2019. április 10-12. között Budapesten, a BTM Aquincumi Múzeumának szervezésében került megrendezésre a MΩMOΣ XI. – Őskoros Kutatók Összejövetele konferencia, melynek idei témája a környezet és ember kapcsolata volt. A háromnapos eseményen négy témakörben (Ember és környezete; A táj; Erdő, víz, termőföld, nyersanyagok; Szimbolikus táj) közel 40 előadás hangzott el, köztük Intézetünk munkatársai három előadással és egy poszterrel vettek részt.
A konferencia bevezető előadását Zatykó Csilla kolléganőnk tartotta "Tájrégészet: tudományterület, módszer, személet vagy divat?" címmel. Előadásában körüljárta, miért, hogyan alakult ki a tájrégészeti diszciplina, milyen tudományos igény hívta életre, milyen koncepciói születtek, és ezek milyen átalakulásokon mentek át az idők folyamán. Nemzetközi és hazai példákkal illusztrálva mutatta be a tájrégészet forrásait, alapvető módszereit és leggyakoribb témáit is, valamint a különböző régészeti korszakok tájrégészeti kutatásának koncepcionális és tematikai jellegzetességeit.
Bondár Mária "A fémművesség hatása az emberre és környezetre" című előadásában a környezet átalakítása vs. rombolása őskori formáit vizsgálta fémművesség-ember-környezet kapcsolatának viszonylatában. Hogyan alakult a korai fémművesség évezredeiben az erdős táj képe, és a fémfeldolgozás eredményeként milyen károsodás érte/érhette a fémolvasztással foglalkozó embereket.
A nyersanyagok hasznosítása témakörben Király Ágnes tartott vitainditónak szánt előadást a növénytermesztés, -tárolás és -tartósítás lehetséges startégiáiról a bronzkori Kárpát-medencében. A Lendület Mobilitás Kutatócsoport fiatal kutatója egy gondolatkísérletben a jelenleg rendelkezésre álló régészeti, archeobotanikai és klímatörténeti adatok, valamint történeti és néprajzi párhuzamok alapján egy elképzelt bronzkori gazdasági év (főként a növénytermesztés- és hasznosítás) rekonstrukciójára tett kísérletet. A vázolt szemléletmód meghonosításával (a makro- és mikroklimatikus, talajtani, vízrajzi és más telepítő tényezők, a természetes és mesterséges vegetáció, valamint a szezonálisan hozzáférhető alapanyagok együttes vizsgálata) hozzávetőleges ismeretében árnyaltabb képet kaphatunk majd egy adott lelőhely egykori életének dinamikusan változó mindennapjairól, vagy akár a településen feltárt tárgyak életciklusáról.
A Lendület Mobilitás Kutatócsoport tavalyi évben megkezdett nyugat-magyarországi, mikroregionális kutatásaink első eredményeit egy poszteren mutatta be. A nagycenki Gáta-Wieselburg temető és telep környezetében végzett szisztematikus terepbejárás nyomán az Ikva- és az Arany-patak mentén lokalizálták a bronzkori megtelepedés nyomait. A temető kiterjedésének vizsgálatának céljából magnetométeres felmérést végeztek.
Az esemény kiváló alkalmat teremtett a magyarországi, tájrégészeti kutatások megismerésére, és eredményeink szélesebb szakmai körökben való megvitatására. Az előadásokat követő jó hangulatú beszélgetések során körvonalazódó új ötletekkel remélhetőleg jövőbeni kutatásainkat is gazdagíthatjuk majd.
Köszönjük a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának a meghívást, valamint a konferencia megszervezését és lebonyolítását!