Újabb kutatóval bővült Intézetünk. Fiatal kutatói ösztöndíjasként, 2022. január 1-jével csatlakozott a Régészeti Intézethez Fülöp Kristóf.

Kristóf doktori témája révén az Ősrégészeti osztály munkájába fog becsatlakozni. „Késő bronzkori hamvasztásos temetkezések komplex mikro- és makrotörténeti elemzése” című kutatásának célja, hogy a jellegéből adódóan adathiányos bronzkori hamvasztásos temetkezések kutatási területét egy új vizsgálati módszertan és leíró adatbázis részletes kidolgozásával kibővítse, és új megvilágításba helyezze.

^{Késő bronzkori urnasíros temetkezés, Jobbágyi-Hosszú dűlő (Fotó: Komka Péter)}

A kutatás többek között éppen a hamvasztás egyedi, a régészeti leletanyagon nyomot hagyó rítusát veszi alapul, hogy a temetési rituáléban ember és tárgy kapcsolatát komplex módon vizsgálja nagy sírszámú, eddig közöletlen késő bronzkori (halomsíros kultúra időszaka) temetők leletanyagán.

A vizsgálat régészeti kiindulópontját a szolnoki Damjanich János Múzeum által 2006-2007-ben feltárt Rákóczifalva-Bivaly tó 114 síros, valamint az ELTE BTK Régészettudományi Intézete által 2014-ben feltárt Jobbágyi-Hosszú dűlő 211 síros hamvasztásos temetője jelenti. A részletes tárgyvizsgálatok célja, hogy kilépjen a temetőelemzések hagyományos adatfelvételi keretei közül, és többek között a kísérleti régészet eszközeivel új vizsgálati szempontokat emeljen be a kutatásba. Ennek egyik első és meghatározó lépése az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében 2017-ben, majd ezt követően 2018-ban megvalósuló hamvasztásos kísérletek voltak. A kísérletek révén a tárgyak halotti máglyára kerülésének megállapításán túl, a tárgyak élettörténetének újabb mozzanatai tárhatóak fel, melyek bepillantást engednek a hamvasztás szerteágazó és láthatatlannak vélt eseményeibe, mint például a tárgyak sérülése és szándékos rongálása, tartalma vagy éppen máglyán való pozíciója.

^{Halotti máglyára helyezett tárgyak, Jobbágyi-Hosszú dűlő}

A fentiekbe illeszkedve a kutatás alapvető interpretációs keretét a temetkezések és a sírmellékletek statikus szempontú megközelítése helyett a temetkezés, mint szerteágazó események sora jelenti. A tárgyak biográfiájába illeszthető és időben is elhelyezhető mikrotörténetek rekonstruálása révén lehetőség adódik arra, hogy a tárgyakat a temetés eseménysorának dinamizmusában szemléljük. Ez az alulról építkező, térben és időben is egyre magasabb szintre bővített intenzív adatgyűjtés és összehasonlító megközelítés a társadalomrégészet aktuális kérdéseihez kapcsolódóan is új adatokkal szolgál.

A módszer az általános érvényű és részletesen leírt szempontrendszere révén korszaktól függetlenül a hamvasztásos temetkezésekkel foglalkozó kutatók számára is izgalmas, új szempontokat és lehetőségeket rejt magába.

^{A 2017. és 2018. évi hamvasztásos kísérletek nem sokkal a máglya meggyújtását követően}

A 22 hónapos ösztöndíj célja, hogy a doktori disszertáció megírásával a fenti módszerek teljes kidolgozásra kerüljenek, és az újabb szempontú megközelítések révén tovább finomítsa a késő bronzkori közösségek szerkezetéről és temetési rituáléjáról alkotott képünket.