A késői római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete, a Seuso-kincs, a tavalyi parlamenti bemutatóját és féléves vidéki vándorkiállítását követően 2018. június 27-től ismét látható Budapesten, a kincs végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 14 nagyméretű ezüstedényt eddig 6 helyszínen 140 308 látogató tekinthette meg.
A Seuso-kincs ma ismert 14 ezüstedénye és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít.
A kincs összetett régészeti-történeti-természettudományos vizsgálatát az MTA által létrehívott Seuso-Bizottság végzi, melynek elnöke Intézetünk professzor emeritusa, Török László akadémikus, a késő ókor művészetének nemzetközileg elismert kutatója. A számos kitűnő hazai és külföldi szakembert és intézményt magában foglaló Bizottság 2014 óta végzi munkáját.
Az elmúlt hetekben megkezdődött a kincs újonnan hazatért darabjainak természettudományos vizsgálata. Ennek munkálataiba Mende Balázs Gusztáv tudományos főmunkatárs is bekapcsolódott a Régészeti Intézet roncsolásmentes tárgydiagnosztikai eszközparkjának részét képező endoszkópos műszerekkel. A kutatás célja a tárgyak készítéstechnikájának, a későbbi javításoknak, összességében a tárgyak élettörténetének rekonstruálása.
A vándorkiállítás 2018. június 26-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyíló tárlatának újdonsága, hogy az ezüstedények mellett az a rézüst is látható lesz, amelyben a kincsleletet egykor elrejtették. Az ezüstedények pedig már összeillesztve, eredeti szépségükben várják a látogatókat. Néhány hónap múlva a Seuso-kincs a múzeum József nádor-terméből átkerül állandó kiállításának termeibe, ahol a korszak más, pannoniai lelőhelyű luxustárgyai és a kőszárhegyi ezüstállvány kíséretében lehet újra megcsodálni őket.