Hogyan találkozik a tudomány és a társadalom, a régmúlt és a jelenkor, a felnőttek és a gyerekek világa? Az elmúlt hónapokban a gyerekek régészetének, biorégészetének kutatásával foglalkozó konferenciához kapcsolódóan podcast beszélgetések, kerekasztal-beszélgetés, gyerekrajzpályázat, a képekből készült kiállítás és katalógus, személyes műhely- és laborlátogatások során ennek kínáltunk teret. Olyan tereket, lehetőségeket létrehozva, ahol ez a találkozás megvalósulhat.
2025. június 4–6. között Budapesten került megrendezésre a “Child Space 2025 — Narratives and New Perspectives on the Bioarchaeology of Children and Their Biosocial Complexity / Gyerekterek 2025 — Új narratívák és nézőpontok a gyerekek biorégészeti és bioszociális kutatásában” című nemzetközi konferencia. A tudományos összejövetel a történeti és biológiai tudományok eszközeivel új szemléletet kínált a gyerekkor vizsgálatához és ezen túlmutatóan mai korunk számára is kapcsolódási pontokat nyújtott.
A konferencia nyilvános előadásaiban a téma legismertebb kutatói a gyerekkor régészetébe, biorégészetébe vezették el az érdeklődőket. A program keretében 30 előadást hangzott el, emellett 15 poszteren ismerkedhettek meg a közel 20 országból csatlakozó résztvevők a gyerekek történetének kutatásával az őskortól egészen a 18. századig. Az előadások és a poszterek rövid tartalmát a konferencia absztrakt füzete tartalmazza, az elhangzott előadások felvételei az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja YouTube csatornáján megtekinthetőek. A konferencia honlapján magyar és angol nyelven is elérhetőek további érdekességek: https://www.childspacebudapest2025.com/
A tudományos konferencia azonban több volt mint egy konferencia. A konferencia témájához kapcsolódóan a Glossza szerkesztőségével együttműködésben három podcast és egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került:
Volt-e gyerekkor régen? Betekintés a gyereklét történeti és antropológiai kutatásába — Hogyan éltek a gyermekek a különböző évszázadokban? Erről beszéltek a Glossza 72. adásának vendégei, Erdélyi Gabriella történész, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezetője és Szeniczey Tamás antropológus, az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa.
A gyermekeknek étel, a felnőtteknek fűszer. Gyermekjátékok régen és ma — A Glossza 73. adásában Tóth Piroska néprajzkutatóval, a solymári Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével, valamint Nagy Veronika muzeológussal, a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetőjével fedezhetjük fel a gyermekjátékok gazdag világát.
'Wassup', mizu, hogy vagy? A gyerekek mentális jólléte a 21. században— A Glossza 74. adásában F. Lassú Zsuzsa, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának docense, valamint Arató Nikolett, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi adjunktusa arról beszéltek, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a gyerekek a digitális korszakban.
Mi jelenti ma a biztonságos gyerekkort? Hogyan hat a digitalizáció a gyerekek fejlődésére? Milyen kihívásokkal szembesülnek a világ különböző részein élő gyerekek? Hogyan alakítják a gyerekek saját tereiket – akár a múltban, akár a jelenben? Milyen hatással van a technológia a gyerekek mentális egészségére és jólétére? Hogyan kommunikálnak a mai gyerekek – és hogyan érthetnénk meg őket jobban?
Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat Eltérő kultúrák – azonos problémák: Gyerekterek a globális és digitális világban című kerekasztal-beszélgetés résztvevői Gyurkó Szilvia, jogász, gyermekjogi aktivista, Juhász Árpád világutazó geológus és Kárpáti Andrea, művészettörténész, pedagógiai kutató Szilágy Adriennel és Mateovics-László Orsolyával közösen 2025. június 4-én Budapesten.
Mindezekhez kapcsolódóan Élet a múltban — A múlt gyerekszemmel címmel gyerekrajzpályázatot hirdettünk 4–15 éves korig óvodás, alsó tagozatos és felső tagozatos korosztályok számára. A 2025. május 12-i határidőre minden várakozásunkat felülmúlóan 240 pályamű érkezett, 70 óvodából és iskolából, határon innen és túl. A változatos technikával készült művek témái: Milyennek látják a gyerekek a múltat, hogyan és hol éltek egykor a gyerekek és családok. Hogyan éltek egykor a múltban? Hol lakhattak, mit viseltek az emberek több száz, vagy több ezer évvel ezelőtt? Mit ettek az őskorban, az ókorban vagy a középkorban? A rendkívül széles palettán mozgó, lenyűgöző és magával ragadó képeket látva került sor nagyon gyors tervezéssel egy gyerekrajz kiállítás létrehozására. A kiállítás megnyitójára és az ünnepélyes díjátadóra 2025. június 4-én került sor.
A gyerekrajz-pályázat szakmai zsűrijének tagjai között köszönthettük Aknai Katalin művészettörténészt, Juhász Erna rajztanárt, Kulcsár Gabriella régészt, Mészáros Nóra formatervező, építész, grafikust, Mészáros Orsolya régész-történészt. A zsűri a három korosztályos kategóriában az 1–3. helyezések mellett különdíjakat is átadott. A különdíjak sorát gyarapították a tudományos kutatóintézetek, kutatócsoportok, és szakmai szervezetek elismerései.
A kiállítás megvalósítása Varga Zsóka látványterve alapján, Mende Balázs Gusztáv, Mészáros Nóra, Varga Zsóka munkáját dicséri. A kiállítás közel négy hónapon át volt megtekinthető, zárására a Kutatók Éjszakája és a LÁTKÉP 2025 programsorozat keretében 2025. szeptember 26-án a Gyerekterek jövője című program keretében került sor. Az eseményt Kárpáti Andrea professzor emlékének ajánlottuk, aki a júniusi kerekasztal-beszélgetésen még megoszthatta gondolatait velünk.
A most elkészült kötettel arra vállalkoztunk, hogy megörökítsük mindazt a gazdagságot, kreatív látásmódot, melyet a gyerekrajzpályázat képei jelenthetnek számunkra. A három korosztály képeit hat fejezetbe rendezve mutatjuk be, melyek a régészeti és történeti korokat követve vezetik az Olvasót: Élet az őskorban, Élet az ókorban, Élet a népvándorláskorban és középkorban, Élet a kora újkorban és a 19. században, Népi hagyományok, valamint Élet a 20. században és azon túl.
Az alkotások kifejező lenyomatai a múlt és jelen világának és közvetítik azt a jövőt, amit csak a gyerekkor felől érthetünk meg. Köszönettel tartozunk a pályázaton résztvevőknek, óvodásoknak, kisiskolásoknak, felső tagozatos diákoknak, valamint szüleiknek és felkészítő tanáraiknak egyaránt. Kívánjuk, hogy a kiállítást követően ez a kötet maradandóan megteremthesse annak a lehetőségét, hogy a vizuális művészeteken át jobban megérthessük a mai világunkat is.
A kötet megtalálható honlapunkon is:
https://ri.abtk.hu/hu/publications/elet-a-multban-past-through-childrens-eyes
A lapozható változat itt található:
https://heyzine.com/flip-book/6af390ab80.html#page/26
A hazai helyszínen megvalósult nemzetközi tudományos és azon túlmutató esemény széleskörű hazai együttműködésben valósult meg az ELTE HTK (korábban HUN-REN BTK) Régészeti Kutatóintézet, ELTE HTK (korábban HUN-REN BTK) Archeogenomikai Intézet, ELTE BTK Régészettudományi Intézet, ELTE TTK Biológiai Intézet, Embertani Tanszék, valamint a Glossza csapatával.
A konferencia szervezői és tudományos tanácsadói: Mateovics-László Orsolya, Kulcsár Gabriella, valamint Anders Alexandra, Fábián Szilvia, Kiss Viktória, Melis Eszter, Rácz Zsófia, Szeniczey Tamás, Szécsényi-Nagy Anna voltak.
A konferencia fő támogatója az NKFIH Mecenatúra MEC_SZ_24 149350 projekt, valamint az MTA–Lendület Bázis Kutatócsoport és az MTA–BTK Lendület Biorégészet Kutatócsoport volt.
További információk a konferencia magyar és angol nyelvű honlapján találhatók: