2023 decemberében sikerrel zárult a Bondár Mária által vezetett „A Kárpát-medence késő rézkori temetkezéseinek komplex elemzése” című NKFI K-128413 4+1 év futamidejű projekt. A kutatások eredményeit számos tanulmány mellett két, az NKFIH Mecenatúra pályázat (MEC K-140620) támogatásával, az Archaeolingua Kiadó gondozásában nyomtatott és online formában is elérhető tanulmánykötetben ismerhetjük meg. A 2022-ben megjelent Késő rézkori birituális temető Balatonszentgyörgy határában című kötet és a 2023 év végén publikált Késő rézkori temetkezések régészeti és bioarcheológiai elemzése – Archaeological and bioarchaeological studies on Late Copper Age burials című tanulmánykötet immár online is elérhető a honlapunkon.

A 2018-ban indult NKFI projekt keretében a korszak két jelentős, már korábban feldolgozott temetője (Budakalász-Luppa csárda és Pilismarót-Basaharc) után a Kr. e. 4. évezred második felének sokszínű temetkezéseit gyűjtötték egybe és összetett, bioarcheológiai módszertannal kibővült elemzésekkel (tipológia, antropológia, archaeozoológia, radiokarbon kormeghatározás, archaeogenetika, stabilizotóp-geokémia) vizsgálták azokat. A módszeres munkát a Covid-19 járvány 2020 tavaszától, majd az energiaválság miatti leállások otthoni munkavégzése jelentősen nehezítette.

Az anyaggyűjtés során, már a járvány idején szereztünk tudomást Balatonszentgyörgy-Faluvégi dűlő 2. lelőhelyen 2017-ben feltárt (Somogyi Krisztina és Molnár István ásatása) újabb nagy temetőről, amelynek embertani anyagát még a lezárások előtt sikerült a Régészeti Intézetbe felszállítani. Így a mintavételek és a leletanyag feldolgozása, ha lassan is, de haladt. Így készülhetett el a Kárpát-medence harmadik nagy sírszámú késő rézkori temetőjének monográfiája, amely az NKFIH által 2021 őszén először kiírt Mecenatúra könyvkiadási pályázata (MEC K-140620) támogatásával jelenhetett meg 2022-ben. A kötet itt érhető el.

A kutatások a késő rézkor rendkívül változatos temetkezéseinek elemzésével folytatódtak. A látható (feltáráson rögzített, leletanyagból elénk táruló, az embertani anyag és a sírokba került állatcsontok stb.) és csak különböző természettudományos módszerekkel felfedhető, láthatatlan információk elemzésével feltárult a korszak sírvilágának néhány jellegzetessége.

A látszólag jellegtelen sírokból fontos leletek és különleges temetkezési szokások látható nyomai kerültek elő. Balatonlelle-Rádpusztán a 67-es út építésének megelőző feltárásain a 67/5. lelőhelyen két egymás melletti sírt ismerhettünk meg. Az egyikben 8–9 éves (genetikai adat alapján fiú) gyermek sírja került elő. Csuklójára szorosan feszült rá egy új lelettípus a késő rézkorban: egy rézből készült pántkarperec. Nyersanyagvizsgálata (BME, Budapest) tiszta réznek határozta meg. Nyakán egy különleges fekete gyöngy volt. Több különböző vizsgálat után Demény Attila és munkatársai (HUN-REN CSFK FGI) a Kárpát-medence legkorábbi gagát gyöngyét azonosíthatták. Ez a szerves anyag a római korban és a vikingeknél nagyon gyakori gyászékszer volt. A sírban további koponyamaradványok voltak, amelyek között rokonságot is megállapított Szécsényi-Nagy Anna (HUN-REN BTK AGI). E sír mellett egy másikban különleges lelet volt: 13 kutya szemfogából készített átfúrt díszt tártak fel. Ugyanezen a lelőhelyen egy harmadik sírban egy ritka leletet azonosított Gál Erika: egy szíjnyújtásra használt szarvasmarha állkapcsot. (Lektorált kézirat: International Journal of Osteoarchaeology 2024. Manuscript ID:OA-23-0165 in print).

A korábbi toposzokkal szemben ezek a kiragadott példák is a sokirányú kapcsolatrendszerre és eltérő gyökerű közösségekre utaló bizonyítékok, amelyek jelzik a korszakban végbement gyökeres változásokat. Mindezek a Kr. e. 4. évezred második felében létrejött, máig élő innovációknak (kerék, kocsi, az állatok tudatos tenyésztése, pl. igavonó ere hasznosítása, új fémfeldolgozási módszereke stb.) is köszönhetőek. Mindezek kiszámíthatóbb életkörülményeket, jobb életminőséget is eredményeztek, aminek következtében a népesség száma is erőteljesen növekedett.

A kutatások eredményeit — immáron a három temető monográfiája után — egy tanulmánykötetben mutatjuk be. Ebben a komplex feldolgozás egyes kiemelkedő eredményei is olvashatóak. A kötetben csak a szabályos temetkezéseket vizsgáltuk, amelyeknek két alapvető kritériuma: emberi maradványok és a rítusra utaló tárgyak, jelenségek megléte a sírban.

A Katalógusban közreadott lelőhelyek (országos gyűjtés: Bondár Mária, Somogy vármegye Somogyi Krisztinával közösen) régészeti (Bondár Mária), antropológiai (Rácz Piroska) és archeozoológiai (Gál Erika) elemzései több fontos adatra, jelenségre mutattak rá. Egy korábban már közölt, kis temetőben talált pattintott nyílhegyek helyzetének értelmezése alapján az eszközök funkcióját is azonosítani tudta Marton Tibor. A vizsgált temetkezések mintavételi protokollját Jakucs János mutatja be, ő készítette az adatbázist és a QGIS térképeket is.

Fontos fejezet a kötetben Oross Krisztián munkája, amelyben a radiokarbon kormeghatározás módszertanát is leírja a szerző. Megfelelő kalibrációs programba betáplálva a nyersadatokat, különböző modelleket lefuttatva és a tipokronológiával is összevetve lehet csak megbízható, stabil kronológiát létrehozni. Ez a fejezet nemcsak a rézkor kutatóinak lesz hasznos.

Ugyancsak újdonság az archeogenetika rendkívül gyors fejlődésének bemutatása is Gerber Dánieltől (HUN-REN BTK AGI). Ebből megtudhatjuk, mennyire sokrétű ma már az archaikus DNS vizsgálata. Ezt a folyamatot — a reménykeltő mintavételtől a végeredményig vezető utat — egy piramisábrán mutatja be a kötetben a szerző.

A késő rézkori kutatásokban először alkalmazhattunk nagyobb mintaszámú stabilizotóp elemzést, amely a HUN-REN ATOMKI és a HUN-REN CSFK FGI munkatársai végeztek, az értékelő elemzést Demény Attila vezetésével írták meg a kollégák. Ez a terület a késő rézkori emberekből még csak nagyon kis hányadot tudott vizsgálni, az előzetes eredményekhez további nagyszériás vizsgálatok kellenek majd a jövőben.

Az eredményeket bemutató kötetet a már említett Mecenatúra pályázat (MEC K-140620) támogatásával a kutatás lezárásával egyidőben tudtuk publikálni. A  tanulmányok DOI azonosítót is kaptak, a kötet és az egyes tanulmányok külön is letölthetők az Intézet honlapján.

A kötet az Archaeolingua Kiadó gondozásában jelent meg és megvásárolható a Kiadóban.

Bondár Mária