körbe.

A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Közleményei, az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóirat 1951 óta közöl angol, német, francia, olasz és orosz nyelven tanulmányokat. A folyóirat elsődleges célja Magyarország és a kapcsolódó térség régészeti eredményeinek idegen nyelvű publikálása. A jelenleg Q2 besorolású Acta Archaeologica 76/1., 2025 júliusában megjelent száma tíz tanulmányt és két könyvismertetést tartalmaz. A következő szám benyújtási határideje: 2025. december 15.

Viktória Kiss summarises the results of a nearly 10-year-long research in her newly published book ‘Bronze Age Life Stories from Hungary (3rd–2nd millennia BC)’, disseminating knowledge in an easily accessible style while also meeting high scientific standards. One of the aims of the Lendület/Momentum research project, which she has been leading since 2015, was to explore the history of Bronze Age societies, including the life stories of individuals living 4,000 years ago, using multidisciplinary approaches. The book is now available in both English and Hungarian and will be officially launched at the MTA 200 event in October 2025.

2025. június végén került megrendezésre az osztrák koronaprojektet – CROWN. Untersuchungen zu Materialität, Technologie und Erhaltungszustand der Wiener Reichskrone – záró konferencia. A bécsi Kunsthistorisches Museum által szervezett kétnapos szimpóziumon nemzetközi szakértők mutatták be a hároméves kutatási projekt középpontjában álló anyagvizsgálati és technológiai, valamint történeti és művészettörténeti kérdésekkel kapcsolatos megfigyeléseket és eredményeket.

Az idei évben zárul le a 2019-ben indult „Változó tradíciók. Kerámiastílus, -előállítás és -használat tér- és időbeli mintázatai a Kr. e. 6. évezred második felében a Délkelet-Dunántúlon és a környező régiókban” című NKFIH kutatási program (NKFIH K-19/132663). A kutatás egyik záró eseménye volt a 2025 júniusában elvégzett régészeti kísérletsorozat is, amelyről jelen írásunkban szeretnénk röviden beszámolni.

Az őskor történetében megfigyelhető jelentős változások közül egy újabbra hívja fel a figyelmet a Scientific Reports c. folyóiratban 2025 májusában megjelent tanulmány. Hajdu Tamás, az ELTE TTK Embertani Tanszékének docense és Claudio Cavazzuti, a Bolognai Egyetem adjunktusa vezetésével, az MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoporttal együttműködésben egy nemzetközi kutatócsoport drasztikus változást mutatott ki az emberi népességek étrendjében, mobilitásában és a társadalmi egyenlőtlenségekben a Kárpát-medencei középső és késő bronzkor határán Kr. e. 1500 körül.

2025. június 4–6. között Budapesten kerül megrendezésre a “Child Space 2025 — Narratives and New Perspectives on the Bioarchaeology of Children and Their Biosocial Complexity / Gyerekterek 2025 — Új narratívák és nézőpontok a gyerekek biorégészeti és bioszociális kutatásában” című nemzetközi konferencia. A tudományos összejövetel a történeti és biológiai tudományok eszközeivel új szemléletet kínál a gyerekkor vizsgálatához és ezen túlmutatóan mai korunk számára is kapcsolódási pontokat nyújt.

A Balatonkeresztúr-Réti-dűlőben feltárt őskori temető egyik sírjából előkerült női koponya alapján készült az első magyarországi bronzkori női arcrekonstrukció 2022-ben. A Katt(anj) a tudományra projekt stábja erről forgat kisfilmet, amely a négyezer évvel ezelőtt élt közösség történetét és a rekonstrukció folyamatát is bemutatja.