A Nemzetközi Régészeti Állattani Szövetség (ICAZ) csonteszközökre szakosodott munkacsoportjának legutóbbi találkozóját a COVID-járvány miatt online szervezték meg Johannesburgban. A konferencián Gál Erika kolléganőnk „Evidence for a workshop in the late medieval archbishopric palace at Esztergom (Northern Hungary)” címmel tartott előadást.

Beszámolójának tárgya a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete által 2014-2016 között feltárt (ásatásvezető: Dr. Major Balázs) esztergomi érsekségi palota késő középkori szeméthalmában talált agancs- és csonteszközök voltak.

A radiokarbon adatok alapján a 13. század vége – 15. század eleje időszakra keltezhető, csont- és agancsmegmunkálásra utaló leletegyüttesben elsősorban számszeríjak tartozékaként (dió, nyílvezető) meghatározható leletek és töredékek fordultak elő. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az érseki palotában egy, a számszeríj-tartozékok előállítására és javítására szakosodott műhely is működött ebben az időben. Noha a kész tárgyak és a gyártási hulladék csekély mennyisége egy kisebb – és talán csak szezonálisan működő – műhelyre utal, abban kétség kívül egy, a csontmegmunkálásban jártas mester tevékenykedett.

^{Csontból és szarvasagancsból készült nyílvezetők. Forrás: Gál E. Archaeologia Lituana Vol 21 (2020)}

A Benkő Elek akadémikus által 2014-2019 között vezetett kutatási program (NKFI K 112318) keretében végzett kutatás eredményei magyar nyelven A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban című tanulmánykötetben, angol nyelven pedig az Archaeologia Lituana tudományos folyóirat legutóbbi számában jelent meg, ahol a tanulmány online is olvasható.