A rangos PLOS One folyóiratban megjelent új tanulmányban 26 hamvasztásos és 3 csontvázas temetkezésből előkerült 29 bronzkori egyén biorégészeti elemzésének eredményei láttak napvilágot. A hazai bronzkori emlékanyagban elsőként publikáltak olyan komplex stroncium izotópos és embertani vizsgálatokat, amelyek hamvasztásos sírokból származó csontmaradványokon készültek.

A kutatás a Szigetszentmiklós-Ürgehegy lelőhelyen, az egyik legnagyobb magyarországi középső bronzkori temetőben feltárt emberi maradványokat vette górcső alá. A vizsgálatok a Kr. e. 2150 és 1500 között ide temetkező, a vatyai kultúrához köthető közösség társadalmi különbségeiről, valamint az egyének életének és halálának körülményeiről szolgáltak értékes adatokkal.

^{Szigetszentmiklós-Ürgehegy, urnasírok a bronzkori temetőben (Forrás: Cavazzuti et al. 2021, PLOS One)}

Kiemelendő, hogy a 241. urnasírban előkerült hamvasztott csontok egy 25-35 éves – arany hajfonat-karikával és magas társadalmi státuszt jelző bronz nyakpereccel –, 7-8 hónapos iker magzataival együtt eltemetett nő életútjának részleteire, és tragikus sorsára derítettek fényt.

^{Szigetszentmiklós-Ürgehegy 241. urnasírban előkerült hamvasztott csontok: egy 25-35 éves nő és 7-8 hónapos iker magzatainak maradványai (Forrás: Cavazzuti et al. 2021, PLOS One)}

^{Szigetszentmiklós-Ürgehegy 241. urnasírban előkerült leletek (Forrás: Cavazzuti et al. 2021, PLOS One)}

A kutatás nemzetközi együttműködéssel valósult meg, amelyben Claudio Cavazzuti (Department of History and Cultures, University of Bologna; University of Durham), Vicze Magdolna (Magyar Nemzeti Múzeum), Hajdu Tamás (ELTE Embertani Tanszék; Magyar Természettudományi Múzeum), Federico Lugli (Department of Cultural Heritage, University of Bologna; Department of Chemical and Geological Sciences, University of Modena and Reggio Emilia), Alessandra Sperdutti (Museo delle Civiltà, Rome; University of Napoli “L’Orientale”), Horváth Anikó, Major István, Molnár Mihály és Palcsu László (ICER Centre, Institute for Nuclear Research, Atomki, Debrecen), továbbá Kiss Viktória (ELKH BTK Régészeti Intézet) vettek részt.

A tanulmány az MTA Vendégkutatói pályázata, az MTA Lendület Programja által támogatott Lendület Mobilitás Kutatócsoport (kutatócsoport-vezető: Kiss Viktória), az NKFIH FK128013 pályázata (kutatócsoport-vezető: Hajdu Tamás), és az Atomki ICER projektje (az Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya által támogatott GINOP-2.3.2-15-2016-00009 pályázat) támogatásával jött létre.

Az eredeti közlemény: Cavazzuti C, Hajdu T, Lugli F, Sperduti A, Vicze M, Horváth A, Major I, Molnár M, Palcsu L, and Kiss V (2021) Human mobility in a Bronze Age Vatya ‘urnfield’ and the life history of a high-status woman. PLoS ONE 16(7): e0254360. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0254360