A BTK Régészeti Intézet bronzkori települési hálózatokat kutató csoportja közel 10 éve végez vizsgálatokat a közép-magyarországi régióban. A Duna-völgy két oldalán, a Benta völgyében, illetve a Csepel-szigetet kelet felől kísérő Kakucs régióban az egykori települési hálózat feltérképezése a cél. A térségben található erődített települések geoarcheológiai fókuszú kutatását 2021–2026 között a Lengyel Tudományos Alap támogatásával folytathatjuk tovább. A következő években a mai Duna medret kelet felől kísérő Ős-Duna meder és ártér tájegységének összetett földrajzi, környezettörténeti és régészeti településtörténeti tanulmányozását tervezzük. A kutatások egyik fő kérdése, milyen szerepet játszott a Duna a Kárpát-medence őskori történetében?

A Nature kiadói csoport Scientific Reports folyóiratában most megjelent tanulmány (SREP – 10.1038/s41598-020-75910-z) az ELKH BTK Régészeti Intézet archeogenetikai kutatócsoportja által végzett, a korai magyarok népességtörténeti kutatását célzó projekt első eredményeit, magyar-orosz tudományos együttműködés keretén belül vizsgált DNS minták anyai és apai vonalainak elemzését mutatja be. 

2020. október 9-én, pénteken 17 órakor Intézetünk tudományos segédmunkatársa, Kolláth Ágnes Székesfehérváron tart ismeretterjesztő előadást a város török koráról.