Megjelent és online is elérhető a "Kreatív Európa történetek 2018-2020 - Sikeres magyar projektek" című kiadvány (Kreatív Európa Iroda). A kiadványban 24 magyar kulturális szervezetet mutatnak be a zene, a könyvkiadás, a tánc, a színház, a múzeumok és a kulturális örökség területéről, amelyek sikerrel pályáztak a Kreatív Európa programban. Köztük található a Déri Múzeummal és további spanyolországi, németországi és szerbiai partnerekkel közös projektünk, a CRAFTER is.

Az Intézetünkben működő Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2020. áprilisában indította útjára  Megtestesült bronzkor című sorozatát. Ebben a kutatók arra vállalkoznak, hogy egy-egy konkrét bronzkori temetkezés leletei (használati tárgyak, edények, bronzékszerek és -eszközök), illetve az előkerült emberi maradványok segítségével megismertessék az érdeklődőket a bronzkor első ezer évében (Kr. e. 2500–1500 között) élt nők és férfiak életének és halálának körülményeivel.

Intézetünk egykori munkatársa, Gáspár Dorottya hosszú betegség után, életének 79. évében, május 24-én elhunyt.

Régészeti tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta. Kandidátusi értekezését 1984-ben „A római fémművesség emlékei Pannoniában. Különös tekintettel a ládikaveretekre” témában védte meg. Akkurátus gyűjtőmunkájának eredményét két kötetben, az intézet évkönyvében tette közzé, ami megjelenése óta nélkülözhetetlen alapmű.

Kedves Olvasóink!

Havonta frissülő könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.

A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.

2021. április 30-án, pénteken elkezdődött a tihanyi bencés monostor középkori építészeti és régészeti emlékeinek korszerű kutatása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által felügyelt munkálatok az altemplom kora Árpád-kori sírkövének elmozdításával és az alatta elhelyezett, a korábbi feltárások során itt talált csontmaradványok kiemelésével kezdődtek. Amennyiben a kutatók radiokarbon keltezéssel megbizonyosodnak arról, hogy ezek a csontok az altemplom kora Árpád-kori temetkezéseihez köthetők, akkor DNS-vizsgálatokat is terveznek. Az emberi maradványokat Mende Balázs Gusztáv PhD paleoantropológus, a Régészeti Intézet osztályvezetője és az Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese emelte ki (l. képünkön). Az ünnepi eseményen, Mihályi Norbert Jeromos perjel úr meghívására a Régészeti Intézetet Benkő Elek igazgató, az MTA levelező tagja és Takács Miklós, valamint Vida Tivadar tudományos tanácsadók, az MTA doktorai képviselték. Jelen volt Szécsényi-Nagy Anna PhD, a BTK Archeogenomikai Intézetének igazgatója is.

További információk ITT olvashatóak.

Megjelent a Magyar Tudomány folyóirat 2021. májusi különszáma Benkő Elek, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatója és Bollók Ádám, az Intézet tudományos főmunkatársa vendégszerkesztésében. A Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében című különszám a kora középkori régészet és a korai magyar történet kiválasztott kérdéseit vizsgáló tanulmányokat közöl.

Megjelent Benkő Elek és Zatykó Csilla szerkesztésében „A Kárpát-medence környezettörténete a középkorban és a kora újkorban” című kötet. A hasonló című OTKA/NKFI kutatási program eredményeire támaszkodó tanulmánykötet a nemzetközi környezettörténeti, tájrégészeti kutatás főbb témáit, illetve ezek Kárpát-medencei vonatkozásait érinti (klímatörténet, erdő- és vízgazdálkodás, kolostortáj, földművelés, állattartás, központ és periféria), és a magyar honfoglalás előzményeitől a kora újkorig terjedő időszakot öleli fel.

Kedves Olvasóink!

Havonta frissülő könyvajánló rovatunkkal a könyvtárunkba frissen érkezett kiadványokra szeretnénk felhívni a figyelmüket. A könyvek kölcsönözhetők, hozzáférhetőségükről az online katalógusban informálódhatnak, további felvilágosítást a könyvtárosoktól kérhetnek.

A könyvtár nyitva tartásáról és a kölcsönzés feltételeiről a könyvtár oldalán tájékozódhatnak.

A napokban jelent meg Szőke Béla Miklós „Die Karolingerzeit in Pannonien” című monográfiája a Römisch-Germanisches Zentralmuseum Leibniz-Forschungsinstitut für Archäologie és az Alexander von Humboldt-Stiftung támogatásával a Monogrpahien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 145. kötetként.

A BTK Archeogenomikai Intézet az általuk végzett archeogenetikai kutatások előzetes eredményeinek bemutatására indított új sorozatot a honlapján. A sorozat nyitó bejegyzése a BTK Régészeti Intézet ősrégészeti kutatásait gazdagító, a bronzkor kutatására fókuszáló Lendület Mobilitás Kutatócsoport 2015 óta végzett kutatásaihoz kapcsolódik. A kutatócsoport a bronzkor első ezer évére vonatkozóan (Kr. e. 2500–1500) végez bioarcheológiai kutatásokat is, többek között a korábbi Archeogenetikai Laboratóriummal és immár a BTK Archeogenomikai Intézettel együttműködésben. Ezek egyike a Balatonkeresztúron feltárt temetkezések komplex bioarcheológiai vizsgálata, mely nem várt távlatokat nyit e korszak kutatásban is. Ajánljuk figyelmükbe az új, a genetikai vizsgálatok első eredményeit bemutató írást a BTK Archeogenomikai Intézet honlapján, a kutatócsoportot képviselő Gerber Dániel, Szécsényi-Nagy Anna és Kiss Viktória tollából.