A magyar régészettudomány egyik legfontosabb folyóirata az Archaeologiai Értesítő. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tudományos folyóirata Budapesten az Akadémiai Kiadó gondozásában jelenik meg és 1868 óta a magyar régészet elsőszámú és ezzel legrégebbi máig létező kiadványa.
A Magyar Tudományos Akadémia Archaeologiai Bizottságának közlönyeként induló lap a Magyarország, illetve a Kárpát-medence területén élt közösségek régészeti örökségével foglalkozik. Átfogó tanulmányok, kisebb forrásközlések révén áttekintést ad a hazai régészet legújabb eredményeiről. Közli a szakmai konferenciák, jelentősebb ásatások, a tudományos közélet híreit, és szemlélet-formáló, tájékoztató szerepet tölt be a magyarországi és nemzetközi kiadványok recenzióival. A tanulmányok magyarul, német, angol vagy francia kivonattal jelennek meg, néhány cikk idegen nyelven. Ezzel a folyóirat a magyar tudományos nyelvezet megőrzésében és folyamatos bővítésében is meghatározó szerepet játszik.
A folyóirat megalapítója Rómer Flóris volt, akinek indítványára 1868-ban az Archaeologiai Közlemények mellett, bár kisebb terjedelmű, de sűrűbben megjelenő folyóiratot indított az Archeologiai Bizottság. 1881-ben már Régészeti és Embertani Társulat néven futó társaság közlönye, ekkor indult új folyama, mely nemcsak terjedelemben, de méretben is nagyobb volt az előző 14 számnál. A második világháború előtt indult III. folyama.
A folyóirat főszerkesztője 2014–2019 között Raczky Pál volt, szerkesztője Ritoók Ágnes, a szerkesztőbizottság támogatásával. Raczky Pál 2019 végén a folyamatos megújulás és a fiatalabb generációk aktív szakmai szerepvállalási lehetőségének biztosítása érdekében lemondott főszerkesztői tisztéről. Ezt követően az MTA Régészeti Tudományos Bizottsága Vida Tivadart jelölte a folyóirat új főszerkesztőjének és vezetésével 2020-tól egy megújuló szerkesztőbizottság kezdi meg munkáját a nagymúltú lapnál.
A 2019. decemberében megjelent 144. lapszámban is számos kitűnő írás látott napvilágot.
Köztük az ELTE BTK Régészettudományi Intézete, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. és Intézetünk együttműködésében kollégáink a felső-Tisza-vidéki Polgár-szigeten a késő neolitikumban kialakult településhálózatot vizsgálták részletesebben. A Raczky Pál vezetésével, Mesterházy Gábor, Serlegi Gábor, Vágvölgyi Bence és Füzesi András közös munkája nyomán most megjelent tanulmányban a Polgár-Csőszhalom környezetében végzett, több évig tartó geomágneses munkák eredményeit is bemutatják. Ennek alapján a Csőszhalom és a körülötte található horizontális település együttesen 67,5 hektár nagyságúnak határozható meg.
A lapszámban olvashatjuk még Benkő Elek emlékezését 2018-ban elhunyt Torma István kollégánkra.
Melis Eszter tollából pedig egy tartalmas recenziót olvashatunk "Michal Ernée: Prag-Miškovice. Archäologische und naturwissenschaftliche Untersuchungen zu Grabbau, Bestattungssitten und Inventaren einer frühbronzezeitlichen Nekropole. Römisch-Germanische Forschungen 72." kötetről.