Szabó Nóra közlésében nemrégiben jelent meg a főként középső bronzkori (2000/1900 – 1500/1400 cal BC) pácolóedények vizsgálatára alapozott, az akkori közösségek életének megértését célzó összefoglalás.

Az edénytípus a különleges kialakításával (pl.: belső bütykök, különleges díszítés) a kutatók figyelmét már korábban is felhívta magára, azonban a tárgytípus komplex értelmezése eddig elmaradt. Az utóbbi évek Budapesten és környékén végzett nagyfelületű feltárásai, valamint középső bronzkori települések leletanyagának feldolgozásai kapcsán világossá vált, hogy a tárgyalt edénytípus sokszor különleges leletösszefüggések részeként (struktúrált depozitum) kerül napvilágra. Ezekben az esetekben nagy mennyiségű, sokszor másodlagosan égett, főként tárolóedényeket és azok töredékeit tartalmazó gödröket sikerült azonosítani. Az említett jelenségtípus értelmezése egyelőre tisztázatlan, azonban vélhetően a települések lakóinak közösségi rítusaihoz kapcsolható.

^{1, A pácolóedények formai sajátosságai}

A vizsgálat három irányelven alapult: 1, a leletanyag szintjén: az edények külalak­jának vizsgálata az elemzésbe bevont lelőhelyek alapján (forma, minőség, díszítés, használati nyomok); 2, a leletösszefüggések szintjén: leletkö­rülmények és az edénytípus térbeli előfordulásának feltérképezése a településeken belül (térinformatikai vizsgálatok, aktivitási zónák elemzése); 3, természettudományos vizsgálatok szintjén: az edények korábbi tartalmá­nak rekonstruálása (szervesanyag-maradvány elemzése).

<sup>2, Strukturált depozitumok feltárás közben. 1. Budajenő– Hegyi-szántók 80. objektum;
2. A Budapest, III. Sorompó u.- Folyamőr u.-Bogdáni u. által határolt terület (volt Buszesz)
területén feltárt egyik strukturált depozitum (Szilas et al. 2020, 7.12. kép)</sup>

Az eddigi eredmények alapján a pácolóedények funkcionálisan az élelem előállítás (tárolás és előkészítés) elemének tekinthetőek, külalakjuk és leletösszetétel szerint kiemelkedő szerep tulajdonítható nekik, azonban a települések leletanyagát vizsgáló aktivitási zónák feltárását célzó modellezéseket nézve nem tekinthetőek teljesen egyedinek. Így használatuk inkább kooperáló, kisebb társadalmi egységek szintjén vázolható fel.

^{3, Pácolóedények előfordulása Budajenő–Hegyi-szántók és Budapest, III. Királyok útja 291. lelőhelyeken belül}

Szabó Nóra