A 2020-ban indult Változó tradíciók. A kerámiastílus, -előállítás és -használat tér- és időbeli mintázatai a Kr. e. 6. évezred második felében a Délkelet-Dunántúlon és a környező régiókban című kutatási program elmúlt másfél évében közel kétszáz kerámiaminta vizsgálta valósult meg a Baranya megyei, Kr.e. 5350-5000 közzé keltezhető neolitikus lelőhelyekről.

Az eddig elkészült kerámiacsiszolatok elemzése alapján többek között sikerült meghatározni, hogy az egyes településeken működő fazekasok hányfajta, és milyen típusú agyagnyersanyagokat preferáltak a különböző stílusú edények elkészítése során. A kutatási program részeként az elmúlt héten a BTK Régészeti Intézet újkőkori kutatócsoportjának tagjai a Várkapitányság Régészeti Igazgatóság munkatársának közreműködésével mintavételező fúrásokat végeztek a Dél-Baranyai-dombság több neolitikus lelőhelyének környezetében.

A korábbi petrográfiai és etnoarcheologiai megfigyelések is rámutattak, hogy a kerámiakészítés technológiai aspektusai tekinthetők a legkonzervatívabbnak, ezek közzé tartozik a nyersanyagválasztás is. A fazekas általában ragaszkodik az általa jól ismert agyagnyersanyaghoz, nyersanyagkezelési, formázástechnikai fogásokhoz, hiszen ezek elsajátítása hosszú évek identitásformáló társas tanulási folyamatának eredménye. A különböző technológiai viselkedési formák feltérképezése a településen egyidejűleg dolgozó, de különböző csoportokhoz tartozó fazekasokra, végső soron a települést alkotó társadalom sokféleségére is utalhat. A most elvégzett mintavételek célja a lelőhelyek környezetében a kerámiakészítésre alkalmas agyagok, illetve a potenciális soványítóanyagok feltérképezése volt.

Az agyag és soványítónyersanyagok beszerzésének hozzávetőleges forráshelyeit közvetlenül a kerámiákból vett minták és a lelőhelyek környezetében végzett fúrások mintáinak petrográfiai összehasonlításával határozhatjuk meg.

^{Kerámia vékonycsiszolatok mikroszkópos fotói. Forrás: Marton et al. 2020, Magyar Régészet}

A program részeként olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hol, milyen minőségben érhetőek el kerámiakészítésre alkalmas üledékek a lelőhely környezetében, milyen távolságot kellett megtennie az egyes fazekasoknak a nyersanyagért, illetve a minták vizsgálatával kifinomultabb képet kapunk a nyersanyagok feldolgozásának és soványításának módjáról is. Az eredményekről hamarosan beszámolunk!