Az intézet periodikája a régészettudomány és társtudományainak új eredményeit angol és német nyelven teszi közzé. A 37. kötet a kora középkortól a kora újkorig terjedő kutatásainkhoz kötődő közleményekből ad átfogó válogatást, 5 külső és 12 belső munkatárs közreműködésével. A kéziratok gondos szakmai bírálatát külső szaklektorok végezték.
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.
Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak.
Az emberiség történetében nyomon követhető fordulópontok, korszakhatárok értelmezése nagy kihívást jelent a humán-, élet- és természettudományok számára egyaránt. A Régészeti Intézet 2021. november 16-án kedden, 10 órakor kezdődő kerekasztal-beszélgetése során az elmúlt 12 000 év történetének sorsfordító, máig ható környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatait érintjük különböző szakterületek kutatóinak segítségével: a letelepült életmód, a termelőgazdálkodásra való áttérés, a kézművesség megjelenése, a táplálkozás és életmód változásaival összefüggően megváltozó egészségügyi helyzet, a betegségek, járványok megjelenése.