A Zágrábi Egyetem és a kaproncai Történeti Társaság szervezésében a horvátországi Kaproncán rendezték meg május 24-25-én az "Environmental History of the Drava (Drau) River" című nemzetközi konferenciát, elősegítve a Dráva különböző régióiban dolgozó kutatók közti kapcsolatok szélesítését.

Az MTA BTK Régészeti Intézet főmunkatársa Zatykó Csilla, Kovács Gyöngyivel és Rózsás Mártonnal közös, a Dráva-völgyében végzett környezet- és településrégészeti kutatásaikat mutatta be a rendezvényen.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatokat hirdet fiatal kutatói munkakörök betöltésére.

Az MTA BTK Régészeti Intézet felhívása ITT található.

A pályázatok beérkezésének határideje: 2019. június 28.

Sok szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt az alábbi rendezvényünkön 2019. június 4-én, kedden délután 2 órakor az MTA Székházában.

A Castrum Bene Egyesület ez évi, XXV. vándorgyűlését Vácon tartották 2019. május 10-11-én. Az összejövetel tematikája a Pest megyében folyó várkutatások bemutatása volt. Az Egyesület egyúttal e konferenciával emlékezett meg néhai tagjáról, Miklós Zsuzsa várkutatóról (a Régészeti Intézet öt éve elhunyt tudományos főmunkatársáról), akinek egyik fő kutatási területe Pest megye volt. A vándorgyűlésen hajdani munkatársai és barátai is előadást tartottak, a Régészeti Intézetből Vágvölgyi Bence és Serlegi Gábor Pest megye erődítéseinek roncsolásmentes kutatásáról, Kulcsár Gabriella Pest megye keleti régiójában található őskori várakról, míg Kovács Gyöngyi a mai Pest megye területére eső középkori és oszmán kori várakról.

A Janus Pannonius Múzeum és az MTA BTK Régészeti Intézet tisztelettel meghívja Önt

2019. május 9-én 16 órára

„Az első falvak –az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon”

című kiállítás megnyitójára.

A rendezvény helyszíne: Csontváry Múzeum, Pécs, Janus Pannonius utca 11.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

Több éves nemzetközi együttműködést követően 2019. január 1-től az i. e. 4. és 3. évezred egyik legfontosabb régészeti történetének kutatása immár az ERC (European Research Council) által támogatott kutatási program [The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe (YMPACT)] keretében folytatódik. Az ötéves futamidejű (2019–2023) program központja a Helsinki Egyetem, a kutatás vezetője Prof. Dr. Volker Heyd. A kutatás témája Európa egyik legfontosabb régészeti-történeti kérdésének kutatása régészeti, környezetrégészeti és bioarcheológiai módszerek alapján.

Az i. e. 4. évezred végén és a 3. évezred elején a kelet-európai sztyeppe-vidék felől érkező ún. gödörsíros (Jamnaja) közösségek kurgánok/halmok alá temetkező csoportjai alapjaiban változtatták meg az egykori Eurázsia történetét. A közösségek genetikailag formálták a közösségeket, betegségek (pl. pestis) jelentek meg nyomukban, Ázsia és a Kaukázus innovációit (pl. réz balták készítése) hozták magukkal. Ennek a mozgalmas időszaknak a történetét vizsgálja az a nemzetközi kutatócsoport, mely 2019. április 25-26-án Helsinkiben tartotta konferenciáját. A nagyszerű szervezés, a korszak történetét Norvégiától-Bulgáriáig, a Brit-szigetektől Oroszországig átfogó kutatók kitűnő előadásai, és az azt követő beszélgetések a következő öt év kutatási irányait határozták meg.

Magyarországot az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék (Magyari Enikő DSc), a gödöllői Szent István Egyetem (Pető Ákos PhD), a debreceni Déri Múzeum (Dani János PhD) és az MTA BTK Régészeti Intézet (Kulcsár Gabriella PhD) képviseli a programban. Mint minden nemzetközi kutatás esetében az ERC program számos szálon kapcsolódik további kutatásokhoz, így az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriuma, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport és az ELTE TTK Embertani Tanszék munkájához

.
A kutatások idén nyáron Romániában új feltárásokkal folytatódnak Alin Frinculeasa vezetésével.

Intézetünk tudományos munkatársa, Szécsényi-Nagy Anna „Kárpát-medence mai népességének populációgenetikai kutatása” című kutatási pályázata négy éves támogatást nyert az NKFI Hivataltól.

A 2018. novemberében megkezdődött kutatási programban Szécsényi-Nagy Anna és munkatársai mintegy 300 modern humán DNS minta összegyűjtését tervezik a Kárpát-medence három olyan régiójából, melyekben népességtörténetileg viszonylag izolált magyar populációk élnek (az előzetes tervek alapján Drávaszögből, Székelyudvarhely környékéről és Zoboraljáról). A mintagyűjtésébe bekapcsolódnak az egyes területeket ismerő, néprajzot, genealógiát és helytörténetet kutató szakemberek is. A mintavételek Erdélyben már elkezdődtek.
A kutatás során egy olyan DNS mintasor áll majd elő, ami jelenleg nem áll rendelkezésre a Kárpát-medence népességéből. A gyűjtemény a jelenlegi keretek között finanszírozható terveken túl később további kutatások alapját is képezi.
Elsődleges cél a mintasor összeállításával minél régebbi, helyben fennmaradt különböző anyai és apai leszármazási vonalak felderítése. Az MTA BTK Régészeti Intézete az ELTE TTK Genetika Tanszékével együttműködve először anyai leszármazási vonalakat fog tipizálni 300 teljes mitokondriális genom szekvenálásával, mely Európában az egyik legnagyobb mitogenom projekt lesz az elérhető legkorszerűbb technológiát használva. Az eredmények jelentős minőségi ugrást fognak jelenteni a korábbi, a mitokondriális DNS párszáz bázis pár hosszú kontroll régióját felderítő kutatásokhoz képest.
Az apai leszármazási vonalakat a munkacsoport mintegy 100 mintán fogja kutatni a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Genetikai Szakértői Intézetével közösen, hogy betekintést nyerjenek a három specifikus régió apai génállományának természetes változatosságába is. A kutatás következő résztémája a genetikai eredet és örökség szempontjából releváns jellegek kutatása a testi kromoszómákon microarray (ún. DNS-Chip) alapú korszerű vizsgálattal. Az így nyert genotípusok a modern és az archaikus-modern populációk közötti genetikai különbségek vagy éppen azonosságok statisztikai módszereken alapuló meghatározását teszik lehetővé. Ezzel párhuzamosan a munkacsoport a magán eredetkutatások és a klinikai genom adatok összegyűjtését és integrálását is tervezi az új adatbázisokba.
Az utolsó kutatási résztéma pedig ősi mitokondriális genomok vizsgálata lesz mintegy 60 sírból Székelyudvarhely környékén feltárt 12-15. századi temetőkből. Így az erdélyi székely népesség anyai génállomány-összetételének változásait lehet majd nyomon követni a középkortól napjainkig.
A kutatásnak szélesebb társadalmi aspektusa is van: lehetőséget ad a mai magyarság genetikai összetételének földrajzi és történeti keretben való értelmezésére. Így az eredmények új lehetőségeket nyitnak nem csak a recens populációk kutatása terén, hanem a történeti korú népességek genetikai hagyatékának értelmezésben is.
A kutatást az ELTE TTK Genetika Tanszékével, a Nemzeti Szakértői és Kutató központ egyik laboratóriumával és több más hazai és külföldi szakértő partnerrel közösen tervezi az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriuma.

A Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlése alkalmával kerül sor a Filozófiai és Történettudományok Osztálya és a Magyar Történelmi Társulat közös tudományos ülésére, melynek témája: "Tér és történelem. A települési helyrajz állandó és változó elemei". Az ülésen intézetünk főmunkatársa Zatykó Csilla is előadást tart, "Összeköt és elválaszt: állandó és változó határok a falusi topográfiában" címmel."

Helyszín az MTA Székháza, Felolvasóterem.
Időpont: 2019. május 16. (csütörtök) 10.00–13.00 óra.

A Budapesti Történeti Múzeumban 2019. április 26-án rendezték meg a IV. Sabján Tibor Emlékkonferenciát, melynek előadásai a középkori és kora újkori fűtőberendezésekkel foglalkoztak. Az előadások régészeti és művészettörténeti témájú kutatásokat, anyagvizsgálatokkal, kályhacsempék motívumaival és keltezésével, műhelykérdésekkel, valamint kályharekonstrukciókkal kapcsolatos eredményeket mutattak be. A konferencián a Régészeti Intézet három kutatója vett részt: Kovács Bianka Gina a gesztesi "kisvár" középkori kályháiról, Kolláth Ágnes a budai Szent György tér kora újkori kályhacsempéiről, Kovács Gyöngyi pedig a barcsi oszmán-török palánkvár kályháiról, kemencéiről és tüzelőhelyeiről tartott előadást.

Az egri Dobó István Vármúzeum immár 5. alkalommal rendezte meg az „Örökségünk védelme és jövője” című tudományos konferenciát. A tematikus konferenciák előadásai – melyek reprezentatív kötetekben is megjelentek – alkalmanként különféle téma köré rendeződnek, a 2018. év tematikája például a „kert” volt. Ebben az évben a szervezők „Váraink – múlt, jelen jövő” című témához kérték az előadásokat, melyek dunántúli és észak-magyarországi váraink új kutatásait, továbbá várfelmérési módszereket, rekonstrukciókat, fejlesztéseket mutattak be.

A konferencián Kovács Gyöngyi, intézetünk tudományos főmunkatársa tartott előadást (Hatházi Gáborral közösen) a csókakői vár 2014–2017 közötti régészeti kutatásáról. A csókakői vár 2015-ben a Nemzeti Várprogram része lett, a feltárások ekkortól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum szervezésében, megelőző régészeti feltárás keretében folytak. A munka eredményeként a vár régészeti feltárása 2017-ben befejeződött.

A kutatások 2014–2017-ben az Alsóvárban zajlottak, ahol a középkori alapokon történt török kori kiépítés (többek között a dzsámi) maradványait tártuk fel. Több épületrom még ma is látványos felmenő falakkal rendelkezik. A felszínre került épített örökség – a végleges műemléki bemutatásig – védőtetőt kap, mely részben már elkészült.