Kedves Olvasóink!

Könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.

A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.

   

Embassies negotiations gifts

Stpich Béla Tamás: A hatalomgyakorlás lehetőségei és korlátai a Hettita Birodalomban

Budapest, L'Harmattan, Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti Tanszék 2021
Sorozat: Ókor–Történet–Írás 8.
Raktári jelzet: R-40.460/2022
Nyelv: Magyar

A Hettita Birodalom mintegy 400 éven át (ca. Kr.e. 1650 és 1200 között) az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb államalakulati közé tartozott, emléke mégis szinte nyom nélkül tűnt el. Története az erőteljes katonai expanzió és súlyos krízisek hullámzása jegyében telt, amelyek új kihívások elé állították és megújulásra késztették a birodalom államapparátusát.
A kötet arra tesz kísérletet, hogy végigkísérje a hatalomgyakorlás elméleti és gyakorlati lehetőségeit és korlátait a Hettita Birodalomban, ezáltal bemutatva azokat a megoldási kísérleteket és innovatív működési mechanizmusokat, amelynek révén a hettita állam (többnyire) megerősödve lépett túl a válsághelyzeteken. Paradox módon azonban ezek a megoldási kísérletek egyben újabb válságokat hordoztak magukban és készítettek elő, amelyek végső soron a Hettita Birodalom összeomlásában is szerepet játszottak.
A téma kifejtése során egyrészt a korabeli (szöveges, régészeti és képi) források új szempontú elemzéseire támaszkodunk, másrészt pedig az (ókori) államok működését leíró elméleti modelleket vizsgálunk meg és vetjük őket össze a forráselemzésekből kirajzolódó történeti helyzettel. Ennek során nagy hangsúlyt kapnak a pre-modern államalakulatok leírásában eddig nem alkalmazott interdiszciplináris állam- és közigazgatástudományi szempontok is.
STIPICH BÉLA TAMÁS (1977) az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem szakos bölcsész és tanár, német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, továbbá assziriológia szakos bölcsész oklevelet szerzett. PhD fokozatát a PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola Ókortörténet Doktori Programban szerezte 2019-ben. Tanulmányai során az EU Erasmus ösztöndíjával, illetve a Bajor Szabad Állam ösztöndíjával a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Assziriológiai és Hettitológiai Intézetének vendéghallgatója, vendégkutatója volt. Érdeklődési és kutatási területe az ókori Kelet (különösen a késő-bronzkori Anatólia és Felső-Mezopotámia) népeinek története és kultúrája.


Embassies negotiations gifts

Adrian Huber – Anna Kienholz: Otelfingen-Harbernbach. Eine jungsteinzeitliche Siedlung des 38. Jh. v.Chr. am Lägernsüdfuss

Zürich – Egg, Baudirektion Kanton Zürich 2021
Sorozat: Monographien der Kantonsarchäologie Zürich 55
Raktári jelzet: R-40.446/2022
Nyelv: Német

 Die Monographie zu Otelfingen-Harbernbach schliesst eine Lücke. Dörfer, Lebens- und Wirtschaftsformen der Jungsteinzeit kannte man bisher von Ausgrabungen an den Zürcher Seeufern. Am Harbernbach konnte erstmals eine Landsiedlung dieser Epoche untersucht werden. Die Otelfinger Lokalhistoriker Alfred und Ulrich Güller entdeckten den Siedlungsplatz bei einem Leitungsbau im Jahr 1981. Bei der Erweiterung des Golfplatzes 2009 grub die Kantonsarchäologie die Überreste einer zweiphasigen Siedlung aus der Zeit zwischen 3800 und 3700 v.Chr. aus. Sie wurde wohl in einem mehrjährigen Turnus abwechselnd mit anderen Plätzen im Furttal bewohnt und existierte während jeweils 10 bis 30 Jahren. Im Boden blieben die Spitzen von Pfählen und sogenannte Lehmlinsen erhalten. Letztere stammen von Böden und Feuerstellen, die einst zu den Gebäuden gehörten. Aus diesem Befund lässt sich schliessen, dass pro Siedlungsperiode 16−24 kleine Häuser mit einer Grundfläche von 4 x 8 Metern standen. Das dicht bebaute Areal war etwa 1500 m2 gross.


Eurasian empire in antiquity

Szalontay Csaba (szerk.): "Hát atyámfia a múzeum nem komédia". A szentesi múzeum történetánek első 70 éve a korabeli sajtó alapján

Budapest, Martin Opitz Kiadó 2021
Raktári jelzet: R-40.628/2022
Nyelv: Magyar

Mit jelent napjaink életében a sajtó? Információt, útmutatást, tájékozódást, másként nem megismerhető tájak és személyek megismerését, és még hosszasan sorolhatnánk. A 19. század végén, a 20. század elején ezt hatványozottan így volt: a sajtó volt az egyik ablak a világra. Ebben az ablakban nemcsak a világot láthatta az olvasó, de megismerhette a régészet és a múzeum mesés világát, a kincsek titkait, régvolt népek és emberek életét is.
A kötetünk a 150 évvel ezelőtt született Csallány Gábor fantasztikus életének és teljesítményének állít emléket azzal a közel 1500 újságcikkel, amely a korabeli napilapokban jelent meg a szentesi múzeumról 1876 és 1946 között. Egy igazi szentesi „legenda” élete és munkássága kap főszerepet a sorok által.
Csallány Gábor a város múzeumának alapítója és haláláig igazgatója volt. Rajta keresztül megismerhetünk egy szakmát, egy tudományágat, megérthetjük a közművelődés célját és értelmét, bekukkanthatunk a hazai régészet hőskorszakába, sok-sok hasznos tudományos információt kaphatunk leletekről, lelőhelyekről, amelyeket máshonnan beszerezni ma már aligha lehetséges.
Míg hírről hírre haladunk előre, nem csak szemlélői, de aktív szereplői is leszünk egy tudományterület létrejöttének és mindennapjainak. Mindeközben rendkívüli részletességgel ismerhetjük meg egy vidéki kisváros szellemi és kulturális életét, annak szereplőit és eseményeit, és így kissé magunk is szentesi polgárokká válunk. E folyamat elevenedik meg a 70 évnyi sajtóban, és a történet végére egy hóbortos, ám maximális elhivatottságú ember által létrehozott szobányi gyűjteményből Európa-hírű múzeum válik.


Embassies negotiations gifts

Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon

Budapest, Martin Opitz Kiadó 2021
Sorozat: Opitz historiae artium
Raktári jelzet: R-40.629/2022
Nyelv: Magyar

Magyarország műemlékállományának egyik legértékesebb részét Árpád-kori templomaink alkotják. A fő műveket jobbára töredékeik által ismerhetjük meg, ugyanakkor még ma is számos kolostor és falusi plébániatemplom áll környezetünkben, amelyek felfedezésre várnak. A jelen munka első ízben vállalkozik a Dunántúl Árpád-kori építészetének átfogó áttekintésére. 

A kötet zöme a Dunántúl (beleértve Burgenland, a Muraköz és a baranyai háromszög területét is) 250 Árpád-kori templomát mutatja be képekkel, leírásokkal, történeti adatokkal és bibliográfiával – ez a ma művészettörténeti módszerekkel vizsgálható emlékanyag teljességre törekvő seregszemléje. Ezt egészíti ki a négy építészettörténetileg legfontosabb, legépebben megmaradt vár elemzése.

A katalógust egy hosszabb tanulmány vezeti be, amely bemutatja a középkori templomok kutatásának módszereit és azok buktatóit, és a Dunántúl Árpád-kori építészeti sajátosságainak értelmezésével csatlakozik azokhoz a regionális kutatásokhoz, amelyek az utóbbi évtizedekben a középkori művészettörténet-írás legígéretesebb irányzatát alkotják.


Embassies negotiations gifts

Takács Imre: Az esztergomi Porta speciosa

Budapest, Martin Opitz Kiadó 2020
Sorozat: Thesaurus Mediaevalis 1
Raktári jelzet: R-40.631/2022
Nyelv: Magyar

Több mint száz éve foglalkoztatja a művészettörténészeket az Árpád-kor egyik legbonyolultabb, de alig hozzáférhető alkotása. Kötetünk, amely a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával elkezdett kutatási program keretében készült, erről a különleges műalkotásról szól: az esztergomi székesegyház szobrokkal és márványképekkel felszerelt egykori főkapujáról. A Porta speciosa III. Béla király idején, a 12. század utolsó évtizedében készült, és bár túlélte a török kori viszontagságokat is, de a 19. századi építkezések óta már csak ábrázolásokon és apró töredékekben létezik. A munka a töredékek összegyűjtésével és katalogizálásával kezdődött, és a kivételes színvonalat képviselő mű szerkezetét, a műhely művészi irányultságát, a képek tartalmát elemző tanulmány elkészítésével végződött. Az építmény szerkezeti megoldása vajon milyen előzményekre vezethető vissza? A töredékek első osztályú szobrászi színvonala mely európai művészeti központokkal tart rokonságot? A művészek milyen körülmények között érkezhettek a Magyar Királyságba? Művészetük felismerhető inspirációi mit árulnak el tájékozottságukról és a megrendelők igényeiről? Voltak-e az építés folyamán megtorpanások, tervváltozások és újrakezdések? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.